A 2016-os amerikai elnökválasztás után került előtérbe a probléma, miszerint egyes országok kormányai aktívan élnek azon lehetőséggel, hogy a Facebook által kínált hatalmas elérést dezinformáció terjesztésére használják fel. Az elmúlt években mi is sorra számoltunk be arról, hogy a közösségimédia-platformok különféle eszközökkel próbálnak megoldást találni a helyzetre, de továbbra is folyamatos a küzdelem a felhasználók világképét és meggyőződését befolyásolni kívánó tartalmak ellen.
Amellett, hogy az álhírek terjesztésével bizonyos csoportok saját üzeneteiket kívánják erősíteni, a dezinformáció másik káros hatása, hogy aláássa az emberek médiába, sőt a tudományba, az intézményekbe vetett bizalmát. Éppen ezért egy világjárvány idején, mikor sokak számára a hírfogyasztás elsődleges forrása a Facebook, az üzemeltetőknek még nagyobb a felelősségük.
Február másodikán az egészségügyi világszervezet (WHO) az új koronavírus kapcsán az infodemic (az információ és a pandémia összevonásából), magyarul talán a furcsán hangzó "infodémia" fogalmát használta arra az állapotra, amit az eddig nem tapasztalt információs túltengés alakított ki a neten. A szervezet szerint nem csak a pandémia, hanem az infodémia ellen is küzdeniük kell.
Az álhírek gyorsabban és egyszerűbben terjednek a vírusnál, ami hasonlóan veszélyes
- írta a szervezet februárban.
Nem túlzás azt állítani, hogy a jelenlegi helyzet a Facebook nagy tesztje, és eddigi legnagyobb kihívása az álhírekkel szemben, hiszen a generációnk által korábban nem tapasztalt világjárvánnyal kell megbirkóznunk egy olyan korban, amikor az internetről bődületes mennyiségű információ jut el hozzánk.
A vírussal kapcsolatban még rengeteg a nyitott kérdés, és nap mint nap egyre több kamutanács kezd el terjedni, aminek semmi alapja nincs: a gyomorsav lemarja a vírust, igyunk hipót, vagy amennyiben tíz másodpercig vissza tudjuk tartani a lélegzetünket bármiféle panasz nélkül, akkor nem vagyunk fertőzöttek. A COVID-19-cel kapcsolatos téves infóknak sok esetben valós életbeli hatásaik vannak.
Ha valaki például azt feltételezi, hogy a légzésgyakorlat probléma nélküli végrehajtása miatt nem fertőzött (de valójában tünetmentesen az), és ezáltal feljogosítva érzi magát, hogy meglátogassa a rokonait, őket is veszélynek teszi ki.
Szélsőséges példa is említhető már az álhírek következményeire: az Egyesült Királyságban az elmúlt hetekben több adótornyot is felgyújtottak az újgenerációs mobilhálózat, az 5G ellenzői. Az aktivisták cselekedete mögött azon összeesküvés-elmélet húzódik, ami szerint a koronavírust az elsőként Vuhanban bevezetett 5G-technológia aktiválta, ám ennek semmiféle tudományos alapja nincs.
A brit Média- és Sport (DCMS) Választott Bizottsága a vandál támadások kapcsán az összeesküvés-elméleteket rögeszmének nevezte, és arra kérte a közösségi oldalak üzemeltetőit, lépjenek fel keményebben a terjedésük ellen. Az 5G-ellenes mozgalomnak nem csupán a legmeghatározóbb színtere a közösségi média, de egyben onnan is eredeztethető, tehát a két dolog kéz a kézben jár.
Életeket is veszélyeztet az egyik koronavírusos összeesküvés-elmélet
Adótornyokat gyújtanak fel a konteósok, akik azt hiszik, hogy a koronavírus is az 5G miatt van.
Új oldalról indul a harc
A Facebook az utóbbi évek során számos téren lépett: olyan eszközöket fejlesztett, amikkel a felhasználók egyszerűbben jelenthetik az álhíreket és a félrevezető tartalmakat, illetve tényellenőrző szolgáltatásokkal fogtak össze, például a Snopesszal, ám a törlés és eltávolítása gyakorlása eddig édeskevésnek bizonyult. A koronavírusos járvány idején egy újfajta megközelítést lehet észrevenni.
A közösségi oldal áthelyezte a hangsúlyt a visszaható tájékoztatásra: hiteles információk előtérbe helyezésével próbálja semlegesíteni a tévesek hatását.
Erre szolgál a hírfolyam tetején bevezetett információs doboz, ami sok külföldi országban a WHO oldalára irányít, nálunk pedig a kormány hivatalos koronavírusos tájékoztató oldalára. Szintén friss bejelentés, hogy a hírfolyam tetején hamarosan figyelmeztető üzenetek jelennek meg azoknál, akik korábban olyan tartalommal találkoztak, amit később eltávolítottak, mert álhírnek minősítettek. Őket az oldal egy olyan webhelyre irányítja, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a vírusról összegyűjtött és cáfolt tévhitek szerepelnek. A közösségi oldal nem fog konkrétan utalni arra, hogy a felhasználók miért kapják az értesítést, és a hamis információkat sem fogja közvetlenül cáfolni.
Ezen újításnak egyelőre vannak megkérdőjelezhető részei. A megoldás csak abban az esetben működik, ha előtte a moderátorok már beazonosították és eltávolították az adott félrevezető posztot, tehát nem arról van szó, hogy azonnal értesít a Facebook, igaz-e, amire lájkot nyomtunk. Ez megint csak a moderátorok és algoritmusok tempóján múlik. Továbbá a WHO oldalán jelenleg közel 20 különféle hoax van listázva, ami folyamatosan bővül, ezeket pedig végig kell böngésznie a netezőnek.
Az új megközelítés persze hatékony is lehet,
a dezinformációval aktívan foglalkozó Avaaz nonprofit szervezet nemrég közzétett friss kutatásában erre is kitért. A szakértők egy Facebookot szimuláló közösségi oldalon keresztül, 2000 tesztalannyal végeztek vizsgálatot. Néhányuk csak álhíreket kapott, mások viszont látták a korábbit korrigáló hiteles tényeket is. A kutatás eredménye szerint a hiteles tények megmutatásával akár 50 százalékkal is csökkenthető volt azon emberek száma, akik a félrevezető posztoknak hittek.
Az irány jó, de bőven van még mit tenni
Az Avaaz több mint száz, a Facebookon közzétett félrevezető tartalmat vizsgált hat nyelven (olasz, spanyol, arab, francia, portugál, angol). Az egyik fő megállapítás, hogy az ilyen jellegű káros posztok esetében a keletkezés és a moderátorok megjelölése között hetek telnek el, és ezen idő alatt több millió alkalommal kerülnek az emberek szeme elé. A szakértők által vizsgált, koronavírussal kapcsolatos félrevezető információk több mint 117 milliószor jelentek meg hírfolyamokban, és több 1,7 milliószor osztották tovább azokat. Ezek 24 százaléka olyan jellegű álhír volt, ami akár kárt is okozhat a való életben.
A vizsgált tartalmak 41 százaléka mindenféle figyelmeztetés nélkül volt elérhető az oldalon úgy, hogy 65 százalékukat már a Facebook saját tényellenőrző programján belül is hamisnak ítéltek a partnerek. Miután jelentették a kutatásban vizsgált tartalmakat, a közösségi oldal el is távolította azokat. Ezért a másik fontos megállapítás, hogy az intézkedések lassúak, akár 22 napba is telik, mire egy poszt megkapja a szükséges figyelmeztető címkét, ez az idő pedig bőven elég ahhoz, hogy virálissá váljon.
Koronavírus - Még több hír a témában
Hillary Clinton: Kérlek, ne mérgezzétek meg magatokat, mert Donald Trump szerint jó ötlet
- Amerikában meghaladta az 50 ezret a halálos áldozatok száma
- 50 ezer maszkot küldött a Vatikánnak Magyarország
A közösségi oldalnak tehát fel kell gyorsulnia, ami nem lesz egyszerű. A koronavírusos félrevezető tartalmak gyorsabban terjednek és mutálódnak, mint ahogy a Facebook jelenlegi rendszere követni képes, főleg a csoportokon és oldalakon keresztül. Egy poszt szerint, amiben sok víz ivását, illetve sóval való gargalizálást ajánlottak, több mint 31 ezerszer osztották tovább, és 2611 klónja, módosított változata lett, összesen több mint 92246 reakcióval, különböző nyelveken és formákban.
A szervezet szerint a Facebooknak még van lehetősége az infodémia görbéjének laposítására, a közösségi oldal felé számos javaslatot fogalmaztak meg. Többek közt: minden olyan felhasználó, akit elérhetett dezinformáció, legyen értesítve, és kapjon információkat tényellenőrzőktől. A másik kézenfekvő megoldás a moderátorok és tényellenőrző partnerek számának növelése, hogy rövidüljön a reakcióidő.
WHO: ezeket a koronavírus-tévhiteket mindenki felejtse el
Még mindig nagyon sok tévhit kering az interneten a járványról.
Megjegyzik, hogy a Facebook részéről is nagyobb átláthatóság kéne a jelenség megértéséhez, a kutatók számára információkat kellene adni arról, hogy pontosan hány felhasználó kattintott káros koronavírusos posztokra, hányan látták a tényellenőrzők által kiadott címkéket, és hogy a gyakorlatban minden olyan netezőhöz eljussanak a helyes információk, akik azokkal interakcióba léptek.
Kiemelt kép: GettyImages
