Az ősztől magáncégek is beszállhatnak az államilag támogatott munkásszállóbizniszbe. Eddig csak az önkormányzatok számára volt elérhető a szubvenció, a kormány a program kibővítésével igyekszik a munkáltatókat segíteni a munkaerőhiány orvoslásában. Nem világos azonban, hogy belefér-e, ha egy cég külföldi vendégmunkásokat helyezne el az állami támogatással felhúzott munkásszállásán. A szakszervezet szerint muszáj kinyitni a munkaerőpiacot, különben gond lesz.
Lesz támogatás saját munkásszállásokra is
A kormány 2017-ben hirdette meg a munkásszálló-építési programot, és azóta már többször lehetett pályázni. Eddig több mint 8 milliárd forint támogatásból 22 munkásszállás épült, ahol összesen 3 ezer dolgozót tudnak elszállásolni. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozó elszállásolására több mint 2,66 millió forintot adott az állam. Bár teljesen más kategória, de azért mellé tesszük, az egyedi kormánydöntéssel támogatott munkahelyteremtő beruházásoknál tavaly átlagban 9,88, idén már 14 millió forintból létesült egy-egy munkahely.
A munkásszálló-építési program mellett születtek persze más megoldások is a dolgozók elhelyezésére. Kiverte a biztosítékot, hogy mint a 24.hu elsőként megírta, a Budapesten szolgálatot teljesítő 350-700 rendőrnek tavaly óta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels-lánc szállodáiban biztosítanak szállást négy éven keresztül, közbeszerzéssel, több mint nettó 4 milliárd forint közpénzből.
Visszatérve a munkaerő-mobilitást segítő programra, a déli határnál, a múlt héten Mórahalmon adták át az összesen 441 millió forintból - 263 millió forintos állami támogatással - megépült 94 fős Szent Benedek Szállást, amelyet az önkormányzat cége fog üzemeltetni 10 évig.
Az ősztől induló új pályázatban viszont már nemcsak önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek, hanem más vállalkozások is kaphatnak támogatást munkásszálló építésére. A gazdasági teljesítmény növekedésével párhuzamosan nő a szakképzett munkaerő iránti kereslet, a kormány pedig így is támogatni kívánja a munkaerő országon belüli mozgását - magyarázta a program magánszféra felé történő kibővítését Varga Mihály pénzügyminiszter a mórahalmi szálló átadásán.
A munkáltatók rákényszerülnek, hogy kedvezzenek
A Magyar Vegyipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, Székely Tamás szerint fontos, hogy legyenek ott szállások, ahol több foglalkoztatásra lenne igény, és helyben kevés a szakképzett munkaerő. Helyénvalónak tartja, hogy szerepet vállal az állam a szállások létrejöttében, ugyanakkor kérdés, hogy a munkásszálló-építési programmal melyik munkavállalói csoportokat támogatjuk, a Magyarországra érkezőket is, vagy csak a Magyarországon még itt maradókat. Varga Mihály csak az országon belüli mobilitás ösztönzéséről beszélt.
A szakszervezeteknek nincsenek információi arról, hogy a programban eddig megépült 22 munkásszálláson vajon magyarországi munkavállalók laknak-e vagy külföldi vendégmunkások. Székely Tamás megemlítette viszont, hogy sok pozitív visszajelzés van például a hankookos dolgozóktól, hogy a gyár által felhúzott munkásszállás egyre komfortosabb.
Az látszik, a munkáltatók rákényszerülnek, hogy a nem helyi dolgozókat vagy szállítsák, vagy elszállásolják.
80-100 km-en belül a dolgozók szállítása olcsóbb lehet, mint a munkásszállás biztosítása, azon túl azonban átfordul a költségmutató, és olcsóbb szállást biztosítani, mint naponta szállítani az embereket.
Vagy az egyiket, vagy a másikat biztosítani kell, ha helyben nincs kellő számú és képzettségű munkaerő. Székesfehérváron például a nem magyar ajkú munkavállalókat különböző hangárokban szállásolják el - annál sokkal humánusabb megoldás lehet az épített munkásszállás.
Nem mindegy, hogy ingyen van-e a munkásszállás
Az a kérdés, hogy a munkásszállást mint szolgáltatást milyen feltételekkel biztosítja a munkaadó. Ahol jó a munkaügyi kapcsolat, még akár a kollektív szerződésbe, vagy más, a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodásba is belekerülhet, hogy milyen szolgáltatást biztosítanak (például munkásszállást és/vagy munkába járást) ingyen a dolgozónak. A Hankooknál például közvetlenül a munkavállalóval kötött szerződésben van benne (külföldre is így hirdetik az állásokat), hogy a munkásszállást díjmentesen biztosítják a dolgozó részére.
Véleménye szerint a program kiterjesztése, azaz hogy már vállalkozások is pályázhatnak munkásszállás-építési támogatásra főleg maguknak a munkáltatóknak lehet jó lehetőség. Hiszen ha a cégek támogatással hozhatják létre a saját munkásszállásaikat, számos költséget meg tudnak spórolni ahhoz képest, mintha nem lenne saját szállásuk. Úgy véli, a program bővítése azt célozhatja, hogy a munkáltatóknak minél kevesebbe kerüljön a szakképzett munkaerő biztosítása.
Még nem tudni, mit kell cserébe vállalni
Fontos részletkérdés lehet azonban, hogy egy állami támogatású munkásszállás építéséért mit kell cserébe vállalnia a vállalkozásnak. Még nem tudni, lesz-e például foglakoztatási kötelezettség, ha állami támogatással épül a munkásszállás. Vagy hogy kaphat-e adókedvezményt az a cég, aki még a támogatotton kívül is épít munkásszállást. Feltétel lesz-e például, hogy magyar munkaerőt foglalkoztasson, helyezzen el a szálláson az adott cég, vagy az olcsóbb, külföldről érkező munkavállaló részére is biztosíthat szállást az állami pénzből megtámogatott szállón.
A pályázatok ősztől lesznek elérhetőek az ígéret szerint - Székely Tamás szerint jó lenne, ha mihamarabb lenne a részletekről tájékoztatás.
Olcsóbb is, drágább is lehet a külföldi munkás
A külföldi munkásokkal kapcsolatban azt mondta, előfordul, hogy olcsóbbak, mint a magyarok, de nem feltétlenül. A munkáltatónak adott esetben (szállással együtt) többe kerülhet például az ukrán munkavállaló foglalkoztatása. A mongol munkaerő olcsóbb lehet, mint a hazai, ugyanazért a munkáért kevesebbet fizethetnek nekik. Ez főleg Észak-Magyarországon jellemző, az ügynökségen keresztül foglalkoztatott mongoloknál - tette hozzá. A Hankooknál például saját alkalmazottak a mongolok is, és nincs bérbeli megkülönböztetés. Tudomása szerint tovább bővülhet a mongol dolgozók száma Magyarországon.
A könnyűiparban, ahol kevés a hozzáadott érték, célszerű és népszerű a külföldi munkaerő foglalkoztatása, ügynökségen keresztül is, mert olcsóbban el tudja végezni ugyanezt a munkát, mint egy magyar munkavállaló, aki azt mondja, hogy ezt a munkát ennyiért nem vállalom el. De tud olyan elektronikai cégről is, ahol szintén ügynökségen keresztül foglalkoztatják az olcsóbb ukrán munkavállalókat.
Ki kell nyitni a munkaerőpiacot
A munkaerőhiányra megoldást kell találni, különben nagyon komoly problémák lesznek Székely Tamás szerint. Amondó, érdemes lenne számolni, mi éri meg jobban, például a Hunguest hoteljeiben szállásolni el dolgozókat közpénzből, vagy munkásszállást építeni és fenntartani.
Az országon belüli munkaerő-tartalék mobilizálásához jó, ha van munkásszállás, ha támogatással építhetnek munkásszállásokat. A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása is megoldás lehet, de nem ott, ahol komoly fizikai igénybevétel van, mint az iparban. A szakképzett munkaerő itthon tartását is segítheti, ha van munkásszállás.
De azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak ki kell nyitnia munkaerőpiacát az idegen ajkú munkavállalók előtt is, mert különben nem fenntartható a gazdaság teljesítménye. Ez is egyfajta mobilitástámogatás, aminek része lehet a munkásszállók felújítása, akár régi, kihasználatlan laktanyák átalakítása, új munkásszállások építése. Hasonló szisztémával a lakhatási lehetőségeket is lehetne bővíteni, ami szintén alkalmas lehetne arra, hogy dolgozókat vonzzanak a munkaerő-hiányos területekre.
Kiemelt kép:MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
