A társadalom egy része, 2 és fél millió ember viszont még mindig nem tudna kifizetni egy váratlan kiadást.
2022 és 2023 között, egyetlen év alatt majdnem megduplázódott, 197 ezer forintról 354 ezer forintra nőtt a magyarok legmagasabb jövedelmű húsz százalékának az úgynevezett „egyéb jövedelme” – derül ki a KSH adataiból.
Az egyéb jövedelem kategóriába tartozik minden, ami:
A leggazdagabb magyarok jövedelmének egyre nagyobb része származik tőkejövedelemből – vagyis olyan pénzből, amit befektetésekből, például lakáskiadásból, részvényosztalékból vagy állampapírok kamataiból keresnek. Ez a fajta jövedelem érthetően nem oszlik el egyenlően: míg a 2010-es évek elején az egyéb jövedelmek viszonylag alacsony szinten mozogtak minden jövedelmi csoportban, az évtized végére a leggazdagabbak elkezdtek elszakadni a többiektől.
Ez nettóban ugyan kevesebb, és valószínűleg a leggazdagabb néhány százalék húzza fel az átlagot, de még így is jelentős előrelépés az előző évekhez képest.
A koronavírus-járvány és a 2022-es inflációs sokk óta a magyarok nagyobb arányban tesznek félre pénzt, ami növeli a befektetésekből származó jövedelmeiket. Ez azonban messze nem egyenlően oszlik el: miközben a megtakarítási ráta az egekben van, 2,5 millió ember még mindig nem tudna kifizetni egy váratlan kiadást. A társadalmi különbségek tehát nem csökkennek – inkább csak nőnek.
