A magyar kormány nem támogatja az Európai Bizottság múlt héten elfogadott tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, amelynek részeként a többi közt közös színkód alkalmazásával tennék kiszámíthatóbbá az uniós és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállamok utazási korlátozásait. A bizottság közleménye szerint a vírus terjedésének megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása érdekében összehangolt, átlátható megközelítésre van szükség a korlátozások bevezetésénél.
Így nézne ki a közös színkódrendszer
A bizottság javaslata alapvetően négy pillérre épül:
- közös kritériumok és küszöbértékek megállapítása a tagállamok számára annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e utazási korlátozások bevezetése;
- a közös kritériumok alapján besorolt területek feltüntetése színkódokkal;
- a magas kockázatú területekről érkező utasoknál alkalmazandó intézkedések közös keretrendszerének kidolgozása;
- a nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása az esetleges korlátozásokról.
Azt javasolják, hogy korlátozások bevezetésekor minden tagállam vegye figyelembe az alábbi szempontokat:
- az adott területen az utóbbi 14 napban regisztrált új Covid19-esetek száma százezer főre vetítve;
- az utóbbi hét napban elvégzett összes koronavírustesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;
- az utóbbi hét napban elvégzett tesztek száma százezer főre vetítve.
Ha az indulási hely szerinti tagállamban a százezer főre jutó tesztek száma meghaladja a 250 főt, a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok ne korlátozzák a beutazók szabad mozgását, amennyiben
- az adott tagállamban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma az utóbbi 14 napban százezer lakosra vetítve kevesebb, mint 50,
- vagy ha az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó minták aránya kevesebb mint 3 százalék.
Közös színkódot is ajánlanak, ami így nézne ki:
- Zöld: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált esetek száma 25-nél kevesebb, és az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb mint 3 százalék.
- Narancssárga: ahol az utóbbi 14 napban az új Covid19-esetek száma 50-nél kevesebb, de az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az újonnan regisztrált esetek száma 25 és 150 között mozog, de az összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb, mint 3 százalék.
- Piros: ahol az utóbbi 14 napban az új koronavírusos esetek száma 50-nél több, és a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az új esetek száma az utóbbi 14 napban százezer főre vetítve több mint 150;
- Szürke: ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a bizottság által javasolt kritériumok értékeléséhez, vagy az adott területen elvégzett Covid19-tesztek száma százezer főre vetítve kevesebb mint 250.
A következőkben az Európai Tanács meg fogja vitatni az Európai Bizottság javaslatát, elfogadására a tervek szerint heteken belül sor kerülhet.
Ez veszélyes
Mint ismert, a magyar kormány szeptember elsején teljesen lezárta a határait a külföldiek előtt, ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az akkori kormányinfón fogalmazott,
innentől Magyarország zöld, a többi ország vörös.
A kormány azóta több ponton enyhített a rendelkezéseken, amelyek így is a legkeményebbnek számítanak Európában.
A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, mi a véleményük az Európai Bizottság múlt héten közzétett javaslatáról, támogatnák-e a közös színkód használatát Európában a koronavírus-járvány idején.
A válasz egy elég egyértelmű nem volt.
Magyarországon a járványügyi helyzet jobb, mint a nyugat-európai országokban, az Európai Bizottság javaslata ezért az országra nézve potenciális veszélyt jelent. A kormány álláspontja szerint meg kell védeni a határainkat, ez a kérdés pedig nemzeti hatáskörbe tartozik
- felelte lapunknak a Miniszterelnökség sajtóirodája. Érdeklődtünk a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is az ügyben, de ők nem kívántak állást foglalni.
A nyugat-európai országokkal való összehasonlítás azért is érdekes, mert az itthoni járványhelyzet miatt szombattól kötelező lesz a karantén a Magyarországról Angliába utazóknak, Németország pedig kockázatosnak minősítheti a Budapestre utazást, olyan sok az új fertőzött. Ráadásul a héten az is kiderült, hogy a kormánynak a járvány elleni védekezésben tanácsokat adó tudóscsoport már a határzár előtt közölte, hogy alig vannak behurcolt esetek.
Már rég belföldön terjedt a vírus, amikor lezárták a határokat
A kormánynak tanácsokat tudósok már a határzár előtt jelezték, hogy alig vannak behurcolt esetek. A kormány azért lezárta a határokat, majd hátradőlt.
Sok millió munkahely lenne megmenthető
Az Európai Bizottság javaslatának akadnak támogatói, sőt eddig igazából csak támogatói voltak.
Märt Volmer, az észt kormány európai ügyekért felelős államtitkára a napokban reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagállamainak a lehető leghamarabb sikerül megállapodásra jutnia a javaslatot illetően. Litvánia szintén közölte a hét elején, hogy támogatják az elképzelést.
A légitársaságokat tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közleményben szólította fel az európai országokat, hogy fogadják el a javaslatot.
Az emberek utazni akarnak, de a kormányok által bevezetett különféle utazási korlátozások megölik a keresletet. Az Európai Bizottság javaslata egy lehetőség Európa számára, hogy kilépjen a karanténból és megtanuljon együtt élni a vírussal. Az átláthatósági célok megfelelőek. Az embereknek könnyen hozzáférhető információkra van szüksége, hogy tervezni tudjanak. Tudniuk kell, hogy a szabályok nem fognak megváltozni egyik napról a másikra. És tesztelésre is szükségük van, hogy elkerüljék a karanténintézkedéseket, melyek ugyanúgy ellehetetlenítik az utazást, mint a határzárak
- mondta Rafael Schvartzman, az IATA regionális szervezetének alelnöke.
Hozzátette azt is, a légiközlekedés helyreállítása segítené az EU-t a gazdasági kilábalásban, de az iparágban dolgozó hétmillió ember állását csak úgy lehet megmenteni, ha nemzetközi szinten együttműködés tapasztalható.
A turisztikai szakmai szervezeteket összefogó, brüsszeli Tourism Manifesto érdekképviseleti szervezet szintén a honlapján sürgette az érintett kormányokat, hogy fogadják el a javaslatot. Mint írják, a koronavírus-járvány a turizmust érintette legsúlyosabban a járvány, hiszen a nem összehangolt utazási korlátozások miatt sosem látott mélységbe zuhant az utasok bizalma.
A szektor a járvány kezdetet óta a tagállamok szorosabb együttműködését és az utazási korlátozások összehangolását sürgette. Egy ilyen lépés segítene helyreállítani a bizalmat és nagyban hozzájárulna az iparág lassú felépülésében, ezzel megóvva több millió munkahelyet
- fogalmaztak.
A turizmus eltűnése itthon leginkább Budapestet sújtja, hiszen a fővárosi szállodai szobát foglaló turisták 93 százaléka külföldi.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a pénteki kormányinfón azt mondta, a budapesti szállodaipar érthető okokból eddig nem tekintette céljának, hogy belföldi turizmusban is részt vegyen, ebben nekik is változtatni kell, de azt remélik, hogy a főváros a rendelkezésére álló szabad pénzeszközét felhasználja arra, hogy csökkentse a károkat.
Kiemelt kép: Utasok a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. július 17-én. Fotó: Balogh Zoltán /MTI
