Az ukrajnai háború kirobbanása óta egy alternatív valóságban kénytelenek élni azok az oroszok, akik kizárólag az állami médiumokból követik a fejleményeket. A propagandagépezethez tartozó újságokban és televíziókban egyrészt nem is özönlenek a hírek a szomszédos országban zajló véres küzdelmekről, amikor mégis tájékoztatást adnak róla, a híreket dezinformációkkal tűzdelik tele.
Az orosz kormány nem különösebben foglalkozik már a sajtószabadságnak a látszatával sem, a több mint egy hete tartó fegyveres konfliktusról tematizálva, szigorúan a putyini narratívát követve számolnak be a legolvasottabb sajtótermékek.
Múlt héten a média ellenőrzéséért felelős szövetségi szervezet, a Roskomnadzor közleményben kötelezte a médiát, hogy csak az orosz forrásokból származó információkat és adatokat tehetik közzé, a "támadás", a "háború", és az "invázió" szavakat pedig betiltották a közvetítésekben.
Vlagyimir Putyin számára a sajtó kontroll alatt tartásának most még fontosabb szerepe van, ugyanis amíg el tudja hitetni a lakosság jelentős részével, hogy tulajdonképpen az oroszok épp felszabadítják Ukrajnát, addig a belpolitikai színtéren nincs különösebb félnivalója. Más kérdés, hogy ezt a látszatot meddig tudja fenntartani, ráadásul akármit is olvasnak be a híradókban, a Nyugat által kivetett gazdasági szankciókat már a saját bőrükön is érzik az emberek, és így kénytelenek szembesülni a valósággal.
Dezinformációs adok-kapok
Nem egyszerű feladat az újságírók számára, amikor egy háborúról kell hitelesen tudósítani, hiszen a felek stratégiai okokból - érthető módon - mindig próbálják a saját malmukra hajtani a vizet. Így az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban is számtalan ellentmondásos információ lát napvilágot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök például szerdán bejelentette, hogy hatezer orosz katonát öltek már meg a harcokban, miközben Moszkva ugyan elismerte, hogy szenvedtek veszteségeket, de számot nem közöltek, ráadásul szerintük "az áldozatok száma többszörösen kevesebb, mint az ellenség oldalán."
A közösségi médiában terjedő videókat, információkat is érdemes ilyenkor fenntartásokkal kezelni, mert gyakran jelenhetnek meg ezeken a felületeken is ellenőrizetlen, alaptalan híresztelések, olyan felvételek, melyek vagy kitalációk, vagy manipuláltak, vagy korábbi eseményeket akarnak friss történésként eladni. Az orosz propaganda ezt a sokszor átláthatatlan helyzetet próbálja meglovagolni úgy, hogy hamis híreket gyárt, a valóságtól teljesen eltérő információkat próbál elhitetni a lakossággal.
Moszkva álláspontja az általuk csak speciális hadműveletnek nevezett támadásról az, hogy ideális esetben Ukrajnát fel kell szabadítani és meg kell tisztítani a náciktól, a náci orientációjú emberektől és ideológiáktól.
Az állami televíziókban nem állította a feje tetejére a műsorrendet a konfliktus, de ha a talk show-k, régi filmek vetítése mellett szóba kerül a téma, akkor a kormányzati álláspontot szajkózzák folyamatosan. Ennek a középpontjában jellemzően az áll, hogy az ukránok szüntelenül támadják az orosz támogatással harcoló szeparatisták által 2014-ben kikiáltott Donyecki Népköztársaság területét.
A két legkedveltebb orosz adón, a Rossiya 1 és a Channel One tévécsatornákon azzal vádolják az ukránokat, hogy civileket használnak emberi pajzsnak, miközben Donyeckben lakott területeket bombáznak. Az egyik legnézettebb reggeli műsorban elhangzottak szerint "az ukrán nacionalisták taktikája - miszerint gyerekekkel bástyázzák körbe magukat -, nem változott a második világháború óta."
"Harkivnak egy baja van az orosz hadsereggel: miért nem érkezett korábban"
Az orosz állami médiában előre is dolgoztak, a független fehérorosz NEXTA szúrta ki, hogy a RIA Novosti hírügynökségen február 26-án reggel nyolckor, tehát a háború harmadik napján megjelent egy cikk, amelyben azt állították: Ukrajna visszakerült Oroszországhoz.
Az írásban többek közt Vlagyimir Putyint méltatták, amiért nem hagyta annyiban az ukrán kérdést, és a terület visszafoglalásával megmentette a jövő generációját. Csakhogy nem sokkal a megjelenése után a cikket törölték a honlapról. Nem teljesen egyértelmű, hogy a bejegyzést véletlenül publikálták-e, vannak arra utaló jelek, hogy már korábban beidőzítették. Ezt a teóriát erősíti, hogy pontban reggel nyolc órakor került ki az oldalra.
A propagandagépezet minden bizonnyal arra készült, hogy alig 48 óra leforgása alatt Oroszország le is veri Ukrajnát, csakhogy ekkora ellenállással nem számoltak Putyinék, így egy héttel a háború kirobbantása után még nem állnak sokkal közelebb a győzelemhez.
Ehhez képest azt ismételgetik a televízióban, hogy a speciális hadművelet rendkívül sikeres. Rendszeresen beszámolnak az ukrán haderő által elszenvedett veszteségekről, az ukrán infrastruktúrában okozott károkról, ám az orosz hadsereg mintha sérthetetlen lenne, egy szót sem ejtenek az esetleges sérültekről, áldozatokról.
A hírösszefoglalókban jellemzően továbbra sincs szó arról, hogy Harkivot vagy Kijevet bombáznák az oroszok. Egyáltalán nincsenek is a helyszínen az orosz tévék riporterei azokban a városokban, ahol eddig több száz civil áldozatot követeltek a harcok. Ha mégis szóba kerül, akkor egy párhuzamos valóságról számolnak be.
Az NTV végül kedden este úgy adta le Harkiv rakétatámadását, hogy közben cáfolták, hogy Oroszország lenne érte a felelős. Sőt, ennél is tovább mentek: Ukrajna saját magát bombázta.
Harkivot bombázzák és azt mondják, Oroszország tette. Ukrajna a saját városait célozza, és hazudik a Nyugatnak. De át tudják-e verni a lakosságot?
- tette fel a kérdést a riporter.
Olga Skabeyeva, az ország egyik legnépszerűbb műsorvezetője pedig talán mindenkinél nagyobbat mondott. Szerinte "Harkiv városának egyetlen baja van az orosz hadsereggel, az, hogy miért nem érkezett korábban." Ezzel arra célzott, hogy felszabadításnak érzik az emberek az orosz katonai akciót.
A lakosság nagy része a propagandát hallgatja
Aki tehát csak az orosz televíziót nézi, tényleg azt gondolhatja, hogy az ország egy aprócska katonai operációt hajt végre Délkelet-Ukrajnában, amivel Moszkva gyakorlatilag még jót is cselekszik, ehhez képest pedig Ukrajna akar kiprovokálni egy nagyobb háborút azzal, hogy felnagyítja a krízist. Teszi mindezt úgy, hogy olykor az oroszokra fogva bombázza saját városait.
Az orosz kormány minden tőle telhetőt bevet. A napokban létrehoztak egy oldalt, ahol a dezinformáció ellen harcolva "csak valós híreket publikálnak". A gyakorlatban ez minden bizonnyal a propaganda üzeneteit takarja majd.
Putyinnak a propagandagépezete már csak azért is nyújt egyfajta biztonságot belpolitikai téren, mert Oroszországban még mindig a televízió számít a legjelentősebb hírforrásnak, egy 2018-ban készül kutatás szerint a lakosság 62 százaléka innen tájékozódik. És mivel olyan túl nagy választék nincs, főként az állami tévéket nézik.
A sajtószabadság korlátozása mellett ugyanakkor a fiatalabbak inkább a közösségi médiából vagy a még megmaradt független forrásokból szerzik az információkat, de az országon belül elérhető a külföldi sajtó is azok számára, akik beszélnek angolul.
Ugyan Oroszország teljes területén vannak kisebb-nagyobb demonstrációk a háború ellen, ezek nem jelentenek komoly kockázatot Putyin kormányára, ráadásul rengeteg tüntetőt őrizetbe is vesznek. Moszkvának ugyanakkor résen kell így is lennie, mert a Nyugat által kivetett szankciókat a hétköznapi emberek is elkezdték megérezni, annak okait pedig ugyan lehet másokra fogni, idővel ez komoly általános felháborodáshoz vezethet, ami miatt már Putyin népszerűsége is jelentősen zuhanhat.
Kapcsolódó
Jászberényi Sándor jelenti Ukrajnából: Úton a háború szíve felé
A 24.hu-t tudósító író és kollégája eljutott Kijevbe, ahol még alig érkeztek meg a háború sújtotta városban dolgozó újságíróknak otthont adó szállodába, amikor megszólalt a légoltalmi sziréna. Útjukat ukrán önkéntesekkel tették meg, fogtak rájuk pisztolyt és jártak az önkéntesek egyik központjában.
