A terrorszervezet az utóvédharcait folytatja az Eufrátesz folyó bal partján, az iraki-szíriai határ mentén. Erre a területre húzódtak vissza az Iszlám Állam legelszántabb hívei több ezer családtaggal és civil tússzal egyetemben.
Bár a nemzetközi sajtó az elmúlt hónapokban több alkalommal is beharangozta a harcok befejeződését, a valóságban még mindig folynak az összecsapások a terroristák és a szíriai kurdok, illetve az őket támogató amerikai, brit és francia erők között. Az Iszlám Állam területei az "utolsó" harcok megkezdésekor Hadzsin település környékére összpontosultak. Mint később kiderült, ez a terület is elég nagy ahhoz, hogy legyen hova folyamatosan visszavonulni. Eközben civilek ezrei kerültek a hatóságok felügyelete alá, akiknek jó részét élő pajzsnak használta korábban a terrorszervezet, majd a harcok során ütemesen engedte ki őket a frontvonalra, ezzel is lassítva, vagy megakadályozva a támadók előrehaladását. Ez a harcmodort Moszul visszafoglalásánál alkalmazta először az Iszlám Állam.
A hatóságok kezére került civilek másik része a terrorszervezethez köthető, részben magukat megadó fegyveresek, részben a harcosok családtagjai és gyerekei. A brit Shamima Begum esete bejárta az egész világot, hiszen mindössze 15 évesen utazott ki barátnőivel Szíriába és most özvegyként, kisbabájával került ismét a hatóságokhoz. Hozzá hasonló sorsú nők és gyerekek százai, ha nem ezrei várják sorsuk rendeződését észak-szíriai menekülttáborokban, ahol olyan embertelenek a körülmények, hogy kiskorúak, csecsemők tucatjai haltak meg kihűlés miatt az az elmúlt hónapokban.
Van úgy, hogy el kell szakítani a gyereket a szülőtől, hogy véget érjen a terror
Egy 19 éves lány miatt Nagy-Britannia az Iszlám Állam területéről - gyakran már a gyerekükkel együtt - hazatérni igyekvő fiatalokra figyel.
A jelenlegi "utolsó" harcok Bagúz településnél folynak, ahonnan alagutakon keresztül továbbra is érkeznek civilek, és ahol állítólag 500, a megadás helyett inkább a halált választó dzsihadista próbál kitartani az utolsó töltényig.
Fotó: Giuseppe Cacace/ AFP
Puccskísérlet a "kalifa" ellen
Mind a közvéleményt, mind a titkosszolgálatokat a kezdetek óta erősen foglalkoztatta, Abu Bakr al-Bagdadinak, a terrorszervezet vezetőjének pontos helye. Bagdadi rendkívül tapasztaltnak számít a túlélés terén, ezt a képességét még az USA iraki jelenléte alatt szerezte. Bár ma már kevesen emlékeznek rá, a férfi már régebb óta vezette az Iszlám Állam elődjét, 2010-ben választották meg az akkor még Iraki Iszlám Állam (és nevéből adódóan csak Irakban működő) szervezet vezetőjének. Ez akkor felért egy öngyilkossággal, azokban az években ugyanis már az amerikai és az iraki különleges erők a szunnita lakosság támogatásával számolták fel a dzsihadista sejteket. Bagdadi elődjei mind rajtaütésekben haltak meg, szervezete 2011-re már csak félszáz emberből állt,
Ennek megfelelően az Iszlám Állam vezetője a későbbieken is nagyon ügyelt a saját biztonságára, rendkívül ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt (az egyik kivétel volt, amikor az Iszlám Állam kikiáltása alkalmával megjelent a moszuli nagymecsetben), és csak legszűkebb környezete tudta, hogy éppen hol van. Bár Bagdadinak már többször is a halálhírét keltették, az Egyesült Államok annak ellenére sem tudta megtalálni az elmúlt években, hogy nemcsak a légteret uralta Szíriai és Irak felett, de mind az iraki hatóságok, mind az észak-szíriai kurd milíciák révén a helyiek segítségére is számíthatott.
Ezért ért mindenkit meglepetésként, amikor megérkeztek az első hírek a Bagdadi elleni végrehajtott "puccskísérletről". Bár a hírszerző szervezeteknek voltak információfoszlányai, a részletek csak akkor álltak össze, amikor a Bagúzból kimenekülő terroristákat elfogták és kihallgatták. Az első verzió szerint a terrorvezér életére valamikor még 2018 telén törtek hívei, az újabb kihallgatások ezt végül 2019 januárjára pontosították. A támadás módjáról is több verzió kering, volt, aki szerint egy útszéli pokolgéppel támadták meg Bagdadi konvoját, mások szerint két napig tartó tűzharcok alakultak ki a rebellis támadók és a terrorvezér testőrsége között.
Abban mindenki egyetért, hogy az elkövetők főként észak-afrikai, valószínűleg tunéziai és algériai dzsihádisták voltak, akik egy kisebb frakciót alkottak az Iszlám Államon belül. Köztük és a vezetés között a konfliktus teljes mértékben teológiai jellegű volt, Bagdadiék szélsőséges eltévelyedésnek minősítették nézeteiket. A frakció ideológusa egy Abu Muath al-Jazairi (Jazair Algéria régi, arab elnevezése) nevű férfi volt, aki 2016 óta valószínűleg Törökországban bujkál.
A teológiai vita lényegében Abu Bakr al-Bagdadi legitimációjának megkérdőjelezéséhez vezetett, ami miatt a terrorszervezet akkor megpróbálta erőszakkal felszámolni a frakciót. Egy csak részben sikerült, számos észak-afrikai önkéntes túlélés érdekében inkább eltitkolta lojalitását és kitartott az Iszlám Állam mellett. A hírek szerint most ők próbálták puccsot végrehajtani a Bagdadi ellen, akinek túlélése csak a szerencsén és testőrsége fellépésén múlott.
Merre lesz az Iszlám Állam új központja?
A támadás után nem sokkal Bagdadi állítólag elhagyta Bagúzt és magára hagyta harcostársait. Mivel a terrorszervezet ideológiáját nem győzte le senki, és a közel-keleti társadalmakban meglevő társadalmi igazságtalanságok cseppet sem enyhültek, ezért gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy a terrorvezér újból felüsse valahol a táborát és megpróbálja újjászervezni a seregét.
Az Iszlám Állam nem csak a szíriai és iraki területekből állt, a kikiáltását követően számos további szervezet jelentette be csatlakozását, s így az általuk uralt területek is a terrorkalifátus részévé váltak. Természetesen ezeknek a felajánlásoknak hatalmas propagandatöltete volt, hiszen innentől kezdve a líbiai, a Sínai-félszigeti vagy az afganisztáni "tartományokról" beszélt mindenki, miközben a valóságban oázisokról, egy-egy városról vagy néhány völgyről volt csak szó.
Al-Bagdadi jövőbeni búvóhelyét általában valamelyik "tartományban" valószínűsítik szakértők, figyelmen kívül hagyva azt a problémás feltételt, hogy ehhez több országon, esetleg a tengeren is át kell kelni. Bár láttunk olyat a 2000-es években, hogy Irak és Afganisztán között járkáltak az al-Kaida vezetői - ma már tudjuk, részben Irán tudtával -, ennek valószínűsége az Iszlám Állam esetében sokkal kisebb.
Az afganisztáni káosz elvileg jó eséllyel biztosítana túlélést Bagdadinak, főleg, hogy a pakisztáni oldal határterületire is számíthat menedékként, a legvalószínűbb mégis az, hogy a terrorvezér valahol Irakban fogja magát meghúzni. Bár itt az iraki, kurd és amerikai erők számára rengeteg lehetőség van megtalálni őt, iraki lévén ez az ország, amit a legjobban ismer, és ahol már éveken át sikeresen bujkált a besúgók, lehallgatók és a drónok pásztázó szeme elől. Előnyére lehet Irakban az is, hogy bár itt tavaly legyőzték az Iszlám Államot, az iraki hatóságok brutális fellépése miatt folyamatos maradt az elégedetlenség a szunnita lakosság körében, nem véletlen, hogy Moszul környékén és Bagdadtól északra ismét megjelentek terrorista sejtek, amelyek civilek megfélemlítésével és a biztonsági erők elleni rajtaütésekkel vétetik magukat észre.
Ha Bagdadi jól konspirál, még akár évekig is kihúzhatja. Oszáma bin Láden példájából okulva persze nagyot is tévedhetnek a szakértők. Az al-Kaida egykori vezetőjéről a rejtőzködés évei alatt sok mindent vélelmeztek, hogy vesebeteg, hogy barlangokban húzza meg magát, mígnem kiderült az igazság, hogy a családjával lakott egy nagy családi házban Pakisztán egyik nagyvárosának a szélén.
Kiemelt kép :Prakash Singh / AFP
