Az oroszok a cél érdekében megzsaroltak egy mexikói tudóst, akinek két felesége volt, és rávették, hogy szegődjön az orosz áruló nyomába. De csúnyán felsültek.
Vlagyimir Putyin nem ismer irgalmat, ha az orosz titkosszolgálatot valaki elárulja. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a Moszkva ellenségévé vált, külföldre menekültek tiszteket eltették láb alól, vagy legalábbis megkísérelték. 2020-ban azonban az oroszok átléptek egy határt, amelyet korábban nem mertek: amerikai földön akarták megölni a washingtoni kormány egyik értékes informátorát, aki nem mellesleg több mint egy évtizeddel korábban az orosz titkosszolgálat magas rangú tisztje volt.
„Putyin számára már nem léteznek vörös vonalak. Holtan akarja látni őket” – jelentette ki a New York Times-nak Marc Polymeropoulos volt CIA-tiszt, aki annak idején az európai és oroszországi akciókat felügyelte.
Potyajev az oroszok szerint 1999 óta kémkedhetett az amerikaiaknak. Akkoriban az SZVR, az orosz hírszerzés "S" igazgatóságának helyettes vezetője volt, és hozzá tartozott az Egyesült Államokban működő orosz kémhálózat felügyelete. Majdnem 10 éven át adhatott át információkat a CIA-nak, amiért 2 és 5 millió dollár közötti összeget kaphatott.
2010-ben azonban forróvá vált a lába alatt a talaj. Ekkor a fülébe jutott, hogy az orosz kémelhárítás már keresi, és hazugságvizsgálatot végeznek a kollégáin, hogy megtalálják a téglát. Vonatjegyet vásárolt Minszkbe, majd hamis útlevéllel eljutott Frankfurtba, 2010 június 26-án pedig megjelent a CIA főhadiszállásán.
Olyanokra, akik a legmélyebb fedésben, hamis névvel, hétköznapi embereknek álcázva dolgoztak az orosz hírszerzésnek. A lebukott kémek főként információgyűjtéssel és új ügynökök toborzásával foglalkoztak. A legnagyobb hírnévre Anna Chapman tett szert közülük, akit a sajtó a legszexibb orosz kémnek kiáltott ki.
Az amerikai-brit kettős állampolgárságú, magát üzletasszonyként bemutató nő 2009-ben költözött New Yorkba, ahol belevetette magát a felső tízezer bulijaiba, ahol jól szituált férfiakat próbált elcsábítani. Állítólag az lett volna a fő feladata, hogy környékezze meg az Obama-kormány egyik magas rangú tagját. Ekkor azonban már figyelte az FBI.
Lebukásakor, 2010. június 29-én egy FBI-ügynök vette fel vele a kapcsolatot, aki magas rangú orosz hírszerzőnek adta ki magát. Chapman gyanakodott, de elment a találkozóra, ahol a fedett ügynök arra kérte, hogy juttasson el egy hamis útlevelet valakinek. A nő felhívta az apját, hogy tanácsot kérjen, aki azt mondta, hogy vigye az útlevelet a rendőrségre. Chapman így is tett, de az FBI azonnal őrizetbe vette, majd letartóztatták a hálózat másik tíz tagját is.
Mivel az Obama-kormányzat éppen a két nagyhatalom közti kapcsolat javításán fáradozott, ezért a kémeket börtön helyett kiadták Oroszországnak, négy orosz elítéltért cserében.
2010 július 9-én a hidegháborút idéző módon hajtották végre a kémcserét. A két fél a bécsi reptéren találkozott, ahol az orosz és az amerikai repülőgépek között egy sötétített ablakú furgonnal fuvarozták át a lebukott kémeket. A csere után előbb az orosz, majd az amerikai repülő hagyta el az osztrák légteret.
Bár látszólag a kémsztori itt végetért, Putyin egy pillanatra sem tett le a bosszúról. Az oroszok által elengedettek egyike Szergej Szkripal volt, a katonai titkosszolgálat korábbi ezredese, akit 2006-ban azért ítéltek el, mert titkos dokumentumokat adott el Nagy-Britanniának.
Nem hagyták annyiban Potyejev árulását sem. 2011-ben Moszkvában az egykori hírszerzőt távollétében 25 év börtönbüntetésre ítélték. Közben pedig megpróbálták kideríteni, hol rejtőzött el.
2016-ban az orosz média bejelentette, hogy a volt kém meghalt, de egyes szakértők szerint ez csak csapda volt, hogy valahogy kicsalogassák rejtekhelyéről.
Potyajevet a CIA védte, egy szigorúan titkos program részeként. Azonban nem volt eléggé óvatos. 2018-ben a BuzzFeed arról írt, hogy Potyajev nagyon is él.
Azt is kiderítették, hogy regisztrált a republikánus szavazók névjegyzékébe is.
Bár a CIA által védett célpontok általában megváltoztatják a nevüket, a születési idejüket és más hasonló adataikat, sőt, szükség esetén akár plasztikai műtétet is elvégeznek rajtuk, Potyajev a jelek szerint erre nem tartott igényt.
Egy évvel később az oroszok komoly akciótervet dolgoztak ki, hogy megtalálják. Ennek érdekében együttműködésre kényszerítettek egy mexikói tudóst. Hector Alejandro Cabrera Fuentes annak idején Kazanyban tanult mikrobiológiát, később Németországban, a giesseni egyetemen doktorált. Csakhogy az orosz titkosszolgálat jól tudta, hogy Fuentes zsarolható: ugyanis két felesége van. Az egyik Mexikóban él, a másik Németországban, két lányukkal. Ő ráadásul orosz származású volt, így könnyedén lecsaphattak rá.
Amikor 2019-ben az asszony és lányai Oroszországból vissza akartak térni Németországba, az orosz hatóságok nem engedték őket ki. Fuentes Moszkvába utazott értük. Ekkor kereste meg egy titkosszolgálati tiszt, és alkut ajánlott neki.
Néhány hónappal később azt kérték tőle, hogy béreljen egy lakást Miami Beachben, ott, ahol Potyejev élt, de ne a saját nevén. Fuentes egy kollégáját bízta meg ezzel. 2020 februárjában újra Moszkvában találkozott tartótisztjével, aki megadta neki Potyejev autójának leírását, és azt kérte tőle, találja meg. Fuentes rá is akadt a kocsira. Előre figyelmeztették, hogy ne készítsen fotókat, nehogy bizonyítékot ne hagyjanak maguk után.
Miközben kikérdezték, felesége kiszállt és lefotózta Potyejev autójának rendszámát. Ezután elmehettek, de két nappal később, amikor Fuentes megpróbált Mexikóba repülni, az amerikai határőrség feltartóztatta, és telefonjában megtalálták a Potyejev autójáról készült képet.
Miután letartóztatták, Fuentes elmondta az orosz terv részleteit az amerikai kémelhárítóknak.
Az próbálkozásra kemény választ adott az amerikai kormány. 2021 áprilisában az Egyesült Államok szankciókat jelentett be Oroszország ellen, továbbá kiutasított 10 orosz diplomatát, köztük az SZVR washingtoni irodájának vezetőjét, akinek még két éve volt hátra küldetéséből. Természetesen jött a válasz orosz részről: 10 amerikai diplomatát utasítottak ki, köztük a moszkvai CIA-főnököt, akinek viszont lejáróban volt a megbízatása.
„Nem engedhetjük meg, hogy egy külföldi hatalom büntetlenül beavatkozzon demokratikus életünkbe” – jelentette ki akkor Joe Biden a Fehér Házban, de magáról a gyilkossági tervről nem ejtett szót.
