Senki sem az égből pottyant le kész kancellárként, ebbe a munkába is bele kell tanulni - mondta egy interjúban Annalena Baerbock, a német Zöldek negyvenéves társelnöke, akit egyre többen emelgetnek lehetséges német kancellárként. Miközben a kereszténydemokratáknál (CDU/CSU) két férfi hetek óta a széles nyilvánosság előtt viaskodik a kancellárjelölti pozícióért, addig a Zöldek - akiknek amúgy több évtizedes tapasztalatuk van az úgynevezett "realisták" és "fundamentalisták" közti belső harcokban - szép csendben megállapodtak: a párt két sztárja közül a női vezetőt, a kétgyermekes családanya Baerbockot indítják. A másik társelnök, a német média lieblingje, a filmszínész kinézetű Robert Habeck elegánsan hátrébb lépett.
Baerbock indítása mögött sok érv szólt. Nemcsak felkészültsége, legendás alapossága, és elsöprő lendülete, amivel három éve meghódította a pártot, hanem az is, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ő lesz az egyetlen női kancellárjelölt a szeptemberi választásra. Ezt érdemes mérlegelni egy olyan mezőnyben, amit még mindig az 50 feletti férfiak dominálnak. Másrészt, mint a legtöbb politikai elemző már előre hangsúlyozta, a Zöldek egyszerűen nem is tehették meg, hogy ne őt indítsák, ezzel ugyanis hiteltelenítették volna a saját alapprogramjukat és értékválasztásukat, amely az egyenjogúságról szól. Ha egy nő épp olyan jól meg tudja oldani a feladatot, mint egy férfi, miért ne mutassunk példát azzal, hogy megadjuk neki a lehetőséget? Különösen akkor, ha jelölésnek valódi tétje is van: az ökopárt a második helyen áll a CDU/CSU mögött, hat-nyolc százalékkal lemaradva (az infratest dimap legutóbbi mérése szerint 29% vs. 21%). Viszont balra is koalícióképesek, és egyre többen emlegetnek egy zöld-szocdem-liberális koalíciót, immár Annalena Baerbock kancellársága alatt.
A kritika jót tesz
Akárhogy alakul is a szeptember végi választás, a Zöldek az utóbbi években a német politika megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Övék az egyetlen párt, amelynek tábora dinamikus bővül, négy év alatt több mint 12 százalékponttal, és mindenhonnan - az uniópártoktól és a szocdemektől is - hódított el szavazókat. Már régen a középosztály és a politikai közép pártja, és most bejelentkezett a vezető pozícióra is. Tapasztalatlansággal és politikai éretlenséggel sem vádolhatók a Zöldek: a 16 tartományból 11-ben vannak kormányon, Baden-Württembergben március elején elsöprő győzelmet arattak a szavazatok 34 százalékával.
Szövetségi szinten viszont tizenöt éve ellenzékben vannak, és ez láthatóan türelmetlenné, de egyszersmind kompromiszumkészebbé tette őket. Rég nem a fundamentalista, "kerül, amibe kerül" ökopolitika megszállottjai, inkább egészséges egyensúlyra törekszenek a klímavédelem és a gazdasági racionalitás között,
de mindenekelőtt egy igazságosabb, fenntartható világot szeretnének. Reálpolitikai fordulatukra egyébként jó példa, hogy a klímaaktivista Fridays for Future szervezői számára a zöldek már nem is elég klímatudatosak.
"Nyugodtan bíráljanak minket, a kritika mindig jót tesz" , reagált a megjegyzésekre Baerbock egy tavaly nyári ZDF interjúban. Politikus kollégái körében egyébként Baerbock nemcsak színes ruháival, hanem olykor meglepően konstruktív politizálásával is észrevétette magát. "Lépjünk már túl azon, hogy a politikai konkurenciát ellenségnek vagy egyszerűen idiótának nevezzük", mondta a Rolling Stone-nak.
A Bundestagban az ellenzéki Zöldek többször is támogattak kormányzati előterjesztéseket, mondván, nem az a lényeg, hogy honnan - melyik párttól - jön az indítvány, hanem hogy hova tart. A színes ruhákat pedig elmondása szerint azért szereti, hogy alacsony termetével kicsit kitűnjön az amúgy szürke öltönyös férfiak uralta mezőnyből. De ennél alighanem fontosabb, hogy amikor 2017-ben, az előző választások után Merkellel egyeztetett egy esetleges CDU-zöld-liberális koalícióról - ami végül az utóbbiak miatt nem jött létre - a kancellárt is lenyűgözte klímapolitikai szaktudásával. Azóta állítólag rajta tartja a szemét.
Kapcsolódó
Markus Söder, a trónkövetelő: Shrek-jelmezes politikusból is lehet Merkel-utód?
Áll bál a német kormánypártban. Armin Laschet, a CDU elnöke, és Söder, a bajor testvérpárt (CSU) vezetője is bejelentkezett a kancellárjelölti feladatért.
A trambulinugró tapasztalata
Legnagyobb hátránya, hogy egyáltalán nincs kormányzati tapasztalata.
Németországban a második világháború óta nem volt olyan kancellár, aki korábban ne lett volna szövetségi miniszter vagy miniszterelnök - Baerbock viszont "csak" parlamenti képviselő (2013 óta) és pártelnök (2018 januárja óta).
Na persze sokra ment a német kormány a miniszterek évtizedes tapasztalatával, vetette fel nemrég több német újságíró is, a koronavírus-válság kezelése így sem sikerült valami fényesen - szóval lehet, hogy a politikai tapasztalatot nem kell annyira túlértékelni. A friss szemlélet, különösen a 16 éve tartó Merkel-időszak után, épp hogy ráférne az országra.
Hogy ez kicsit ugrás a semmibe? Baerbockot ez sem zavarja, trambulinugró múltjával pontosan tudja, hogy kell az elrugaszkodáshoz némi bátorság. Egykori élsportolói háttere a politikában is előnyére válik, ahogy egyszer fogalmazott: amikor a versenyen indulsz, soha nem a második helyet célzod meg. Vagyis igen, kancellár akar lenni.
Baerbock egyébként nem a tipikus balos városi lány: Hannover mellett született egy kis faluban, ott nőtt fel két testvérével, vagyis sok zöld politikusnál jobban ismeri a vidéki élet problémáit is, például mindennap egy órát buszozott az iskolába. Később meg sem állt Floridáig: Orlandóban töltött egy évet középiskolában, még email és mobiltelefon nélkül. Nem érezte jól magát egyedül, de megedzette az egy év önállóság. Egyetemi évei alatt már Londonban, az London School of Economicson tanult nemzetközi jogot. A klímaügyek mellett különösen az Európa- és külpolitika áll közel hozzá: három évig Brüsszelben dolgozott egy német zöld EP-képviselő mellett, de még az is megfordult a fejében, hogy háborús tudósító lesz. Amikor 2004-ben a kelet-európai országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, Baerbock az Odera menti Frankfurt és a lengyel Slubice közti hídon ünnepelt: elmondása szerint ekkor szembesült először azzal, hogy a politika valóban képes alapvetően megváltoztatni az emberek életén. Ekkor döntött véglegesen a politika mellett. Rebecca Harms, a német Zöldek akkori európai vezetője szerint
Baerbock azon ritka nyugati politikusok egyike, akit valóban érdekel Kelet-Európa.
Értékalapú politika, határok között
Mi várható egy Zöld kancellártól? "Sok függ attól, hogy milyen koalícióban kerülnek hatalomra a Zöldek, de az bizonyos, hogy Európa-párti, föderatív és értékalapú politizálásra lehet számítani. Mivel haladni szeretnének az európai együttműködésben, a többsebességes Európa biztosan terítékre kerül majd" - mondja a 24.hu-nak Kai-Olaf Lang, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik Európa-politikai szakértője.
"Kína és Oroszország tekintetében jóval kritikusabbak lesznek, mint az eddig koalíció, úgy fogalmaznék, hogy a biztonságpolitikai megfontolások erősödni fognak a gazdasági szempontokkal szemben. De persze kormányon mindenkinek kompromisszumokat kell kötni. Magyarországgal szemben is erősödni fog a retorika, a jogállamisági problémákat nem fogják megkerülni, különösen, ha a Zöldeké lesz a külügyminisztérium. De érdemes azt is figyelembe venni, hogy
a német politika olyan, mint egy nagy tankerhajó, nincsenek hirtelen irányváltások. És amíg a CDU-é a kancellária, addig az alapirányt az Európa-politikában ők fogják megszabni. Ezért nagyon fontos, hogy a minap Novák Katalin egy Welt-interjúban egyértelművé tette: a Fidesznek nincs szándékában az AfD-vel együttműködni. Amíg ez így marad, addig a kormányok között fennmaradhat a szoros kapcsolat.
Ami viszont a családi kapcsolatokat illeti, sokak fejében szöget üt, hogy két kisgyerek mellett vajon Baerbock hogy tud egy országot irányítani? Amikor 2017-ben a koalíciós egyeztetések folytak, Baerbock egy gyerekzsúrra volt hivatalos a hatéves kislányával, de kénytelen volt hazatelefonálni: "Édesem, a kancellár asszony akar velem beszélni, muszáj odamennem", írta meg akkor a tageszeitung. Készséggel bevallja: vannak könnyebb és vannak nehezebb napok, de az ápolónők vagy tanárnők is nevelnek gyerekeket. Nem gondolja, hogy a munka és a gyereknevelés összeegyeztethetetlen lenne. "Azért lettem politikus, hogy ezt a mutatványt a nőknek megkönnyítsem", mondta nemrég a Postdamer Tagesspiegelnek.