- Óbudán egy parkolási üzletet (parkolóautomaták leszállítása és üzemeltetése) olyan cég nyert el, amelyiket két évvel korábban Zuglóban kigolyóztak egy pályázatból, pedig övé volt a lényegesen olcsóbb ajánlat.
- Most vastagon fog a ceruza: dupla áron dolgoznak. A DBM Kft. Óbudának darabonként 3,25 millióért szállít automatákat, noha pár hónappal korábban Pécsre ugyanilyen típusú automatákat ennek a feléért, 1,6 millióért vitt.
- A cégnek nem volt nehéz nyernie a III. kerületben: Óbuda csak őket kérte, hogy tegyenek ajánlatot, vagyis nem volt verseny.
- A kerület azzal védekezik, hogy már most is használnak ilyen típusú automatákat, bővítik a parkolási zónát, és szerintük csakis ugyanezzel az automatával tudják ezt megtenni, ezt a típust pedig Magyarországon kizárólag a DBM forgalmazza. Monopolpozíció.
- A szakértő-politikus szerint nem igaz, hogy nem lehet összehangolni más típusú automatákat egymással, Budapesten három kerületben is különböző fajta parkolóautomaták működnek.
Egy ideje a zuglói önkormányzatnak komoly veszteséget okozó fizetős parkolás miatt magyarázkodik a Fidesz, az MSZP és a kerület polgármestere Karácsony Gergely, jellemzően egymásra mutogatva.
A zuglói üzletből az utolsó pillanatban kiszorult egy cég, a DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Kft., amely csaknem 300 millió forinttal olcsóbban ajánlkozott a parkolóautomaták leszállítására és üzemeltetésére, mint az egymilliárd feletti ajánlatával győztesnek hirdetett csoportosulás. A zuglói bírálóbizottság valamiért nagyon nem szerette volna két éve, ha a DBM győz, kevesellték a vállalási árat, és végül kizárták a versenyből. A DBM-re azonban most rámosolygott a szerencse: gyors egymásután két üzletet is behúzott.
Ezt az teszi különlegessé, hogy az egyik munkát a másikhoz képest igen magas áron vállalt el.
A vidéki nagyvárosok közül 2017 végén először Szegedre telepítettek érintésmentes bankkártyás fizetést is lehetővé tevő parkolóautomatákat, most pedig Pécsen helyeznek el 168 ilyet. A pécsi városüzemeltetési cég felhívására hárman jelentkeztek, a DBM nettó 274 milliós ajánlatával győzött. A legyőzöttek között volt az a csoportosulás (Parkeon SAS - C-Ware Kft. konzorcium), amelyik két éve Zuglóban a jóval magasabb ajánlott ár ellenére is megkaparintotta a bizniszt.
Szinte napra pontosan akkor, amikor az idén év elején megjelent a pécsi verseny eredményhirdetése, a budapesti III. kerület is elindította saját közbeszerzési eljárását 80 darab, ugyanolyan típusú parkolóautomata beszerzésére. De ott nem volt verseny: egyetlen céget hívtak meg a tárgyalásos eljárásra, és meglehetősen gyorsan, február végére le is zárták az egyezkedést a DBM Kft.-vel. Amíg azonban a Pécsnek leszállítandó automaták darabja nettó 1,63 millió, az óbudai üzletnél dupla ennyibe, 3,25 millió forintba kerül.
Kirívóan drágának számít nettó 3,25 millió forintos darabárával az az automata, amelyhez az óbudai önkormányzat ragaszkodik
- mondta a 24.hu-nak Baranyi Krisztina, ferencvárosi önkormányzati képviselő, a téma szakértője, aki aktív szereplője volt a ferencvárosi parkolási botrány feltárásának. Mint meséli, az óbudaihoz hasonló funkciókkal ellátott, érintésmentes bankkártyás fizetést is lehetővé tevő gépek ára nettó 1,6 millió és 2,2 millió között mozog, ami a rendelt mennyiségtől függően még csökkenhet is.
A III. kerületi önkormányzat azonban nemcsak az automaták leszállításával bízta meg a DBM Kft.-t, hanem a rendszer 2025 nyaráig tartó üzemeltetésével is. Ami még jobb biznisz.
A parkolóautomaták
- beszerzésére nettó 260 millió forintot költ Óbuda,
- az üzemeltetésért automatánként havi 50 ezer, összességében majdnem 300 millió forintot fizet a kiválasztott cégnek.
Így az automaták leszállítása és az üzemeltetés végül nettó 556 millió forintjába kerül a kerületnek. Ez bő 80 millió forinttal meg is haladja az eredetileg becsült árat.
És hogy miért nem írt ki versenyt az óbudai önkormányzat? A kerületben három éve ez a cég (két másikkal karöltve) ugyanilyen, érintésmentes automatából 170 darabot már felszerelt és azóta is üzemelteti azokat. Az önkormányzat kiterjeszti több utcára a parkolóövezetet, ezért kellett beszerezni most újabb 80 automatát. Az eljárás indoklása szerint "a fizetőparkolási rendszer jelenlegi automatáktól eltérő műszaki-technikai kialakítású automatákkal történő bővítése esetén a más típusú automaták rendszerbe illesztése nem lenne megoldható".
Az önkormányzat és az érintett cég is ezzel érvelt. Az eddig használt automaták magyarországi forgalmazására, karbantartására és üzemeltetésére kizárólagosan a DBM Kft. jogosult.
Nem állja meg a helyét Baranyi szerint az az érvelés, hogy nem lehet más típusú automatákat beállítani a már működők mellé, mert azok nem lesznek kompatibilisek.
A budapesti kerületek egy részében kerületen belül is többfajta gép működik, Baranyi hazai pályáján, a IX. kerületben is háromfajta automata van, ráadásul pont az óbudai esetben egyeduralkodó DBM Kft. szoftvere és távfelügyeleti rendszere is működik (csak nem használják).
Az óbudai önkormányzat szerint nincs más megoldás. Azt írták:
A különböző cégek által gyártott parkoló automaták szoftveresen is eltérnek egymástól, így azok nem kompatibilisek egymással, amely többek között azt is eredményezi, hogy működésük nem összehangolható. Egy, a korábbitól eltérő típusú automata beüzemelése, integrálása nem lehetséges már csak a szoftver szerzői jogai és a magas fejlesztési költségek miatt sem. Más típusú automata beszerzése esetén jelentősen megemelné a beszerzési árat annak biztosítása, hogy a gép képes legyen kezelni az Óbuda kártyát (és az ezzel igénybe vehető kedvezményrendszert). A két rendszer egyidejű működtetése pedig mindkét gyártó/forgalmazó részéről külön-külön szakembergárdát, állandó rendelkezésre állást és így tovább igényelne, amely az üzemeltetés költségeit emelné vagy akár duplázná meg.
Az óbudai városgazdálkodási cég, illetve önkormányzat döntése miatt mindenesetre a DBM voltaképpen monopolpozícióba került, az óbudai önkormányzat már három éve, az első körös beszerzéskor megkötötte saját kezét: ha hihetünk a közbeszerzési dokumentumban is felhozott érvnek, innen kezdve ha bővíteni szeretné még a fizetős parkolási övezetet, csakis a már működésben levő géptípus jöhetne szóba.
Az önkormányzat és a cég a pécsihez képest kétszeres árat több tényezővel magyarázza:
- A berendezések hardverelemei különböznek egymástól, a III. kerületi gépek sokkal összetettebb műszaki specifikációval rendelkeznek (pénzvisszaadás, rádobás lehetősége).
- Az automatákat kiszolgáló távfelügyeleti rendszer is összetettebb a III. kerületi gépeknél, hiszen a kerületben bevezetett parkolókártya funkcióit is kell tudnia kezelni. A rádobás funkció kifejlesztése jelentős ráfordítást jelentett a cég számára.
- A III. kerületi automaták kihelyezése előtt a tender részeként a DBM-nek telepíteni kellett az alaptesteket, ez pedig magába foglalja a közműegyeztetést, az útburkolat megbontását és a kiásást. Pécsen a meglevő alaptestre és egy meglevő forgalomtechnikai rendszer mellett kellett elhelyezni az új automatákat.
- A III. kerületi automaták napelemmel és akkumulátorral működnek, míg a pécsi rendszer vegyes tápellátású.
- Az automaták fejlesztésében szerepet vállalt a német gyártó és a DBM Kft. A német gyártó informatikus-mérnök óradíja sokszorosa a magyarnak. Erre a fejlesztésre kizárólag a német gyártó segítségével volt lehetőség, mert nem adja ki a szoftverprotokollt, illetve semmilyen információt a szoftverről, mert onnantól sebezhetővé válik valamennyi piacon.
- A pécsi és az óbudai gép műszaki tartalmát tekintve jelentősen eltér egymástól, a szoftverfejlesztés és a telepítés összetettsége miatt a pécsi kontingens egy sokkal egyszerűbb rendszer.
- Az óbudai gép pénzvisszaadó egységet is tartalmaz, a pécsi nem.
- Pécs két részletben, fél év alatt fizet, az óbudai esetben öt év alatt történik meg a fizetés (kamat- és árfolyamkockázat is felmerül ilyen időtávon).
Pro és kontra
Baranyi szerint ésszerűtlen igényeket is támaszt az óbudai önkormányzat, a nyertes cég pedig hiába érthetetlen az igény, jó pénzért fejleszt.
Miért ragaszkodik a pénzvisszaadási funkcióhoz a városgazdálkodási cég, amikor a budapesti kerületek döntő részében nincs ilyen parkolóautomata, az emberek hozzászoktak, hogy a náluk levő apróból annyit dobálnak be, amennyit várakozni szeretnének az autóval?
- mond egy példát a ferencvárosi képviselő. A rádobás lehetősége is nehezen indokolható szerinte. És az is, hogy miközben még a kormányzati koncepció is középtávon, tehát 4-5 éves időtávon az okostechnológiás megoldások elterjedését vetíti előre, addig Óbuda most szerez be 80 olyan automatát, amelyre, könnyen lehet, pár év múlva nem is lesz szükség.
Az óbudai önkormányzat tapasztalatai alapján
a pénzvisszaadó funkció népszerű a kerületben. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy az ügyfél csak annyi időre váltson jegyet, amennyire valóban szüksége van. A rádobás funkció egy kényelmi szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megszakítani a sorban állást vagy az ügyintézést és jegyet váltani az automatánál (majd utána esetleg újból sorszámot húzniuk), amennyiben igénybe veszik az Óbuda kártya nyújtotta napi 90 perces díjmentes várakozási lehetőséget.
Az is nehezen érthető, hogy ilyen kedvező kamatkörnyezetben miért nem vesz fel inkább hitelt az óbudai önkormányzat és fizeti ki - ahogyan például a pécsi - a parkolóórákat rövid idő alatt. Ha évekre elhúzzák a vételár kifizetését, az jelentősen drágítja a projektet - hozta fel az újabb példát Baranyi.
Az önkormányzat azzal érvel, hogy fejlesztések finanszírozására vettek fel eddig hitelt, a parkolóautomaták beszerzésére nem kívántak kölcsönt igénybe venni. Állítják, a parkolásból származó bevételeik fedezik az üzemeltetés és a részletfizetés költségeit.
A 2025 nyaráig tartó, tehát bő hat éves üzemeltetési szerződésben ráadásul igen masszív, és egyre növekvő bevételt garantál az önkormányzat az automatákat leszállító és azokat üzemeltető cégnek: évente az inflációt 4 százalékponttal meghaladó ütemben nő az üzemeltetési díj. Ilyen sok évre előre lefektetett, biztos 4 százalékos reálnövekedésre minden vállalkozó csettintene.
Óbudának erre is van érve:
Az üzemeltetési szerződés tekintetében elmondható, hogy a KSH által kiadott inflációs ráta érthető okokból nem tudja 100 százalékos pontossággal figyelembe venni azon releváns költségtényezőket, melyek ebben a szektorban jelentős áremelkedést generálhatnak. Gondolunk itt többek között a munkabérek évi kétszámjegyű növekedésére, a külföldi gyártók szakemberei folyamatos rendelkezésre állásának költségére, az üzemanyagok, iroda- és raktárbérleti díjak emelkedésére, stb.
Az óbudai esetben napelemmel és akkumulátorral is működik az automata, ezt is felhozta az önkormányzat a drágaság melletti egyik érvként. "Az automatákat azonban most már szinte kizárólag napelemmel/akkumulátorral szerelik fel, mert olcsóbb így, mint hálózatra kötve, ráadásul a napenergiát felhasználva a működtetése is olcsóbb" - mutat rá az önkormányzati védekezés hamisságára a ferencvárosi képviselőnő.
A III. kerület azzal zárta levelét:
Ismételten szeretnénk kihangsúlyozni, hogy minden projekt más és más, így azok összehasonlítása nem lehetséges, illetve az nem adna reális képet. A pécsi projekttel kapcsolatosan nem rendelkezünk részletesebb információkkal, így azt a III. kerületben tervezett bővítéssel kapcsolatosan nem tekintjük mérvadónak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
