A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában.
Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként - előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva - sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak.
A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár (1949-1963), majd 1963-tól Ganz Villamossági Művek néven működő vállalat egyre inkább elmaradt a világ élvonalától, néhány terméke azonban továbbra is életben tartotta. A rendszerváltás után a helyzet az olasz kormány tőkeinjekciójának köszönhetően javulni látszott, a gyár épületei azonban lassan kiürültek, a termelés pedig egyre csökkent. 1999-ben az olasz fél eladta a tulajdonrészét, és megindult a Ganz privatizációja, aminek részeként a terület teljesen kiürült, a jogutód pedig elhagyta a rossz állapotú, de értékes csarnokokat, amikben az első Orbán-kormány látott fantáziát:
egy 1999 decemberi kormányhatározattal ugyanis eldőlt, hogy a területen a magyar államalapítás ezredik évfordulójára megszülető Milleniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont, illetve a hozzá kapcsolódó park kap majd helyet.
A százhúszezer tonna törmeléket, illetve háromezer tonna acélhulladékot eredményező bontással, illetve a nyolcezer tonna olajat rejtő talajréteg teljes cseréjével induló munkálatok a következő két évben, jórészt a már álló épületek megtartásával egy harmonikus parkot hoztak létre, aminek mozgatórugójaként született meg a tervekhez képest több hónapos késéssel megnyitott Álmok álmodói - világraszóló magyarok című, botrányok övezte kiállítás.
A terület Lövőház utca felé eső részén azóta a Mammut 2. bevásárlóközpont (2001), a Fény utca és Marczibányi tér közti szakaszán a Millenáris (2001), a fennmaradó földdarabon pedig a tizenkilenc milliárd forintból 2020-ra megszületett Széllkapu jött létre.
A Céh Zrt. - Wéber József (B és C épületek), Benczúr László (D, E), Takács Ákos (G), Bozsó Annamária (C2 mélygarázs), illetve Wallner Krisztina (Ganz Park) - által végzett munkák során megszületett Millenáris képe, illetve épületei azóta jórészt átalakultak. Így járt a Nemzeti Táncszínház (ZDA - Zoboki Építésziroda és az Archiflex Stúdió, 2019), illetve maga a park is, aminek különböző méretű tavai talán ma is sokaknak hiányoznak.
Egyetlen épület azonban változtatás nélkül úszta meg az elmúlt két évtizedet: ez a Lipták Pál (1874-1926) tervei szerint 1909-ben, vasöntödeként született, Millenáris Fogadó néven ismertté G épület, amit a harmincas években gépjavító- és galvanizáló üzemmé alakítottak. A revitalizációs projekt kezdetén Takács Ákos tervei szerint részlegesen visszabontották ugyan, kortárs épületrésszel való bővítést azonban nem kapott, így máig egyedüliként őrizte meg a parkbelső felőli ipari jellegét.
A látogatók a területre lépve elsőként ennek az épületnek a látszótégla homlokzatával, illetve három nyeregtetős tömegével találkoztak, így külön öröm volt látni, hogy a tervező társainál jóval finomabban viszonyult a rá bízott feladathoz.
A kapuit hosszú hónapokkal a komplexum többi tagja előtt, a 2001 februárjában zajlott 32. Magyar Filmszemle kedvéért megnyitott G épület az első tervek szerint az újraéledő Nemzeti Szalon - a XX. század első felében itt mutatkozhattak be a kortárs magyar művészet legjobb alkotói - kiállításainak is otthont adott volna, az ötlet azonban hamar elsikkadt, kiszolgáló és vendéglátó funkciók ellátására, illetve kapuépületként azonban ideig-óráig hasznosnak gondolták.
Nagy jövőt azonban meglepő módon nem jósoltak neki: a Népszabadság 2001-ben több alkalommal is arról számolt be, hogy rövidesen eltűnhet a kilátónak szánt, a világ számos hőerőművében látható Heller-Forgó-tornyot imitáló hiperbolikus paraboloiddal kiegészített épület, a lebontás tervei azonban néhány hónap alatt semmivé váltak.
A Műemlékvédelem (2002/5.) szerint az épület teljes felújításához még legalább 400 millió forintra lett volna szükség, a szakértők pedig tartottak a lebontástól, így megkezdték a védetté nyilvánítását. A folyamat sikerrel zárult.
Az eredetileg Fogadó a Millenárishoz névre keresztelt épületet társaival együtt előbb Építészeti Nívódíjjal, majd a kiemelkedő európai műemlék-helyreállításoknak járó Europa Nostra-díjjal jutalmazták, de a tervezett összeg kétszeresébe, tizenöt milliárdba került Millenáris-projektet irányító Millenáris Kht. nyilvánvalóan nem emiatt döntött a megújítás mellett, hiszen egyszerűen csak felismerték, hogy az
kitűnően otthont adhat különböző szakmai eseményeknek, kiállításoknak, sőt, kiszolgáló és vendéglátó funkciókkal is jól megtölthető,
így szépen növelheti a területből származó bevételeket.
A csarnok bérleti jogát 2002 decemberében a mindössze tízezer forintos tőkével rendelkező, a ruházati cikkek, lábbelik, bőráruk, illetve különböző cikkek kereskedelmével foglalkozó Beauty and Elegance Bt. kapta meg, aminek a szerződés értelmében hárommillió forintot kellett fizetnie a használatért, egyúttal azonban elővásárlási jogot is kapott, így félő volt, hogy az épületet leválasztják a területről, és különálló épületként értékesítik majd. A próbálkozások nem jártak sikerrel, sőt, rövidesen a szerződést is felbontották.
A folyamatosan százmilliós veszteségeket termelő Millenáris eddigi fennállása alatt több mint ezerötszáz rendezvénynek adott otthont - ennek egy részét itt, a három szintre osztott, egy részén tizenöt méteres belmagassággal rendelkező fogadóépületben tartották meg. Nem csak különféle eseményeknek jutott azonban itt hely, hiszen 2013 végén beköltözött a legfiatalabbakat lekötni vágyó Millipop Játszóház is, ami rövid idő alatt a főváros egyik legnépszerűbb, gyerekeket szórakoztató intézményévé vált.
Az épület állapota azonban ezzel párhuzamosan azonban gyorsan romlani kezdett, hiszen a háromszor öt éves bérletről szóló szerződésben az állam úgy bocsátotta azt a játszóházat üzemeltető BCC Neo Kft. birtokába, hogy megígérte:
csak az infláció mértékével emeli majd az egyébként meglepően alacsony, 1,6 millió forintos bérleti díjat.
A látogatószámmal arányosan az eladott jegyekből száz forintos részesedést fizető Millipop az épületben kialakított játszóterület mellett a Fogadó melletti vendéglátóhely, a Zöld Péter játszótér, illetve egy kisebb külső terület használatára is engedélyt kapott, cserébe azonban hetvenmillió forint értékű felújítási munkálatokat is el kellett végeznie az épületen.
Kapcsolódó
Bagóért adták bérbe, közben hagyták lerobbanni a Millenáris emblematikus épületét
A Millenárist üzemeltető állami cég alacsony áron, 15 évre adta bérbe a park egyik nagy épületét. A bérlőnek a felújítást is el kellene végeznie, a Fogadó mégis látványos pusztulásnak indult.
A játszóház végül közel hét évnyi működés után, 2020 novemberében zárta be a kapuit. A döntést a cég hivatalos Facebook-oldalán nem a koronavírus-járvány hozta változásokkal, illetve gazdasági okokkal indokolta, hanem egyszerűen csak kijelentette: a Millenáris a jövőben másra kívánja majd használni az épületet.
A G csarnok új céljára máig sem derült fény, a 448/2020., illetve 1623/2020. számú, az Újjászülető Millenáris-projektről szóló kormányrendelet azonban a terület tervezett átalakítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, kiemelten közérdekű üggyé nyilvánította, így a változások nem egyszerűen csak a II. Kerületi Önkormányzat feje felett átnyúlva - az építési jogkörök jó része már 2020 márciusában a Kormányhivatalokhoz került -, de a kerületileg meghatározott építési szabályoknál jóval tágabb keretek közt valósulnak meg.
A kormány a költségvetésből azonnali hatállyal 6,4 milliárd forintot irányított át a szükséges munkákra, százmilliót pedig költségvetési támogatásként juttattak el a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft-hez, aminek működését a kormány a dokumentum szerint 2021-től évi 200 millió forinttal kívánta támogatni. A Magyar Közlönyhöz kapcsolódó Indokolások Tára október 14-i kiadása szerint a Budapest Fejlesztési Központ által koordinált beruházás befejezésének tervezett ideje a park megnyitásának 20. évfordulójához (2021. december) igazodik majd, így nyilvánvalóvá vált, hogy a maximum 125 millió forintos tervezési költséggel megvalósuló munkálatok rövidesen elindulhatnak, hiszen a határidőkből egy évforduló esetén nem túl szerencsés kifutni.
A tervezett megújulási folyamat néhány nappal később azonban megtorpant, hiszen az Országgyűlés meglepetésszerűen átrendezte a terepet: egy törvénymódosítás értelmében létrehozta a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt, aminek céljául a park a Millenáris Nonprofit Kft. helyett való üzemeltetését tűzte ki.
A Millenáris Alapítvány feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása
- olvasható a törvényben (2020. évi CVI.), aminek hatályba lépésével az alapítvány 9,18 milliárd forintnyi törzsbetéthez jutott,
az épületekben lévő bérlők - így a már említett Millipop, illetve a Láthatatlan Kiállítás - pedig alig két héten belül bezártak.
Kapcsolódó
Bezár a Láthatatlan Kiállítás és a Millipop Mosolygyár is a Millenáris Parkban
A Millenárist kezelő új vagyonkezelő alapítvány más célra használja az épületet.
A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a hatálybalépés napjával megszűntek a bérleti jogviszonyok, a bérlőket pedig kártalanítják. Ez valószínűleg meg is történt, a projekt részleteiről azonban 2021 februárjáig semmit sem lehetett tudni.
A 1031/2021. számú kormányhatározat aztán rávilágított az egyértelmű magyarázatra: eszerint a kormány a Millenáris megnyitásának 20. évfordulójára az egyelőre
Álmok Álmodói - Világraszóló magyarok 2.0 néven emlegetett kiállítást szeretné tető alá hozni, a tárgyak összegyűjtésében pedig kéri a miniszterek, illetve az NMHH Médiatanácsát vezető Karas Mónika segítségét.
A szükséges munkálatok azóta már megindultak: a Közbeszerzési Értesítőben február 8-án megjelent tájékoztató szerint a Millenáris B, C, C2 (mélygarázs), D, illetve G jelű épületeinek átalakításához szükséges továbbtervezés jogát a húsz évvel korábbi munkákat is elvégző CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. nyerte el.
A CÉH
Az 1989-ban született mérnökiroda a rendszerváltás óta számtalan projektben vett részt. Projektmenedzserként segítették a MOL Campus, a Várkert Bazár, az Erkel Színház, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma, illetve a MOME Campus megszületését, illetve a déli Klotild-palota felújítását, de tervezőként is számos nagyberuházásból vették ki a részüket: ők készítették el a Megyeri híd, illetve az egykori rózsadombi SZOT szálló lakóházzá alakításához szükséges terveinek egy részét.
Modern, de középszerű
A 115 millió forintos megbízás első, kézzelfogható nyomaival március közepén találkozhattak a környéken élők: ekkor indult meg ugyanis a fogadóépület négy héten át tartó visszabontása, aminek részeként
a egykori G jelű üzemcsarnokból kibontották az ezredfordulón beépített részeket, így ma már csak a csupasz falak állnak.
Farkas Norbert / 24.hu
24huGaléria
Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét
Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét
1/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
2/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
3/6 Farkas Norbert / 24.hu
A kép bal szélén a leendő bővítés helye április 9-én
Fotó megosztása:
4/6 Farkas Norbert / 24.hu
A fogadóépület, illetve a Heller-Forgó-torony ihlette kilátó
Fotó megosztása:
5/6 Farkas Norbert / 24.hu
Az épület Fény utca felőli állapota a bontási munkálatok utolsó napjaiban
Fotó megosztása:
6/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lassan elhárulhatnak az akadályok a Népsziget beépítése elől
Új helyet keres a Csodák Palotája
Kiköltöztetik a Csodák Palotáját
Képregényes seregszemle vasárnap a Millenárison
Fotó megosztása:
A Bánszky Szabolcs felelős tervező, Fazekas Csaba, illetve ifj. Müller
Ferenc közös munkájaként lassan új arcot kapó épületnek szerencsére a munkák után is megmarad majd az eredeti tömege, illetve a 2000-ben született, tavaly a Széllkapu függőkertjéhez
kapcsolt kilátója, a Fény utcai kaputól távolabbi oldalon azonban rövidesen egy kortárs szellemben fogant, középszerű bővítés jelenik meg. Galéria
ÉTDR
24huGaléria
Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét
Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét
1/5 ÉTDR
Fotó megosztása:
2/5 ÉTDR
Fotó megosztása:
3/5 ÉTDR
Fotó megosztása:
4/5 ÉTDR
A Nemzeti Táncszínház felől érkezők először a modern bővítéssel találkoznak majd
Fotó megosztása:
5/5 ÉTDR
A G épület leendő képe - a kép jobb oldalán a Fény utcai bejárat mellett álló kilátótorony
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lassan elhárulhatnak az akadályok a Népsziget beépítése elől
Új helyet keres a Csodák Palotája
Kiköltöztetik a Csodák Palotáját
Képregényes seregszemle vasárnap a Millenárison
Fotó megosztása:
A három csarnokrészhez tehát rövidesen egy, a legmagasabb pontján 10,3 méterre a látogatók fölé magasodó bővítés csatlakozik, aminek
világos, kerámia homlokzatburkolata, illetve szürke füstüvege 2021 helyett inkább 2001 európai modern építészetét idézi.
Ez óriási kihagyott lehetőség, hiszen akár olyan átépítés is születhetne, ami a budai oldal egy újabb épületét helyezi fel a nívós kortárs építészet térképére.
Az ÉTDR-ben elérhető tervek, illetve látványtervek szerint a csarnok a második világháború előtt már állt részei állva maradnak, a felülvilágítót viszont a tervezett meglévővel azonos osztásúra cserélik.
A parkbelső felé néző terasz is átalakul, és huszonhét kerékpárt elnyelő tárolóval bővítik, további változások azonban az építési engedélyezési folyamatban részt vevő tervek szerint nem várhatók.
A G épülettel, illetve a további átépítésekkel kapcsolatban megkerestük a Millenáris Kommunikációs Igazgatóságát, amely válaszában kijelentette, hogy a kapuit 2022 első negyedévében megnyitó, megújult Fogadóépület eredeti funkcióját kapja majd vissza: multifunkcionális rendezvényterületként, illetve a családi és gyerekprogramok elsődleges helyszíneként működik majd.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott reakció szerint a G jelű épület esetében nem cél a jelleg, illetve a struktúra megváltoztatása, így az egy, "az eredeti épülettömeghez alkalmazkodó új szárnnyal bővül" majd, aminek tervezésénél az építész megőrizte
az épület jellegzetességét és egységességét.
A fenti látványterveket látva ez az állítás minimum véleményesnek tűnik.
A terület további változásai azonban ennél jóval kisebb változásokat hoznak majd:
a B jelű Nagycsarnok esetében a tetőüvegezés sorozatos beázások miatti cseréjére, a Kerengő (C) kiszolgálóhelyiségei, illetve a mélygarázs (C2) épületénél állagmegóvó felújításra, az Üvegcsarnokban (D) pedig a húszéves használat miatt szükségessé vált, a kiszolgálótereket érintő korszerűsítési munkákat végzik el.
A kiállítás megnyitásának pontos dátuma egyelőre nem ismert, de a kiállítóterek a járványügyi korlátozásoktól függően az év végén már biztosan fogadhatják a látogatókat.
