Új vezetőséget választott a magyar szinkron szakmát képviselő Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) Szinkron Alapszervezete. A Katona József Színházban megtartott tisztújító eseményen elnöknek újból Rajkai Zoltánt választották, az Elnökség tagjai pedig Winkler Kálid Artúr alelnök, Zámbori Soma alelnök, Szalkai-Lőrincz Ágnes alelnök és Czirják Csilla pénzügyi ellenőr.
A három évre megválasztott testület fő feladatának a szinkroniparban kialakult, a magyar szinkron minőségének megőrzését, végső soron a létét veszélyeztető helyzet javítását tekinti. Megvalósítására a taggyűlést megelőző konferencián a szakma képviselői fogadtak el javaslatokat.
A témában az Előadóművészi Jogvédő Egyesület (EJI) támogatásával készített átfogó tudományos kutatás megállapította, hogy a szinkroniparban dolgozó munkavállalók harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak, nem kapják meg a munkájukért járó anyagi és erkölcsi megbecsülést, nem érvényesülnek tisztességes munkafeltételek és teljes mértékben hiányzik a perspektíva a szakmából. Fásultság, kilátástalanság jellemzi a magyar szinkron világát. Mindez törvényszerűen minőségromláshoz, a szakma elsorvadásához vezet. Ezt meg kell akadályozni - hangoztatták.
A szinkron a kulturális örökség része
A sokmilliárdos forgalmat bonyolító forgalmazókkal szemben rendkívül alacsony a szinkronstúdiók és a szinkronszínészek alkupozíciója, ráadásul a szinkronstúdiókban nincs képesség arra, hogy együttműködve nagyobb jövedelmet tudjanak kieszközölni a szinkrondolgozók számára. Ezért a szakma képviselői a megoldást a közös jogkezelés intézményében látják.
"Ha úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, nem tudom, a nézők mit szólnának"
Harminc éve változatlan, nevetséges bérek, törvénytelenségek, fenyegetőzés. Vagy változás lesz, vagy összeomlik, gagyiba fullad a magyar szinkron.
Méltányos díjazás kell
Az is elhangzott, hogy a problémák orvoslása érdekében szükség van közvetítői mechanizmusra, azaz a közös jogkezelés intézményére. A javaslat szerint szétválna a munkadíj és a jogdíj, és így a jogkezelő szervezet határozná meg és gyűjtené be közvetlenül a megrendelőktől a jogdíjakat a szinkronos tartalmak másodlagos felhasználásával kapcsolatban.
Az EJI közös jogkezelőként jelenleg is képviseli a szinkronhoz fűződő jogokat. Tavaly például hárommillió percnyi film-adatot dolgozott fel, amelynek eredményeként ezerötszáz olyan előadóművész is részesült a jogdíjból, akik a filmek magyar nyelvű szinkronos változatának létrehozásában közreműködtek. Az EJI a konferencián megerősítette, hogy nemcsak a szinkron szakma, hanem minden filmes előadó érdekeit is szolgálná az Európai Unió filmes előadói teljesítmény méltányos díjazásának átültetése a magyar szerzői jog rendszerébe, amelynek révén például a kódolt kábeltévés csatornák is csak úgy sugározhatnának filmeket, hogy azután megfizetik a jogdíjat.
Az újonnan megválasztott elnökség állást foglalt abban is, hogy erősíti a szinkrondolgozók együttműködését és folytatja a szakszervezeti építkezést a szinkronstúdiókkal és megrendelőkkel, valamint a kulturális kormányzattal folytatott tárgyalási pozícióinak erősítése érdekében.
Rajkai Zoltán: Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a szinkronban dolgozók
Szerinte kínai munkaerőként vannak jelen a szakmában, és ez az utolsó pillanat, amikor még lehet tenni a változásért, különben a szinkron eltűnhet a süllyesztőben.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
