A Kilauea vulkán immár aktivitása hónapok óta formálja a Hawaii "nagy sziget" felszínét és hoz frászt az emberekre, akik a sérüléssel járó esetek alapján úgy tűnik, alapvetően nem tartanak a föld tüzes erejétől - a legfrissebb híreket itt olvashatja csokorba gyűjtve. Valójában semmi olyan nem történik, ami egy vulkánkitörés során meglepő lenne, ám egy új sziget születésére a Csendes-óceán közepén azért sokan felkapjuk a fejünket.
A nagy szigetbe olvadt a kis sziget
A Hawaii Vulkán Obszervatórium munkatársai pénteken egy 7-10 méter átmérőjű, láva alkotta szigetet fedeztek fel a 8-as számú törésvonal óceáni torkolatának legészakibb részén, alig pár méterre a parttól. A sziget minden bizonnyal része a 8-as törésvonal áramlásának, amely belép az óceánba és lassan-lassan épül a víz alatt, míg idővel a felszín fölé kerül. A tömb akkor alakulhatott ki, amikor a lassan mozgó olvadt lávára felfelé irányuló nyomás hatott, ami felfelé tolta a megkérgesedett burkolatot.
Így nézett ki:
Forrás: Facebook/USGS Volcanoes
Csakhogy a lávaömlés nem állt le, a sziget területe néhány nap alatt összeforrt a Hawaii Nagy-szigettel. A Cesndes-óceán legújabb szigete tehát nem volt valami hosszú életű, ám a vulkán munkájának köszönhetően folyamatosan új szárazföldek születésének szemtanúi vagyunk: a Kilauea 1983 óta tartó, változó intenzitású lávafolyása eddig 570 hektárral növelte Hawaii területét.
Futószalagon gyártja a szigeteket
Évmilliók távlatában pedig az roppant érdekes, ahogy az úgynevezett Hawaii forrópont futószalagon gyártja a szigeteket az óceán közepén, amelyeket a roppant erózió rendre víz alá süllyeszt. Részletesen alábbi cikkünkben írtunk róla, most csak a lényeg.
A Hawaii szigetcsoportot létrehozó vulkáni tevékenység évmilliók óta folyik, sőt ha megnézzük a Csendes-óceán aljzatának domborzatát, csaknem Japánig húzódó hegységsort látunk, amelynek legidősebb tagja 60 millió éves. Ebben a láncban minél fiatalabb adott tűzhányó annál méretesebb, mert az idősebbeket "megeszi" az erózió, és ez Hawaiin jól látszik: a fősziget a legnagyobb, egyben a legifjabb is, itt folyik most is az aktív vulkáni tevékenység.
Képzeletben fogjunk egy nagy fém lapot, aminek egyik felét jó vastagon lefestjük, majd gyújtsunk meg egy gyertyát vagy a gázrózsát. Emeljük fölé a lap szélét festett oldalával felfelé és lassan toljuk végig a tűz fölött. Mit látunk? Ahol épp melegítjük, a festék felhólyagosodik, a mozgatással pedig kialakul a puklik sorozata.
Ugyanez történik gigászi méretekben. A tűz itt a már említett csóvafeláramlás, hivatalos nevén a Hawaii forró folt, a fém lap a Csendes-óceáni lemez, amelyet a tektonikai mozgások csúsztatnak a csóva felett, a festékhólyagok pedig egykori vulkánok.
Ahogy adott terület kikerül a csóva hatósugarából, nem épül tovább, de mögötte újabb szigetek emelkednek ki a vízből. Mivel nagyon erős a tengerhullámzás okozta erózió, és gyakoriak a földcsuszamlások, az idősebb vulkánok maradványait idővel elnyeli az óceán.
Illusztráció: HO / US GEOLOGICAL SURVEY / AFP
