Ha valaki 2021-ben találkozik a kérdéssel, hogy melyik a világ legnépszerűbb operációs rendszere (OS), jó eséllyel egy szó jut az eszébe: a Windows. A Net Applications idén májusi adatai szerint a Microsoft rendszere az asztali számítógépek piacának 88,56 százalékát teszi ki, ezt követi az Apple-féle macOS 8,63 százalékkal, majd a Linux 1,99 százalékkal. Persze hozzá kell tenni, hogy ez a számítógépekre vonatkozik - ha a mobilos rendszereket is beleszámoljuk, akkor a legelterjedtebb OS az Android (43,96 százalék), majd a Windows (38,83 százalék) és az iOS (11,86 százalék).
Minden operációs rendszernek megvan a saját szerepe: a Linuxot főleg fejlesztők használják, az Android a pénztárcabarát mobilok mozgatórugója, a macOS pedig a kreatívok kedvence. A Windows pedig egyértelműen az asztali számítógépes rendszeré, amit mindenki tud kezelni, és a legtöbb munkahelyen bevált. A Microsoft szoftvere jó eséllyel még sokáig velünk marad, ráadásul a vállalat ígérete szerint közeleg a rendszer evolúciójának következő lépcsőfoka, a Windows 11.
A megkerülhetetlenné vált OS
A Windows története 1985-ig nyúlik vissza, és mára már több verziót magába foglaló családot értünk alatta. A rendszer külsőre rengeteget változott az elmúlt 36 évben, de sok elem kiállta az idő próbáját. Összességében megfigyelhető, hogy a Microsoft terméke a kétezres évek elejétől kezdett komoly előnyre szert tenni a Linux és Mac asztali rendszerekkel szemben. Ennek számos oka van: egyrészt az elérhető és támogatott alkalmazások széles kínálata, továbbá a Microsoft saját és elég sikeres szoftverei. Elég csak a Microsoft Office programcsomagra gondolni, ami ugyan Mac gépeken (és ma már mobilon) is használható, de a cégeknek elegendő okot szolgáltathat arra, hogy windows-os gépekkel szereljék fel az irodáikat. A folyamat pedig önmagát gerjeszti: mivel a statisztikák szerint ötből négy gépen Windows fut, és sokan otthon is ilyen szoftvert használnak, a munkahelyeken is vonzó, mert nem igényel különösebb betanítást.
Az első verziót 1985-ben adták ki (azóta összesen kilenc jelent meg belőle), és ekkor még Bill Gates felelt a fejlesztésért. Ez volt a Microsoft első nagy próbálkozása azt illetően, hogy grafikus kezelőfelülettel dolgozzanak 16 bitben úgy, hogy a rendszer alapját az eredetileg parancsokkal vezérelhető MS-DOS adta. A Windows 1 azért is volt fontos, mert erősen támaszkodott az egérrel történő vezérlésre, még azelőtt, hogy annak használata igazán elterjedt volna.
Két évvel később érkezett a Windows 2, ami nagy újításként magával hozta az egymást átfedő és méretezhető ablakokat. Szintén ekkor jelent meg a vezérlőpult, ami azóta is központi eleme a rendszernek, illetve a Microsoft Word és Excel programok is ekkor tűntek fel először.
A Windows 3 volt az első olyan rendszer, ami igazán elterjedtté vált, és valódi kihívója lett a grafikus felhasználói felülettel rendelkező Apple Macintosh, illetve a Commodore Amiga rendszereknek. A harmadik Windows lehetővé tette az MS-DOS programok futtatását, már 256 színt támogatott, és itt mutatkozott be a méltán híres, rengeteg unalmas munkanapot megmentő pasziánsz játék is. Ugyan a Windows 1 és 2 is kapott időközben új verziókat, az 1992-es Windows 3.1 azért is kiemelkedő, mert itt már elérhetővé váltak a TrueType betűtípusok, és megérkezett az aknakereső is. Továbbá ez volt az első olyan verzió, amit már CD-lemezen terjesztettek.
Az 1995-ben megjelent Windows 95-ben tűnt fel először az ikonikus start gomb és a start menü, valamint a "plug and play" koncepció - innentől elég volt a számítógéphez csatlakoztatni egy adott perifériát, és az operációs rendszer jobbára rögtön megtalálta a működéséhez szükséges illesztőprogramot. Ezzel a verzióval jelent meg a 32-bites környezet is, a feladatkezelő, és az Internet Explorer böngésző.
1998-ban a Windows 98 már a böngésző negyedik verzióját hozta magával, az USB-támogatás pedig eddigre olyan fejletté vált, hogy magával hozta az USB-s hubok és egerek elterjedését. 2000-ben jött a Windows Millenium Edition (ME), ami az utolsó MS-DOS-on alapuló Windows volt, és ekkor már a vállalati felhasználókra terelődött a fókusz. Ekkor érkezett az Internet Explorer 5.5, a Windows Media Player 7 és a Windows Movie Maker is, de ez a verzió a híresen sok bugról lett híres, mind a mai napig nagyon rossz a megítélése.
Az irányba állt rendszer
Sokan mondanák, hogy a 2001-es Windows XP a redmondiak legjobban sikerült rendszere: magán hordozta a Windows ME jobban sikerült elemeit, de a rosszakat elhagyta, és már a Windows NT-n alapult. Megújult a start menü és a feladatkezelő, megérkezett a zöld start gomb, és számos új vizuális effekt, a ClearType betűtípusoknak köszönhetően pedig az LCD-képernyőkön is jobban olvashatóvá vált a szöveg. Az XP volt a Microsoft legtovább támogatott rendszere, három jelentősebb frissítést is kapott 2014-ig, ami azt jelenti, hogy a cég a kiadást követően 13 éven át foglalkozott vele. Biztonsági szempontból viszont az XP messze nem volt tökéletes, a sérülékenységeket mind a mai napig kihasználják hackerek. Többek között XP-t futtató számítógépek miatt okozhatott jelentős kárt a WannaCry zsarolóvírus is 2017-ben.
Akkoriban még az asztali gépek 7,04 százalékán futott az elavult rendszer, ami csak a kibertámadás hatására kapott újabb vészfrissítést.
Az XP-t 2007-ben követte a Vista: nagyobb hangsúlyt kapott a biztonság, itt debütált a Windows Defender antivírus szoftver, és ez volt az első olyan rendszer, amit már DVD-lemezen terjesztettek.
A 2009-ben kiadott és 2020-ban nyugalmazott Windows 7 már gyorsabb, stabilabb és könnyebben használható volt elődjeinél, sokan inkább erre váltottak Windows XP-ről, teljesen kihagyva az egyel korábbi Vistát. Érdekesség továbbá, hogy Európában ez a rendszer antitröszt-perekhez vezetett, hiszen a Microsoft előre telepítette az Internet Explorert, amivel kihasználta a számítógépes piacon szerzett előnyét más böngészőkkel szemben - ez vezetett oda, hogy ma már a Windows telepítését követően több opció áll a felhasználók rendelkezésére. Mivel a Windows 7 különösen népszerű lett, jóval kisebb érdeklődés övezte a 2012-es Windows 8-at, ami a csempék megjelenésével sokakat irritáló változást hozott. Ezzel a verzióval vált elérhetővé az USB 3.0-s eszközök támogatása és a Windows Store is.
Az utolsó (?) Windows(ok)
2015-ben a Microsoft új irányt jelölt ki az operációs rendszere számára: a Windows 10-et már bejelentésekor úgy definiálták, hogy valójában egy szolgáltatás lesz, ami folyamatosan frissül anélkül, hogy a cégnek pár évente új verziókat kellene kiadnia. A Microsoft-vezér Satya Nadella akkoriban úgy fogalmazott, hogy ez egy teljesen új korszakot jelent a személyi számítógépek világában, egy olyan rendszerről beszélt, ami sosem lesz teljesen kész, folyamatosan fejlődik új frissítések révén, a felhasználói visszajelzések alapján. Ekkor érkeztek meg az olyan újdonságok is, mint a Cortana digitális asszisztens, amit az Apple-féle Siri versenytársának szántak, valamint a Microsoft Edge böngésző, az Internet Explorer utódja.
A Windows 10-nek a várt tempónál lassabban sikerült elérnie a jelentősebb mérföldköveket, míg elért oda, hogy ma már az asztali számítógépek 66, 71 százalékán fut a Netmarketshare májusi adatai szerint. Ezt nehezítette, hogy sokan ragaszkodtak a Windows 7-hez: ez a verzió még most is 18,23 százalékos részesedést tudhat a magáénak a világ számítógépein.
Mielőtt a Windows 10 megjelent, a Microsoft egyik fejlesztője úgy fogalmazott, hogy ez lesz az utolsó Windows. Ennek persze ellentmond, hogy június 24-én bemutatkozik a Windows 11, amire a cég egyenesen a "Windows következő generációjaként" hivatkozik. Az eddigi híresztelések szerint a 11-es verzió egy jelentősebb vizuális ráncfelvarrást hoz magával, többek közt a tálca közepére helyezett start menüvel. Hatékonyabbá válik a többmagos processzorok kezelése is, ami a laptopok üzemidejére lehet pozitív hatással.
A redmondiaknak jó okuk lehet az újabb irányváltásra, hiszen a Windows még mindig a cég identitásának fontos része, nem mellesleg jelentős pénzügyi pillér is. A fontos termékek újabb verziói mindig újabb bevételi forrást jelentenek, részben azért, mert az emberek a számítógépeket sok esetben már előretelepített Windows-zal vásárolják. Az időzítés is jó, mivel a koronavírus-járvány nagyot lendített a számítógépes piacon, 2020 akkora növekedést hozott, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa.
Kapcsolódó
Tíz éve nem történt ilyen a személyi számítógépek piacán
Kilőttek az eladások, pedig jó ideje hallani, hogy a PC-s piac lefelé ível.
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a Google egyre komolyabb konkurenciát jelent a Chrome OS-sel, aminek fő hajtóereje, hogy a felhasználók jelentős része választ olcsón elérhető Chromebookokat. A Gartner felmérése szerint 2020-ban 11,7 millió Chromebookot szállítottak le a gyártók, és ez ugyan jóval kevesebb a 79,4 millió PC-nél, de amíg a Chromebookok értékesítése 200 százalékot nőtt az előző évhez képest, addig a PC-k esetében csak 11 százalékról van szó. A másik oldalon pedig az Apple erősített be a saját fejlesztésű M1 chipeket tartalmazó Mac-gépekkel, amik impozánsabb üzemidőt kínálnak a más ARM-alapú Windows 10-es gépeknél.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a Windows 10 hiába kap évente két nagyobb frissítést, már egy hatéves rendszerről van szó. A Microsoftnak jól jöhet, ha a Windows 10 több mint 1,3 milliárd felhasználója úgy érzi, hogy a termék fejlődik, a fejlesztőknek pedig előnyére válhat, hogy új módokon használhatják ki a friss rendszer iránti érdeklődést. Persze búcsúzni még nem kell az aktuális operációs rendszertől, hiszen a Windows 10-től csak 2025. október 14-én búcsúzik majd el a cég, addig érkeznek a további frissítések és hibajavítások. Ezt követően viszont jó eséllyel már tényleg csak a Windows 11 marad - ami talán tényleg az utolsó Windows lesz az életünkben.
A Microsoft június 24-én, magyar idő szerint délután ötkor mutatja be a Windows 11-et, amiről mi is beszámolunk.
