A várakozásoknak megfelelően az 57 éves Sir Keir Starmert választották a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt új vezetőjévé.
Az eredeti terv az volt, hogy a Munkáspárt szombaton soron kívüli kongresszust tart és ezen ismertetik a vezetőválasztás eredményét, de az új típusú koronavírus okozta járvány miatt ezt a rendezvényt törölték, és a Munkáspárt sajtóközleményben adott hírt Sir Keir győzelméről.
A fogadóirodák végig Starmert tartották a legesélyesebbnek.
A Labour eddigi vezetője, a 70 esztendős Jeremy Corbyn a december 12-én tartott nagy-britanniai parlamenti választás után mondott le, de utódja megválasztásáig ügyvezetőként ellátta a pártvezetői feladatokat.
A Munkáspárt a decemberi választáson 1935 óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett:
- alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra
- szavazataránya 7,8 százalékponttal 32,2 százalékra csökkent.
A Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt ugyanakkor a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott:
- szavazatarányát 1,2 százalékponttal 43,6 százalékra
- frakciójának létszámát 47-tel 365 főre növelte
- és az addigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
A Munkáspárt több szakaszból álló vezetőválasztási folyamata januárban indult, a választókerületi Labour-pártszervezetek és a Munkáspárt társult szervezetei, mindenekelőtt a pártot támogató szakszervezetek február 14-ig tartó szavazássorozata után Starmer, Rebecca Long Bailey és Lisa Nandy maradt versenyben, közülük választotta a Munkáspárt regisztrált tagsága postai úton Starmert a párt új vezetőjévé.
A választáson a szavazásra jogosult 784 ezer párttag közül 490 ezren vettek részt, és 56,2 százalékuk voksolt Starmerre.
Starmer szombattól a Labour miniszterelnök-jelöltje is, bár a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat csak 2024-ben tartják.
Sir Keir Starmer személyében neves jogász került a Munkáspárt élére. A Labour új vezetője a leedsi és az oxfordi egyetemen szerzett jogi diplomákat, és 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt. A Corbyn vezette árnyékkormányban Starmer a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáért felelős miniszterjelölt volt, jóllehet ez a minisztérium megszűnt, miután az Egyesült Királyság januárban kilépett az Európai Unióból.
A Brexit feltételrendszeréről szóló tárgyalások időszakában Starmer és Corbyn között jól érzékelhető nézeteltérések merültek fel.
- Starmer álláspontja az volt, hogy népszavazást kell tartani a Brexit feltételrendszeréről, biztosítva azt a lehetőséget, hogy a választók a bennmaradásra is voksolhassanak
- Corbyn azt hangoztatta, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött referendum eredményét kell tiszteletben tartani
- végül kompromisszumos megoldás született, melynek alapján, ha a Munkáspárt kormányra került volna, három hónapon belül új Brexit-megállapodást kötött volna az EU-val, és ezt az egyezményt hat hónapon belül jogilag kötelező erejű népszavazásra bocsátotta volna.
A Labour által tervezett referendum szavazólapján szerepelt volna az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió teljes jogú tagja. Corbyn ennek fejében kikötötte, hogy a tervezett EU-referendum kampányában ő semleges állásponton lett volna, vagyis sem az új Brexit-megállapodás elfogadása, sem a további brit EU-tagság mellett nem kampányolt volna.
Mindezt azonban tárgytalanná tette a decemberi parlamenti választás eredménye. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök ugyanis a választáson szerzett kényelmes alsóházi többségének birtokában végigvitte az akkor már három és fél éve tartó Brexit-folyamatot és január végén kiléptette az Egyesült Királyságot az EU-ból.
