Bár a szállodákat nem kellett bezárni, a kijárási korlátozás alatt mégis sokan így döntöttek, hiszen az üdülés nem számított alapos indoknak a lakhelyelhagyáshoz, s ha nincs vendég, nem érdemes nyitva tartani. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy az üdülési jogos szállodák közül némelyik kifejezetten kapacitálta az üdülésijog-tulajdonosokat, hogy vegyék igénybe éppen aktuális üdülési hetüket. Pedig a lakhelyelhagyásért borsos büntetést kaphattak a vendégek. A kérdés az: ha valaki a kijárási korlátozás miatt nem vette igénybe az üdülését, visszajárnak-e neki a befizetett díjak?
A tulajdonos döntése, hogy nyitva tart-e
Az Abbázia Csoport például nyitva tartott a kijárási korlátozás alatt. Németh Krisztina ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek így, mert hoteljük kizárólag apartmanokból áll, 16 hektár területen, így járványhelyzetben is alkalmas arra, hogy a vendégeket egymástól elkülönítsék. Az apartmanokhoz tartozik saját konyha, így önellátó lehetett az üdülés, de az étteremből is lehetett elvinni ételt. Kiemelten kezelték a takarítást, a fertőtlenítést és a fizikai távolságtartással, valamint a szájmaszk viselésével, illetve a szabadidős tevékenységek időbeli beosztásával is igyekeztek megakadályozni, hogy baj legyen.
Az Abbázia egyébként úgy értelmezte a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletet, hogy a "lakóhely" nem korlátozódik az állandó lakcímre, illetve a hivatalos tartózkodási helyre, lakóhely lehet átmenetileg a szálloda is. A kormány bejelentése szerint amúgy a vidéki szállodák csak május 18-ától fogadhatnak vendégeket.
A szálloda nem lakóhely, az üdülés nem alapos indok
Kérdeztük az ügyről a BM koronavírusstábját, de választ nem kaptunk. Kende Júlia, üdülési jogra szakosodott ügyvéd lapunk kérdésére kifejette: az Abbázia érvelése nem helytálló, ugyanis a lakóhely azt a helyet jelenti, ahol életvitelszerűen tartózkodunk. A szálloda még tartózkodási hely sem lehet, mert az legalább három hónapos ottlétet feltételez.
Másrészt a kijárási korlátozásról szóló rendeletben nem szerepel az alapos indokok között az üdülés. S bár a szállodákat, panziókat, üdülőket nem kellett bezárni, a felsorolás minden állampolgár számára kizárta az üdülőhasználati jog igénybevételét. A szabályozás ugyanis lakóhelytől függetlenül tiltotta a lakóhely, tartózkodási hely és magánlakás elhagyását - érvelt az ügyvéd.
A nyaraló belefér, az üdülés nem
Az Abbázia úgy véli, az ő értelmezésüket támasztja alá, hogy a Balaton környéki és más üdülőhelyek nyaralói és hétvégi házai rendre megteltek a zsúfolt városokból érkező tulajdonosokkal, pihenni vágyókkal.
Persze attól, hogy megteltek, egy ideig még nem volt egyértelmű, vajon szabályt szegtek-e a víkendházaikba levonulók. Ez a kérdés csak a kijárási korlátozás részleges feloldásakor, május 4-én tisztázódott. Május 2-án Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő még úgy nyilatkozott, hogy a Budapesten és Pest megyében élőknek nem fér bele a balatoni nyaraló meglátogatása, május 4-én viszont Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már azt mondta, igen.
Mint ismert, május 4-étől a budapestiek és a Pest megyeiek kivételével már nem kellett alapos indok a lakóhely elhagyásához, május 18. óta pedig nekik sem. Később pontosították, hogy a budapesti és a Pest megyei lakosok használhatják saját tulajdonú ingatlanjaikat, függetlenül attól, hogy az az ország melyik részén található. De még ekkor sem szerepelt a jogszabályban az üdülési célú lakóhelyelhagyás - hívta fel a figyelmünket Kende Júlia.
Félmilliós büntetést kockáztattak, akik mégis elmentek üdülni
Visszatérve az üdülési jogra, az ügyvéd szerint, ha valakinek a teljes körű kijárási korlátozás idejére - azaz 2020. március 28. és május 3. közötti időszakra - esett az üdülési hete, azt jogkövető módon nem vehette igénybe.
Aki mégis megtette, az jogszabálysértést követett el, veszélybe sodorva a saját maga és mások egészségét is.
Sőt, mint fentebb írtuk, a budapestieknek és Pest megyeieknek május 4. után sem volt megengedett az üdülés. Aki megszegte a kijárási korlátozást, pénzbírságot kockáztatott.
Mi az az üdülőhasználati díj?
Az Abbázia tájékoztatása szerint az üdülési hétre kiszámlázott szolgáltatási díj tartalmazza a rendeltetésszerű használattal kapcsolatos költségeket, a közművek, az üdülő működtetési és fenntartási (karbantartási, javítási, hulladékszállítási stb.) költségeit, továbbá az üdülőegység üzemeltetésével összefüggő egyéb személyi és dologi kiadásokat, valamint - az idegenforgalmi adó (üdülőhelyi hozzájárulás) kivételével - a közterheket is. Az üdülési hetet akkor lehet igénybe venni, ha az előre kiszámlázott üdülőhasználati díjat befizette az üdülésijog-tulajdonos.
Ha van cserehét, az éves fenntartási díjat nem lehet megúszni
Olvasói kérdés alapján felmerült, hogy ha a kijárási korlátozás miatt nem mehet el az üdülésre a vendég, akkor visszakérheti-e az év elején előre fizetendő éves fenntartási díjat. Az Abbázia szerint ez a díj nem a tényleges igénybe vételtől függ, hanem az üdülési jogos szerződés alapján kell minden évben megfizetni. Tehát szerintük nem jár vissza akkor sem, ha nem használták fel a tárgyévi üdülési hetet.
Koronavírus - Még több hír a témában
Megint kigyulladt egy kórház Oroszországban
- Átlépte a kétmilliót a koronavírusból felgyógyultak száma
- Újabb hat ember életét követelte a koronavírus Magyarországon
Az ügyvéd szerint viszont, ha azért nem ment el üdülni valaki, mert a kijárási korlátozásra esett az üdülési hete, akkor a cég jogalap nélkül gazdagodik a díjjal. Hiszen jogszabályi tilalom miatt hiúsult meg az igénybevétel, nem azért, mert az illetőnek nem volt kedve elmenni.
Ám ha a szolgáltató felajánlott egy cserehetet egy olyan időszakra, amikor már nincs kijárási korlátozás, és ugyanarra a szezonra, amelyre egyébként is esett az üdülési hét, akkor nem kérhető vissza az éves fenntartási díj. Akkor sem, ha a felajánlott üdülést nem veszi igénybe az üdülésijog-tulajdonos.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
