Egyelőre messze a megállapodás a két fél között. Az egyetemi kuratóriumok ügyében április második felében jöhet a Brüsszel által kért törvénymódosítás.
Az Orbán-kormány még mindig nem teljesíti az uniós támogatások felszabadításához szükséges feltételeket, így továbbra sem tud hozzáférni Magyarország a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett kohéziós támogatáshoz, illetve az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási pénzhez - írja a Népszava uniós forrásokra hivatkozva.
A magyar kormány március közepén juttatta el az Európai Bizottságnak a jogállamisági feltételességi eljárásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről készült beszámolót, amiről Brüsszelben már elkészült az értékelés.
Ilyenek például a vagyonnyilatkozatok hatályával kapcsolatos elvárások, ahol az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a vagyonnyilatkozatok terjedjenek ki a külföldi ingatlanokra, legyenek elektronikus úton benyújthatók és ingyenesen hozzáférhetők. Emellett az ügyészségi határozatokat felülvizsgálni hivatott bírósági eljárásokra vonatkozó kikötések terén is előrelépést vár a Bizottság, itt azt szeretnék, ha az ügyészi döntéseket hatályon kívül helyező bírósági határozatok kötelezőek lennének az ügyészre nézve.
Egyelőre csak az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program területén közeledtek az álláspontok, április második felében az alapítványi és egyetemi kuratóriumokat érintő módosító javaslatok már az Országgyűlés elé kerülhetnek a brüsszeli előzetes egyeztetés után. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli tárgyalása után arról beszélt, hogy ezen a területen egyetlen olyan vitapont sincs, amely akadálya lehetne a megegyezésnek.
Mindezek mellett arról az igazságügyi reformcsomagról is folytatódott a konzultáció, amelytől a Magyarországnak járó teljes kohéziós forrás (22 milliárd euró) odaítélése múlik. Itt az Orbán-kormány arra tett ígéretet az Uniónak, hogy erősebb hatáskörökkel ruházza fel az Országos Bírói Tanácsot, megerősíti a Kúria függetlenségét, felszámolja annak akadályát, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak és megszünteti annak a lehetőségét, hogy a hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassanak jogerős bírósági ítéleteket.
