Az extrém időjárási körülmények tovább súlyosbították az ausztráliai bozóttüzeket - írja az MTI. Szombaton Sydney egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius-fokot, a szél sebessége helyenként az óránkénti 80 kilométert is elérte.
A Sydneytől nyugatra fekvő Penrith elővárosban 48,9 Celsius-fokot mértek, ez nem csak helyi rekord, szombaton ez volt a világ legmelegebb pontja.
Scott Morrison kormányfő bejelentette, hogy 3000 tartalékost mozgósítanak a katasztrófa miatt. A tartalékosok behívása először történik meg az ország történelmében.
Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás. A legnépesebb, 8 milliós lélekszámú Új-Dél-Wales államban és legnagyobb városában, Sydneyben áramszünetek várhatóak. Victoriában az állam történelmében most először rendeltek el szükségállapotot.
Ausztráliában a bozóttüzek nem számítanak ritkaságnak, a mostani tűzsorozat azonban kivételesnek mondható. A lángok szeptember óta tombolnak, a katasztrófában eddig legalább 23 ember halt meg, és több száz millió állat pusztult el. A szakértők szerint a katasztrófa komoly hatással lesz az élővilágra.
Több száz millió állat pusztult el Ausztráliában
Ausztráliában szeptember óta tombolnak a bozóttüzek.
Délkelet-Ausztrália tengerparti városaiból emberek tízezreit menekítették ki, a rendkívüli hőhullám és az erős szelek miatt. A tűzoltóság szerint ez a legnagyobb evakuálás az ország történelmében, melyet békeidőben hajtottak végre.
Shane Fitzisimmons, az új-dél-wales-i tűzoltósági vezetője elmondta: attól tart, hogy a Sydneytől 80 kilométerre délnyugatra fekvő Green Wattle Creek folyónál tomboló tűz, amely már több mint 264 ezer hektárnyi területet pusztított el, elérheti Sydney nyugati elővárosait is.
Augusztusban az Amazonas-vidéken 2,5 millió hektár lett a lángok martaléka, Kaliforniában pedig 2018-ban az állam eddigi legsúlyosabb erdőtüzében 800 ezer hektárnyi terület pusztult el.
Kiemelt fotó: iStock
