Azt gondolnánk, hogy a börtönből tortába sütött reszelővel való megszökés legfeljebb a filmekben, de inkább a rajzfilmekben előforduló klisé, a valóságban azonban nem nagyon fordulhat elő. A tények azonban ebben az esetben is felülmúlják a képzeletet, a történet főszereplői pedig nem is a Vadnyugaton lesittelt piti marhatolvajok, hanem fontos történelmi alakok voltak.

Éamon de Valera az ír függetlenségi mozgalom ikonikus alakja volt, később aztán háromszor választották meg ír miniszterelnöknek, 1959 és 1973 között pedig az ország elnöke is volt. 1919-ben azonban éppen - újra - egy angol börtönben ült. Miután még korábban letartóztatták és elítélték az 1916-os húsvéti felkelésben való részvételéért, 1917-ben kegyelmet kapott, és a Sinn Féin párt vezetőjeként és parlamenti képviselőjeként küzdött tovább az ír függetlenségért.

A britek azonban 1918 májusában úgy döntöttek, leszámolnak a Sinn Féinnel, illetve az annak katonai szárnyaként működő IRA-val, és egy nagyszabású akció keretében 72 ír nacionalista vezetőt tartóztattak le azzal a váddal, hogy német támogatással készülnek újabb támadásra a fennálló rend ellen.

Kellett egy kulcs

Ez a háború idején különösen súlyos vádnak számított, és a letartóztatottakat, köztük Valerát is szigorú őrizet alatt angliai börtönökbe szállították. Valera a középkelet-angliai Lincoln 1872-ben megnyitott, impozáns börtönébe került, ahonnan az eltelt közel fél évszázad alatt még egyetlen rabnak sem sikerült megszöknie. Valera azonban nem tervezte sokáig élvezni az angol vendégszeretetet, és miután híreket kapott arról, hogy az ír függetlenség ügye szempontjából sorsdöntő tárgyalásokra kerülhet sor a következő hónapokban az Egyesült Államokban, minden energiáját arra fordította, hogy kiötölje, miként tudna megszökni.

Észre is vett egy mindig gondosan kulcsra zárt ajtót a rabok testmozgására kijelölt kis udvaron, és miután rájött, hogy a börtön katolikus papjának is van ehhez kulcsa, egy viaszdarabbal lenyomatot tudott róla készíteni. Ezt azonban nem volt esélye kijuttatni a börtönből, ezért egy ügyes kezű rajzoló fogolytársával más módszerhez folyamodtak.

Éamon de Valera 1918-21 körül. Forrás: Wikipedia

Tortába sütötték

Sean Milroy a közelgő ünnepre való tekintettel egy ártalmatlan karikatúrának látszó rajzot készített egy karácsonyi üdvözlőlapra, amelyen egy részeg ember egy hatalmas kulccsal igyekszik beletalálni egy apró kulcslyukba. A csel az volt, hogy a rajzolt kulcs a viaszlenyomat pontos, egyező méretű mása volt, a címzettek pedig ennek alapján el is készítettek egy kulcsot, amelyet egy tortába sütve juttattak be Valeráékhoz.

Hiába szurkálta meg gondosan egy késsel a tortát az egyik foglár, nem vette észre a kulcsot.

Az elképesztő terv mégsem járt sikerrel, mert a kulcs mégsem passzolt a zárba. A foglyok rájöttek, valószínűleg az történhetett, hogy a viaszdarab összement, ahogy kiszáradt. Újabb rajz készült, ezúttal egy bonyolult kelta stílusú ornamentika egy részlete rejtette a kulcs ábrázolását, azonban az így elkészült másolat sem nyitotta az ajtót.

Végül aztán egy harmadik süteményt, a visszaemlékezők szerint egy gyümölcsös piskótatortát juttattak be a foglyoknak, de ebben már egy nyers kulcs és néhány szerszám volt. Az egyik ügyes kezű ír rab, Peter DeLoughry ezek segítségével már egy olyan álkulcsot készített, amely nemcsak az udvar ajtaját, hanem a zárkaajtót is nyitotta.

Független Írország

Valera és két társa aztán 1919. február 3-ájának ködös, sötét estéjén kisétált a zárkájából, az udvari ajtót kinyitva a legnagyobb csendben és nyugalomban távozott a börtönből, majd kinti segítőikkel találkozva taxival hagyta el a várost. Valera rövid ideig egy angliai búvóhelyen húzta meg magát, majd visszatért ír földre.

A Sinn Féin a távollétében is megnyerte az 1918-as választásokat, majd az angol parlamenti helyeiket elfoglalni nem hajlandó képviselői 1919 januárjában Dublinban ír parlamentet alakítottak. Az áprilisban a forradalmi Írország elnökének választott Valera visszatérése egyértelmű vezetőt és fontos lökést adott az ír nemzeti törekvéseknek, amelyek aztán újabb két évnyi kemény küzdelem után az 1921-es angol-ír egyezményben és a független Írország 1922-es létrejöttében tetőztek.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!