Jávor Benedek szerint az új eredmények adut adhatnak az orosz részvételű paksi bővítést Putyin agressziója nyomán amúgy is fokozódó gyanakvással figyelő Európai Bizottság kezébe.
Hétfő reggel tette közzé az osztrák környezetvédelmi ügynökség a Paks2 szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését - az osztrák szakértők továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát.
Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője Facebook-posztjában azt írja, hogy a kijelölt területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok alapján is a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (ún. kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető. Márpedig az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások (vagy éppen az orosz előírások) szerint alkalmatlannak kell tekinteni atomerőmű létesítésére.
Jávor szerint az osztrák és a magyar fél 2022. február. 15-én kétoldalú találkozót tartott az osztrákok által felvetett kérdések tisztázására.
Az osztrákok már korábban figyelmeztettek, hogy "a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad. Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást jeleznek a biztonsági vizsgálat időtávján belül, 19-20 ezer évvel ezelőtt."
- írja Jávor.
A magyar tárgyalók a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekeztek az ilyen elmozdulások lehetőségét illetve a törésvonal meglétét cáfolni. Az osztrák ok szerint ugyanakkor a magyarok által előadott cáfolatok nem meggyőzőek. Fenntartják álláspontjukat, hogy a rendelkezésre álló, egyébként szerintük elégtelen vizsgálati adatok alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal ilyen törésvonal megléte, ezért a WENRA és NAÜ ajánlásoknak megfelelő további vizsgálatok elvégzésére van szükség.
Különösen problémásnak tartják azt az állítást, hogy 10 kilométeres körzetben nincs olyan aktív törésvonal, amely az elmúlt százezer évben elmozdulást idézett volna elő. Az osztrák szakértők szerint ez az állítás a magyar fél által elvégzett vizsgálatok alapján tényszerűen nem igaz, figyelembe véve a Németkér törésvonalra vonatkozó információkat.
Súlyos problémákat vethet fel az osztrákok állítása, hogy a törésvonalak nem csupán a tervezett Paks2 erőmű helyszíne alatt húzódnak, de a jelenlegi erőművet is érintik. Ez nyilván nem érinti a négy működő blokk egyszer már meghosszabbított, 2030-as évek közepéig való üzemelését, azonban a kormányzat által most elindított további 10-20 éves üzemidő-hosszabbítás során (amelyre eleve azért kerül sor, mert a bővítést a magyar kormány is egyre esélytelenebbnek látja) még okozhat fejfájást. Ennek során ugyanis többek között szükség lesz a határon átnyúló környezeti hatások kapcsán az érintett országok engedélyezésbe való bevonását előíró Espoo-i Egyezmény alkalmazására, ennek keretében pedig Ausztria bekapcsolódhat majd az eljárásba.
Jávor azt is írja, hogy az új eredmények adut adhatnak az orosz részvételű paksi bővítést Putyin agressziója nyomán amúgy is fokozódó gyanakvással figyelő Európai Bizottság kezébe.
"Paks2 bukását már a kormányzat is nagyjából beárazta. Éppen ezért kapták elő váratlanul a meglevő, erősen leharcolt erőmű korábban elutasított újabb élettartamhosszabbítását, hogy a totálisan elhibázott kormányzati energiapolitika kudarcának következményeit (Paks2 erőltetése, és az alternatívák mesterséges akadályozása miatt a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatokat) valahogyan enyhítsék" - írja Jávor.
