Az összes nagyobb téglagyár és cserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését Magyarországon, miközben százasával küldik el dolgozóikat.
A magyar építőipar zuhanórepülése miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő tégla- és cserépgyártó cégeket tovább gyötri a kiegészítő bányajáradék, amelyet a kormány speciálisan rájuk vetett ki. Tömeges elbocsátások zajlanak az ágazatban – összegzi piacelemzésében a 24.hu.
Stocker Zoltán, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg az összes nagyobb téglagyár és cserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését. Van, ahol teljes leállást rendeltek el, és a munkavállalók akár 90–100 százalékát elbocsátották, máshol részleges leépítések voltak vagy átmenetileg szüneteltetik a termelést, miközben a dolgozókat állásidőre küldték.
Az elbocsátások egyik oka az építőipar zuhanórepülése és ezzel együtt az építőanyag-kereskedelem drasztikus visszaesése. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének adatai szerint a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 45 százalékkal, míg a tetőfedő anyagoké 37 százalékkal csökkent. Az üzemek termelését azért kellett mindenhol leállítani, mert jelentős mennyiségű eladatlan raktárkészletek halmozódtak fel.
Ennek megfelelően az olyan, 3 milliárd forintnál nagyobb árbevételű gyártóknak, amelyek a kabinet által megszabott árnál drágábban értékesítik belföldön az itt gyártott termékeiket, a hatósági ár feletti bevételük 90 százalékát büntetőadóként be kell fizetniük a költségvetésbe. A kiegészítő bányajáradékot a 2020. januári áraknál 41 százalékkal magasabb eladási árra írták elő, ami lényegesen a jelenlegi piaci árak alatt van. Sőt, a külföldről behozott hasonló termékek – amelyekre a büntetőadó nem vonatkozik – átlagára már 2022 novemberében magasabb volt, mint a hatósági ár.
Stocker Zoltán szerint a büntetőadó a megmaradt munkavállalók pozícióit is rontja, mivel a munkáltatók vesztesége nagyban befolyásolja, hogy lesz-e lehetőség további bérfejlesztésekre vagy egyszeri bérkompenzációkra.
Az építőanyag-ipari szakszervezet szerint az ágazati multik egyike sem kezelné úgy a problémát, hogy eladná a magyarországi gyárait, illetve végleg leállna a termeléssel. Ezek a vállalatok a világ több országában működtetnek gyárakat, és a piac természetes hullámzásából eredően mindig akadnak olyan térségek, ahol visszaesik a termelés.
Számukra biztató lehet, hogy az ügyben jelenleg az Európai Unió két kötelezettségszegési eljárást is folytat a magyar kormány ellen: egyrészt az építőanyagok árának fixálása, másfelől pedig a kiegészítő bányajáradék miatt.
