- A kormány 2015 végén 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ítélt meg egy mindössze hét főt foglalkoztató projektcégnek, a Tisza-TK Projekt Kft.-nek (mai nevén Kall Ingredients).
- Előtte két hónappal már megállapodtak az állami Eximbankkal, a külgazdasági tárcával és az - akkoriban privatizált, végül Mészáros Lőrinc érdekkörébe került - MKB Bankkal arról, hogy összesen 35 milliárd forintnyi hitelt nyújtanak az éppen csak pislákoló társaságnak.
- A közpénzzel kitömött vállalkozásba 2017 májusában szállt be Mészáros Lőrinc, 2018 júliusára pedig tőzsdei cégével bekebelezte azt.
- 2019 július 4-én jelentették be, hogy ismét közpénz érkezik a Kall Ingredientshez: az állami MFB Invest Zrt. 5,6 milliárdos tőkeinjekcióval száll be a cégbe. A 24.hu megtudta: a milliárdos tőkebefektetésért cserébe az állami cég mindössze 17 százalékos tulajdonrészt kap.
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és családtagjai közbeszerzési sikereiről gyakran írunk, a Kall Ingredients Kft.-hez azonban ennél is hatékonyabb és közvetlenebb módon ömlik a közpénz. Hol állami támogatás, hol állami közreműködéssel nyújtott hitel, hol állami tőkeinjekció érkezik a cégbe. A miniszterelnök barátja az Opus Global Nyrt.-n keresztül tulajdonos a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukor-gyárban, amelyben évi 500 ezer tonna kivont izocukrot, illetve magas minőségű alkoholt és takarmány-alapanyagot állítanak elő kukoricából. Legutóbb azt jelentették be, hogy a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., pontosabban annak leánycége, az MFB Invest Zrt. 17,5 millió euró forrást nyújt az izocukorgyárnak, a mintegy 5,6 milliárd forintból a Kall Ingredients fejleszt, az állam pedig tulajdonrészt kap a közpénzért. Az MFB Invest amolyan állami kockázati tőkebefektető, amely üzletpolitikája szerint ígéretes cégekbe fektet be, és üzletrészét néhány év múlva hozammal növelt értéken vissza- vagy kivásárolják. Megkérdeztük az MFB-t, hány évre tervezte a befektetést és mekkora hozamot vár el az üzlettől, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Más forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy
az 5,6 milliárd forintos befektetéssel az állam 17 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben.
Az állam egyébként ennél már sokkal többet invesztált a gyárba, nagyjából úgy állta a cechet, mint bármely állami vállalat esetében, de megelégedett a finanszírozással, tulajdonrészre eddig egyáltalán nem tartott igényt. Az izocukorgyár a cégbejegyzés szerint mindvégig magántulajdonban állt, az üzletrészek zöme most is Mészároséké.
Hét alkalmazott, 9,2 milliárd ingyenpénz
De kezdjük az elején. 2015 decemberében egyedi kormánydöntéssel hét vállalkozás összesen 20,4 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ebből a legtöbbet, 9,2 milliárd forintot egy teljesen ismeretlen, 2014 áprilisában alapított cég, a TK-Tisza Projekt Kft. vitt el. Olyan nagyágyúkat előzött meg, mint a Csányi Sándor OTP vezér tulajdonában lévő mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. vagy a győri Audi.
A régi Magyar Nemzet kikérte a támogatási szerződéseket, így derült ki, hogy a TK-Tisza Projekt Kft. a 9,2 milliárd forintos ingyenpénzért azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít és
meglévő, mindössze 7 munkavállalója mellé további 550 dolgozót vesz fel.
Ebből a közadatigénylésből tudtuk meg azt is, hogy nem ez volt az első állami segítség, két hónappal az állami támogatás odaítélése előtt a TK-Tisza megállapodott az állami Eximbankkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és az akkor kormányközeli körök által irányított MKB Bankkal, hogy a két pénzintézet összesen 113 millió euró (35 milliárd forint) hitelt nyújt a társaságnak. Vagyis a 9,2 milliárdos állami támogatással együtt különböző formában 44,2 milliárd forintot kapott a cég, többet, mint a vállalt beruházás teljes összege. Röviden: a cég úgy kapott közel százszázalékos támogatást, hogy
nem végzett érdemi üzleti tevékenységet és nem volt saját tőkéje sem.
Ekkor a TK-Tisza Projekt Kft. Kárpáti László agrárvállalkozó érdekeltsége volt, akit a hvg.hu korábbi cikke L. Simon Lászlóval, a Miniszterelnökség volt államtitkárával kötött össze. Kárpáti mellé a Kall Ingredients-re átkeresztelt cégbe 2017 májusában szállt be Mészáros cégbirodalmának ernyőcége, az Opus Global Nyrt. 6 százalékos részesedéssel, amelyet csakhamar 30 százalékra növeltek. 2017 októberére a gyár elkészült, nem más adta át, mint Orbán Viktor kormányfő.
Tavaly júliusban jelentették be, hogy Kárpáti ekkorra már kisebbségi tulajdonrészét is értékesíti, Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítója pedig Mészáros cégének kizárólagos tulajdonába kerül.
Sokba kerül az útkeresés
Mivel az izocukorgyár mindössze másfél éve működik, mérlegéből nem sok minden látszik azon kívül, hogy alapítása óta csaknem 1,5 milliárd forintos veszteséget hozott össze, és a tavaly szeptemberben záródó üzleti év végére mínusz 1,3 milliárdra zuhant a saját tőkéje. Azt nem tudni, hogy van-e összefüggés a teljesítménnyel, de a Kall Ingredients idén júniusban ügyvezetőt váltott: a sokmilliárdos bukást elkönyvelő Magyar Nemzeti Kereskedőháztól igazolt Oláh Zsanett helyét a szintén Mészáros-kézben lévő Viresol Kft. ügyvezető igazgatója vette át.
A Kall Ingredients mintegy 500 ezer tonna kukoricát vásárol fel a hazai piacról, ez a durván 8 millió tonna össztermés bő hat százaléka. A kukoricatermelők ugyan eddig még nem észleltek nagy keresleti nyomást, a piaci hírek jobbára arról szóltak, hogy kicsit botladozott a gyár "összerakása" és elhúzódott a folyamat, amelynek során kialakult a piacra szánt termékek köre, ráadásul az útkeresés újabb és újabb fejlesztéseket igényelt, ami ette a pénzt. De úgy vélik, ha kialakul a tiszapüspöki feldolgozó stabil vevőköre, és mondjuk a Coca-Colához fogható nagy cégek is meghívják a tendereikre, akkor biztos pont lehet a felvásárlók között. A szabadegyházai izocukor- és a dunaföldvári bioetanolgyártóval együtt hárman már az éves magyarországi kukoricatermés durván harmadát szívhatják fel. Akár jó árat is fizethetnek, legalábbis az említett két nagy gyártóhoz csak úgy dőlt a profit tavaly: a bécsi székhelyű Agrana érdekeltsége, a Hungrana Kft. 90 milliárd forintos forgalmat és 11 milliárd forint tiszta nyereséget mutatott ki, a luxemburgi anyavállalatú Pannonia Bio Zrt. 92 milliárd forint árbevételt és 12 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt el.
Ezek szerint jó üzlet a kukoricafeldolgozás, de Tiszapüspökiben mégis újabb állami stafírungra van szükség. Meglehet, nem ez a múlt héten bejelentett, 5,6 milliárd forintos tőkeinjekció az első akció az MFB közreműködésével, a Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában már egy 2018. decemberi bejegyzésben szerepel az MFB neve. Eszerint az Eximbank és az MKB 107 millió eurós, az MKB és az állami MFB 25 millió eurós, a külgazdasági tárca pedig 11,1 milliárd forintos jelzálogot jegyzett be a cégre. Vagyis
a gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel a cég, nem kellett kockáztatnia piaci hitelekkel vagy piaci befektetőkkel. Az MFB Invest beszállásával az összeg csaknem 59,5 milliárd forintra kerekedett.
Nagyjából ennyi befektetett eszközt mutatott ki a Kall Ingredients a mérlegében, eszerint a cég sok saját forrást nem mozgósított a gigaberuházáshoz. A miniszterelnök barátjának jelentős mennyiségű közpénzből felépült a gyára, most pedig a szükséges fejlesztésekhez is közpénzt kap. De bármekkorára nőtt is az állami részvétel, a Kall Ingredients tulajdonosi szerkezetén ez alig érződik, a legutóbbi akció, az 5,6 milliárd forintos állami tőkeinjekció után is megelégszik a fő finanszírozó 17 százalékkal.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
