A magyar gazdaság nagyon súlyos kihívás előtt áll, hiszen az EU gazdasága recesszióba süllyed az idén: a növekedés akár 4 százalékkal is elmaradhat a járvány kitörése előtt készített előrejelzéstől.
Riecke Werner közgazdász, az MNB volt alelnöke szerint Magyarország számára mindez konkrétan leálló gazdasági növekedést, növekvő munkanélküliséget és kiszélesedő szociális krízishelyzetet jelent, nemcsak a legkiszolgáltatottabb rétegek esetén, hanem a munkavállalók széles körében, az úgynevezett középosztályban is.
A volt alelnök a 24.hu-nak kifejtette: ebben a helyzetben nem lehet elkerülni a költségvetési szektor közvetlen szerepvállalását a kis- és középvállalatok terheinek enyhítésében és a lakosság közvetlen megsegítésében.
A szerepvállalás fedezetét három forrásból lehet előteremteni: elsősorban jelentős költségvetési átcsoportosításból - többek között a honvédelmi beszerzések leállításával -, másodsorban nagyobb hiány elfogadásából, harmadrészt az ezentúl beérkező EU-s források hatékony, céltudatos felhasználásából.
Riecke Werner szerint minél előbb szükség lenne a következő intézkedésekre:
- a szociális és egészségügyi hozzájárulás fizetése alóli felmentés a járványügyi intézkedések által érintett kis- és középvállalatoknál legalább 3 hónapos időtartamra,
- ezt a nagyvállalati körben is lehetővé kell tenni, ha vállalják, hogy nem építik le a dolgozói létszámot,
- a NAV 3 hónapos időtartamra függessze fel a vállalkozókkal szembeni számlazárolások és inkasszók végrehajtását azon esetekben, ahol nem merül fel bűncselekmény gyanúja,
- a munkanélküli ellátás időtartamát háromról kilenc hónapra való növelése,
- a nyugdíjprémium korábbi kifizetése,
- egyszeri soron kívüli nyugdíjemelés,
- és az egyik legfontosabb, a családi pótlék érdemleges növelése, akár az adórendszeren keresztül nyújtott gyermekneveléssel összefüggő kedvezmények visszavonásával egyetemben,
- a helyi önkormányzatok a járványügyi intézkedésekből fakadó többletfeladatok költségeinek fedezésére három hónapon keresztül kapjanak létszámarányos többletforrást a központi költségvetésből.
Nagyon hozzávetőleges számítás szerint ezen intézkedések végrehajtása 2020-ben 2000 milliárd forint többletkiadással és bevételkieséssel járna, amelyből legalább a felét átcsoportosítással, illetve többlet bevételi források megteremtésével kellene előteremteni - állítja Riecke.
Ez a válsághelyzet más típusú, mint a korábbi, nem a pénzügyi szektorból ered, de hatással lesz rá. A volt alelnök szerint az MNB által a növekedési hitelekre és a bankok által nyújtott üzleti hitelekre javasolt törlesztési moratórium, valamint a teljesítő nagyvállalati hitelek fedezetként való elfogadása adekvát lépésnek tűnik a kis- és középvállalatok megsegítésére, valamint a bankok hitelezési képességének fenntartására vagy akár növelésére.
Ugyanakkor a közlés módja és a kikényszerítés lehetőségének felvillantása nem tűnik túlzottan professzionálisnak
- fogalmazott.
Ez nem jelent egyben garanciát a szektor hitelezési hajlandóságának növelésére, és mindenképpen érzékenyen rontani fogja mind a bankszektor, mind a jegybank ez évre várt nyereségét. Ez önmagában - az elmaradó adóbevételek és a kisebb MNB-nyereség révén - rontani fogja a költségvetés pozícióját, de ennek össztársadalmi költsége jóval kisebb lehet egy, a vállalati hitelek bedőlése okozta csődhullámnál.
Ma még nem látható, hogy mindez hogyan fog hatni az inflációra és a forint árfolyamára. Első megközelítésben az valószínűsíthető, hogy az áremelkedést az egyes áru- és szolgáltatáscsoportok drámai keresletnövekedése táplálja, miközben az általános keresletcsökkenés inkább tompítja az inflációt.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
