Augusztus 13-án a RIA Novosztyi orosz hírügynökség egy videót mutatott be, amely Szergej Sojgu védelmi miniszter gépéről készült. A Szentpétervár felől a kalinyingrádi területekre tartó, nemzetközi légtérben tartózkodó utasszállítót két SZU-27-es vadászgép kísérte, amikor megjelent a spanyol légierő egyik F-18-as vadászgépe, és kísérni kezdte az orosz köteléket. A beszámoló szerint az orosz vadászgépek fellépése elriasztotta a NATO-tagország repülőjét, amely aztán a videó szerint ott is hagyta az orosz gépet.
Az incidens egybeesett magyar újságírók látogatásával a litvániai Siauliai mellett található légibázison. A Honvédelmi Minisztérium által szervezett út apropóját az adta, hogy a magyar légierő missziója - hivatalos néven a Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység - augusztus 31-én véget ér. A magyar Gripen vadászgépek 2015 után másodszor vettek részt a NATO által működtetett Balti Légtérrendészeti Misszióban, négy hónapig.
Ez a NATO-misszió azért született meg, mert amikor 2004-ben a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez, nem rendelkeztek vadászgépekkel. Az a döntés született, hogy a NATO többi tagországa váltásokban biztosítja ezt a képességet, míg a balti országok saját légierejükkel, infrastruktúrájukkal vesznek részt a programban.
A feladat érzékenységét az adja, hogy a szomszédban ott van Oroszország, és a sajátos földrajzi viszonyok miatt állandó az orosz repülőgépek jelenléte a balti légtér közelében. A Litvánia és Lengyelország közé ékelődő Kalinyingrád csak hajóval vagy repülőgéppel közelíthető meg Oroszország felől, és az enklávéban jelentős katonai erőt állomásoztat minden orosz haderőnem. Civil és katonai repülőgépek szinte naponta járnak Szentpétervár felől Kalinyingrádba és fordítva. Ez persze önmagában még nem jelentené azt, hogy a NATO a saját vadászgépeivel kísérgesse őket.
Csakhogy a nemzetközi légiközlekedésnek vannak szabályai, amelyek a biztonságos utazást szolgálják. A szabályos repüléshez három feltételnek kell teljesülnie: rádiókapcsolat létesítése a légiirányító ügynökségekkel, repülési terv leadása és a válaszjeladó bekapcsolása. Az orosz gépekkel általában az a gond, hogy ezeket nem vagy csak részben teljesítik. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a problémát nem a balti országok légterének megsértése jelenti, hanem az, hogy az orosz repülőgépek a légiközlekedési szabályokat szegik meg, és ezért kell odaküldeni hozzájuk a légtérrendészetben részt vevő gépeket.
Ebből az is következik, hogy a NATO-tagországok repülőgépeinek elsődleges feladata nem a balti országok légterének védelme, hanem az, hogy minden alkalommal, amikor ezen a légtéren kívül, a nemzetközi légtérben megjelenik egy orosz gép, és a három feltétel közül egyet vagy többet nem teljesít, akkor erre emlékeztessék.
Ahogy a magyar kontingens parancsnoka, Ugrik Csaba dandártábornok megjegyezte, nem minden orosz gép szegi meg a feltételeket, és gyakran előfordul az is, hogy miután a NATO-pilóták figyelmeztetik az oroszokat, azok bekapcsolják a jeladót és felveszik a kapcsolatot a légtérirányítókkal. Ugyanakkor az orosz katonai gépeknél ez ritkábban fordul elő.
A Balti Légtérrendészeti Misszióban négy magyar Gripen vadászgép vesz részt, ebből kettő ad azonnali készültséget. Riasztástól számítva, 5-10-15 percen belül tudnak indulni a pilóták. Magyarország mint vezető nemzet mellett a spanyol és a brit légierő támogatja a missziót. A spanyoloknak öt F-18-as vadászgépük állomásozik a siauliai légibázis másik végén. Mint a látogatásunkkor is előfordult, a magyar gépeket éppen felemelték egy orosz repülőgéphez, amikor pedig újabb riasztás érkezett, a spanyol gépeket indították. Valószínűleg ezek voltak azok az F-18-asok, amelyeket Sojgu védelmi miniszter gépéről megörökítettek. Nagy-Britannia négy Eurofighter Typhoont állomásoztat az észtországi Amari légibázisán.
Mint a fentiekből kiderülhetett, a spanyol pilóták feladata nem az volt, hogy fenyegessék az orosz miniszter gépét, hanem hogy biztonságos távolságról azonosítsák a repülő típusát és azonosítószámát, és lefényképezzék azt. A továbbiakról a németországi Uedemben döntenek, ott található a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja. Az utasítás lehet a további kísérés, vagy ha minden rendben, akkor visszatérés a bázisra.
A Baltikumban a feladat jellege miatt a NATO-gépek általában "átadják" egymásnak a kíséretre szoruló gépeket. Ha Szentpétervár felől érkezik egy repülő, akkor a brit Typhoonokat emelik fel rájuk először, és ők adják át a magyar vagy spanyol gépeknek, amikor Kalinyingrád felé közelednek.
A magyar sajtó számára szervezett látogatáson érezhető volt a misszió komplex és kiszámíthatatlan munkája. A tervek szerint az újságírókat szállító Airbus 319-es katonai utasszállítót a siauliai légibázishoz érve "elfogta" volt kép Gripen, ez azonban elmaradt, mert - mint leszálláskor kiderült - az aznapi első, szabályszegő orosz gépekre kellett indítani őket.
Ugrik Csaba elmondta, hogy az aznapiakat is beleszámítva 42 éles (alfa) riasztásuk volt május elseje óta, és 88 úgynevezett tango, azaz gyakorló riasztás. Ezeket az utasításokat a kontingens mindig az Uedemben NATO-központból kapja, a gyakorló riasztások a készenlét ellenőrzését is szolgálják.
A négy magyar Gripent 6-8 pilóta repüli, ők a misszió ideje alatt 410 órát voltak levegőben.
A 42 éles riasztás átlagban havi tíz eseményt feltételez, de egyenlőtlenebb volt az eloszlás. Ugrik tábornok megemlítette, hogy az első riasztást 12 nappal az érkezésük után kapták, a csúcsot pedig az egy napon érkező három riasztás jelentette, ami meglehetősen forgalmassá tette a magyar kontingens életét.
Ha a mostani misszió adatait összevetjük az előző, 2015-ös küldetés számaival, hasonló adatokat kapunk, az éles riasztások számának kivételével. Akkor 430 órát repültek a pilóták, de csak 25 éles elfogás volt és 101 gyakorló riasztás.
Ugrik előadásából az is kiderült, hogy a magyar pilóták ez idő alatt "megismerkedhettek" az orosz légierő színe-javával. Az izgalmat persze a vadászgépek jelentették, ezek közül Szu-27-est, Szu-30-ast és a legmodernebbnek tartott Szu-35-öst is láttak a magyar pilóták.
A délutáni interjúkészítési pillanatokat aztán újabb riasztás szakította félbe. A hangárt gyorsan el kellett hagyni, érkeztek a pilóták. A két Gripen pár perc múlva fel is szállt a következő feladatra. A sajtó épp csak felcihelődött, amikor hallani lehetett az elhíresült spanyol F-18-asok felszállását is. Később még egy magyar pilótapárt helyeztek készültségbe a légi helyzet alakulása miatt, de ők végül nem kaptak éles riasztást.
Kiemelt kép: A szerző felvétele
