A 2022-es országgyűlési választáson több mint tízezer szavazatszámláló bizottság működik majd (2018-ban 10 285 volt). Feladatuk a szavazás lebonyolítása, döntés a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, a szavazatok megszámlálása és a szavazóköri eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, és - ha szükséges - a választás törvényes rendjének helyreállítása.
A legutóbbi országgyűlési választáskor az ellenzéki pártoknak összesen valamivel több mint 15 ezer delegáltja volt. De ahogy a jelöltállításnál nem volt valódi együttműködés, úgy a szavazatszámlálók beosztásában sem, így rengeteg szavazókörben nem volt ellenzéki delegált.
Egy civilek által tavaly életre hívott, és a hat ellenzéki párt által is támogatott kezdeményezés, a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (továbbiakban 20k22) azzal a céllal jött létre, hogy a jövő évi parlamenti választáson az ország összes szavazókörébe találjanak legalább két embert, akiket az ellenzéki összefogás delegálhat a szavazatszámláló bizottságba.
Mennyi pártdelegált volt korábban?
Az elmúlt évtizedben még egyetlen olyan párt sem volt, amely 20 ezer szavazatszámlálót tudott volna küldeni egy országos választásra, ez még a Fidesz-KDNP-nek sem sikerült 2010 óta. 2018-ban így nézett ki a parlamentbe bejutó pártok delegáltjainak létszáma:
- 14 533 kormánypárti,
- 7616 jobbikos,
- 5173 MSZP-Párbeszédhez köthető,
- 1967 DK-s,
- 394 LMP-s szavazatszámláló volt.
"Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki pártoknak összesen 15 150 szavazatszámláló állt rendelkezésre. Mivel akkor még nem volt érdemi együttműködés közöttük, ezért fordulhatott elő az, hogy minden harmadik szavazókörre csak egy ellenzéki szavazatszámláló jutott, tízből egy szavazókörben pedig egyetlen ellenzéki szavazatszámláló sem volt" - mondta a 20k22 szóvivője, Ruskal-Klemm Csilla a Nemzeti Választási Iroda adataira hivatkozva. (2014-ben egyébként nagyjából harmadannyi szavazatszámlálót delegáltak a parlamenti pártok, mint 2018-ban.)
Hogy néz ki egy szavazatszámláló bizottság?
A szavazatszámláló bizottságok legalább öt főből állnak, három tagot a helyi önkormányzat képviselő-testülete választ ki a bizottságba jelentkező helyi szavazópolgárok közül, a többieket pedig ideális esetben az induló pártok delegálják (szavazókörönként legfeljebb két-két főt). Ha ez nem jön össze, akkor az önkormányzatok által megszavazott póttagokkal egészítik ki a bizottságokat, hogy meglegyen a létszám.
De a legérzékletesebb példa, amit a kezdeményezés létjogosultságának alátámasztására felhozott a szóvivő, az az, hogy a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a 2019-es európai parlamenti választások idején az 500 főnél kisebb lélekszámú települések szavazóköreinek háromnegyedében egyáltalán nem volt ellenzéki pártok által delegált szavazatszámláló.
Az előválasztással a toborzás is beindult
A 20k22 kezdeményezés ötlete 2020-ban vetődött fel, mostanra már több mint száz szakember dolgozik annak sikeréért - a Tiszta Választásokért Alapítvány (TVA) önkénteseiként -, az ellenzéki összefogás hat pártja megbízásából. A kezdeményezésben résztvevő, a 20k.hu oldalon regisztráló szavazatszámlálók az ellenzéki közös listát állító jelölőszervezet delegáltjai lesznek. A pártok támogatására azért van szükség, mert a szavazatszámláló bizottságokba csak az önkormányzatok képviselő-testületei által választott tagok és a jelölő szervezetek által delegált számlálóbiztosok kerülhetnek be.
A toborzást az ellenzéki előválasztással párhuzamosan indították, és eddig közel 10 ezren regisztráltak szavazatszámlálónak.
Szakonyi Gábor önkéntesként azt tervezi, hogy egy napra csak azért fog hazautazni jelenlegi lakhelyéről, Hollandiából, hogy szavazatokat számoljon egy olyan kis, vidéki szavazókörben, ahol - az eddigi tapasztalatok alapján - amúgy nem lennének az ellenzék által delegált szavazatszámlálók. Szerinte "az előző választás legnagyobb hibája" az volt, hogy a Fidesszel szemben induló pártoknak nem volt elegendő számú delegáltja.
Matematikailag lehetetlen, hogy 90 százalékkal vagy annál nagyobb arányban nyerjen egy párt (legyen az bármelyik) egy tiszta választáson - fogalmazott a leendő szavazatszámláló, majd hozzátette, 2018-ban azt látta, hogy voltak olyan szavazókörök, ahol ilyen eredmény született.
A Budapesten élő Bibó Zoltán az interneten találkozott a 20k22-vel. A motivációival kapcsolatban azt mondta: a 2018-as választáson az is beigazolódott, hogy a változást akaró emberek számára nem elég, ha elmennek szavazni vagy tüntetni, hanem az ilyen lehetőségeket is meg kell ragadniuk, mert ezek nélkül nem lesz változás.
Egy másik budapesti önkéntes, Jengibarjan Ruben Máté, azt mondta, 2018-ban lett 18 éves, azóta aktívan részt vesz a közéletben. Ő is azt emelte ki, hogy azzal lehet a legjobban csökkenteni a választási csalás lehetőségét, ha minél több szavazatszámláló vesz részt a voksolás lebonyolításában. Hozzátette, hogy ha van rá lehetőség, akkor egy lakóhelyéhez közeli szavazókörben számlálna.
Dávid, aki nem szerette volna, hogy leírjuk vezetéknevét, 30 éves kora óta foglalkozik intenzívebben politikával. A 2018-as parlamenti választás óta minden országos szavazáson részt vett szavazatszámlálóként, 2019 óta a Momentum tagja. "Tapasztalatból mondom, hogy ha nincsenek ellenérdekelt felek a szavazatszámlálók között, akkor össze lehet kacsintani, és úgy könnyű csalni" - érvelt, bár budapesti szavazókörök biztosaként eddig nem látott olyat, amiről biztosan állíthatná, hogy választási csalás volt.
Mivel tudja, hogy Budapesten feltételezhetően lesz elég szavazatszámláló, ezért ő is szívesen utazna gyakorlatilag bárhova, sőt még a voksolást megelőző napokban leteendő eskü miatt is hajlandó kivenni egy szabadnapot. Szerinte leginkább a vidéki szavazókörökben van szükség a munkájukra, mert - mint mondta - Orbán Viktor "túszként tartja fogva a falu népét".
A választások tisztasága miatt szemmel láthatóan aggódó önkéntesek egyéni motivációinak megismerése után az a baljós kép is felvetülhet egyesekben - ami már az ellenzéki előválasztás kapcsán is előkerült -, hogy a Fidesz a saját emberei regisztrálásával próbálja majd meg szabotálni a 20k22 munkáját. A koordinált szavazatszámlálás szervezői azonban nem tartanak ettől. "Minden politikai oldalnak az az érdeke, hogy tiszta legyen a választás" - válaszolta Ruskal-Klemm Csilla a kérdésünkre.
És mire számíthatnak a jelentkezés után?
Az előregisztráció során csak a nevüket, az email-címüket és az irányítószámukat kell megadniuk az önkénteseknek - az utóbbit azért, hogy a kezdeményezés szervezői képet kaphassanak arról, melyik régióban mennyi biztosra számíthatnak. A második körben aztán azt is meg kell válaszolniuk a leendő szavazatszámlálóknak, hogy milyen messzire hajlandóak elutazni a választások alkalmával, valamint három olyan helyszínnek is meg kell adniuk az irányítószámát, ahol szívesen vennének részt a voksok számolásában.
Akik vállalnák a szavazatszámlálást és az utazást is, azoknak érdemes észben tartaniuk, hogy a választás napja előtt eskütétel is lesz, ami után van egy hivatalos, de rövid oktatás is - hívta fel a figyelmet a 20k22 szóvivője, aki 2018 óta minden választáson részt vett szavazatszámlálóként. A későbbiekről és az önkéntesek beosztásának részleteiről azonban csak annyit árult el Ruskal-Klemm, hogy matematikusaik már dolgoznak az algoritmuson, ami segíteni fog ebben, valamint azt, hogy saját e-learning tananyagot is készítenek a szavazatszámlálóiknak.
Azonban egyelőre még az elsődleges cél lebeg a szemeik előtt, hogy összegyűjtsenek 20, de inkább 30 ezer potenciális szavazatszámlálót. Azért 30 ezret, mert úgy vélik, tartalékosokra is szükség van arra az esetre, ha valaki az utolsó pillanatban mondaná vissza a szavazatszámlálást.
Az ötletgazdák
A 20k22 ötletgazdája Kovács Imre és Müller Péter. Kovács Imre IT tanácsadó, projektvezető, aki a korábbi választások során szerzett szavazatszámláló-koordinációs tapasztalatot önkéntesként. Müller Péter pedig közgazdász, kereskedelmi vezető és igazgatósági tag, aki önkéntes aktivistaként ismerkedett meg a szavazatszámláló-szervezés problémakörével, amelyre volt egy megoldási javaslata. A projekt részben ebből a tervből született. A kezdeményezés mögé idén nyáron elsőként beálló Tiszta Választásokért Alapítvány kurátora Tordai Csaba, aki a 2000-es években az Igazságügyi Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott vezető beosztásban. Az alkotmányjogász ez után a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány kuratóriumának és az Átlátszó kiadójának felügyelőbizottsági tagja volt, 2019 óta Karácsony Gergely jogi tanácsadója a budapesti városházán.
Kiemelt kép: Huszárnak öltözött hagyományőrzők szavaznak az országgyűlési választáson a váci Madách Imre Művelődési Központban 2018. április 8-án.
