A koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságvédelmi intézkedésekkel járulékmentességet hirdettek 11 olyan tevékenységi körre, amelyeknél bevételcsökkenés miatt bajban lehetnek a munkaadók és a dolgozók, a kataadó-mentességet pedig 26 tevékenységi körre terjesztették ki. Vagyis a tehercsökkentés nem minden cégre, nem minden dolgozóra és nem minden katásra vonatkozik.
A mentesség négy hónapra - márciustól júniusig - szól, így a kedvezményezett körnek legközelebb augusztus 12-én kell járulékokat, illetve katát fizetnie, ha addig nem változnak újra a szabályok.
A járulékcsökkentés a kedvezményezett szektorokban teljesen lenullázza a munkáltatói közterheket, és jelentősen csökkenti a munkavállalók béréből levonandó járulékokat is, azonban az szja-fizetéstől nem tekint el. Ez azt jelenti, hogy változatlan bruttóbér esetén nőhet a nettóbér. Mostanában azonban inkább arra lehet számítani, hogy ha egy cég bajba kerül, az elbocsátás helyett megpróbálja állományban tartani a dolgozóit, és inkább csökkentett fizetést ajánl. Az, hogy a dolgozóknál is csökken a járulék, ilyen esetben mérsékli a nettóbércsökkenést. Hogy mennyire, arra most példákat is hozunk.
Mit jelent a járulékcsökkentés?
- A munkáltatóknak a dolgozójuk bére után, az egyéni vagy társas vállalkozóknak maguk után nem kell megfizetniük a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (ez volt korábban a munkáltatói járulék) és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást sem, azaz nulla lesz a havi fizetendő közterhük a foglalkoztatás után.
- A munkavállalóktól, illetve vállalkozóktól nem kell levonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
- Viszont a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, maximum havi 7710 forintig továbbra is le kell vonni a bruttó bérből, és az szja megfizetésére sem szól a mentesség.
A havi 7710 forint egyenlő az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékkal, amit egyébként azoknak kell fizetniük, akiknek nincs egészségbiztosítási jogviszonyuk. Aki nem fizeti ezt a járulékot, az most még kap egészségügyi ellátást, viszont július 1-jétől, akinek háromhavi tartozása lesz a járuléknál, és azt nem fizeti meg utólag sem, kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból.
Érdekesség, hogy a járulékmentesség az egyik adóra, a szociális hozzájárulási adóra vonatkozik, viszont a személyi jövedelemadóra nem.
Ennyit jelent a járulékmentesség a munkáltatónak és a dolgozónak
Minimálbérnél (bruttó 161 ezer forint) a munkáltató havi 30 590 forintot spórol, a dolgozótól pedig 23 345 forinttal kell kevesebbet levonni, mint az általános szabályok szerint, a nettója tehát ennyivel emelkedik, 107 065 forint helyett 123 970 forintra jön ki.
Minimálbérnél összességében az állam dolgozónként havi 53 935 forint bevételről mond le, de míg a munkáltatókat teljesen tehermentesíti, addig a dolgozóknál meghagy havi 19 százalék, azaz 30 590 forint fizetendő közterhet (szja egészségbiztosítási járulék). Pont ugyanannyit, mint amennyit a munkáltatóknak nem kell megfizetniük adóban és járulékban.
Az ábrán az is látható, hogy amennyiben a kedvezményezett munkáltató bércsökkentés mellett tudja csak megtartani a dolgozót, jóval több költséget takaríthat meg, mintha nem lenne járulékcsökkentés. (A munkáltató jelen helyzetben megteheti, hogy minimálbérnél kevesebbet ad, mert a kormány korábbi intézkedése alapján kivételesen el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől.) Ha a munkáltató negyedével csökkenti a bruttót, akkor bérköltségei 37 százalékkal mérséklődnek a járulékcsökkentés révén. Ha pedig még nagyobb bajban van, és 50 százalékkal kell csökkentenie a béreket annak érdekében, hogy megtarthassa dolgozóit, akkor bérköltségei 58 százalékkal csökkennek. A dolgozó nettója pedig 25 százalékos bruttó bércsökkentésnél nem 25 százalékkal, hanem nagyjából 9 százalékkal csökken. A bruttó bér 50 százalékos csökkentésekor a nettó nem felére olvad, hanem a korábbi 61 százalékára. Ez a tehermérséklődés a többi bérkategóriára is érvényes arányaiban.
Bérminimumnál (bruttó 210 600 forint) a munkáltató 40 014 forintot spórolhat, a dolgozótól 31 251 forinttal vonnak le kevesebbet, így a nettója 140 049 forintról 171 300 forintra emelkedik. Az állam a bérminimumosok esetében havi 71 265 forint bevételtől esik el. A dolgozóktól továbbra is levonnak 18,66 százaléknyi közterhet (szja és egészségbiztosítási járulék), azaz 39 300 forintnyit havonta.
Az átlagkeresetnél már sokkal nagyobbak az egyéni és a munkáltatói megtakarítások is. A cégek vagy vállalkozók havi 69 882 forint megfizetése alól mentesülnek, a dolgozóktól 60 333 forinttal kevesebbet vonnak le, így a nettójuk 304 920 forintra emelkedik. A költségvetésbe pedig összességében egy ilyen dolgozó esetén 130 ezer forinttal kevesebb fog befolyni. A dolgozóktól 17 százalékot, azaz havi 62 880 forintot továbbra is levonnak. És mivel itt bejön az egészségügyi járuléknál a 7710 forintos plafon, hajszállal a nettó is kevésbé csökken, mint a kisebb béreknél.
Fontos, hogy a járulékmentességgel párhuzamosan a biztosítási jogokat nem veszik el, azaz megmarad a dolgozók/vállalkozók jogosultsága a társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra, és az ellátások összegét sem befolyásolja a rendkívüli intézkedés.
Pontosították, kikre vonatkozik
Újdonság az is, hogy míg a március 18-án kiadott kormányrendeletben csak tevékenységeket soroltak fel, addig a március 23-án este megjelent 61. számú kormányrendelet TEÁR/TESZOR számok hozzárendelésével pontosította, melyik az a 11 tevékenység, amelyre él a járulékmentesség. Azokra, akiknek tényleges tevékenysége a következő:
- taxis személyszállítás,
- szálláshely-szolgáltatás,
- vendéglátás,
- alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység,
- sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység,
- szerencsejáték, fogadás,
- film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás,
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
- napilapkiadás,
- folyóirat, időszaki kiadvány kiadása,
- műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás.
Ezeknél a fő tevékenységeknél a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó alá tartozóknál sem kell a 2020. március, április, május és júniusra a kisvállalati adókötelezettség megállapításánál adóalapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetéseket. Vagyis ezek után katás, kivás munkáltatóként sem kell járulékot fizetni.
Ha valaki most találná ki, hogy gyorsan tevékenységet módosít, és jól nem fizet járulékot pár hónapig, azt hiába teszi, rá nem fog vonatkozni a járulékmentesség. A tényleges főtevékenységen ugyanis azt értik, amiből az elmúlt hat hónapban a legtöbb bevétele származott a vállalkozónak, de legalább a bevételei 30 százaléka.
A katások egy része is adómentességet élvez
A főállású katás fő szabályként havi 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni, illetve saját döntése alapján fizethet havi 75 ezer forintot is. A kataadó alól is mentesülhetnek bizonyos tevékenységet végzők, de arra nem tér ki a rendelet, hogy csak a havi 50 ezer forint megfizetése alól, vagy a havi 75 ezer forint alól is. (Utóbbit magasabb összegű társadalombiztosítás érdekében lehet fizetni.) A biztosítotti jogviszonyt a kisadózóknál sem érinti az adó alóli mentesítés.
A katásoknál csak azokra vonatkozik a mentesség, akik már idén februárban is kisadóztak, az alábbi tevékenységek végzésével:
- taxis személyszállítás,
- fodrászat, szépségápolás,
- festés, üvegezés,
- egyéb humán-egészségügyi ellátás,
- villanyszerelés,
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás,
- előadó-művészet,
- víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés,
- szakorvosi járóbeteg-ellátás,
- épületasztalos-szerkezet szerelése,
- sport, szabadidős képzés,
- tetőfedés, tetőszerkezet-építés,
- általános járóbeteg-ellátás,
- padló-, falburkolás,
- fogorvosi járóbeteg-ellátás,
- előadó-művészetet kiegészítő tevékenység,
- egyéb sporttevékenység,
- fekvőbeteg-ellátás,
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
- testedzési szolgáltatás,
- egyéb vendéglátás,
- egyéb szálláshely-szolgáltatás,
- szerencsejáték, fogadás,
- idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül,
- szállodai szolgáltatás.
A katásoknak (mindegyiknek) ezen kívül nem kell most megfizetniük a március 1-je előtti adótartozásukat, hanem ráérnek a vészhelyzet megszűnésének negyedéve után 10 havi részletben rendezni. Ha ezt nem teszik meg, késedelmi pótlékot számít fel nekik a NAV, és elvesztik kisadózói jogosultságukat is.
Kiemelt kép: Berecz Valter /24.hu
