A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszú ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén - írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel egy sírban.
A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak.
Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy a tárgyak szívószálak lehettek, amelyekkel egy közös edényből itták a sört.
A leletet a szentpétervári Ermitázsban őrzik.
A tárgyak vizsgálatakor kiderült, hogy a több mint egyméteres csövek szelvényekből állnak, és négy cső végéhez egy-egy arany-ezüst bikafigura is tartozik. Viktor Trifonov, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái új tanulmányukban azt írják, időszámítás előtt 3-2 ezer évvel már ittak hosszú csöveken keresztül, a leletek pedig az eddig megtalált legősibb ilyen szívószálak lehettek. Az orosz kutatók szerint a tárgyakkal olyan italt fogyasztottak, amelyet szűrni kellett ivás közben.
Az új elméletet támasztják alá Iránból és Irakból az időszámítás előtt 5-4. évezredből származó, pecséteken megfigyelt ábrázolások, amelyeken szívószálat használnak. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy a időszámítás előtti 3. évezredben a mezopotámiai művészetben is megjelentek olyan ábrázolások, amelyeken emberek csoportjai hosszú csöveken keresztül, közös edényből isznak. Az elméletüket erősíti az a korábbi lelet is, amely Ur város királyi temetőjéből került elő, Puabi királynő sírjából: egy 4500 éves aranyozott nádszár és két fém ivócső. Ezeknek is hasonló, perforált szívófeje volt.
A majkopi nyolc ivócsőből álló készlet nyolc emberé lehetett, akik a sírban talált egyetlen, nagy korsóból ihatták a sört egy temetési szertartáson. Az egyik cső végében árpakeményítő maradványait észlelték, ez azonban még nem igazolja, hogy sört fogyasztottak vele. Trifonov szerint az elhunytak mellett felfedezett csövek helyzete arra utal, hogy a temetési szertartás fontos esemény volt, és azt egy magas társadalmi rangú személy rendezhette.
Augusta McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy az orosz elmélet nagyon meggyőző, a javasolt megoldás fantáziadús, de funkcionális. Mint rámutatott: a korabeli sörök valószínűleg üledékesek voltak, ezért kellett szűrni őket a fogyasztáskor. A szakértő hozzátette, az ilyen szűrős szívószálakat jól ismerték az időszámítás előtti 3-4. évezredben Mezopotámiában is.
