Sokan vonják kétségbe, hogy annyit keres az átlagmagyar, mint amennyit a KSH statisztikája mutat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) számításai is ezeket a kétségeket igazolják - tudtuk meg Kordás László elnöktől.
Csalóka a KSH-átlag
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb bruttó 324 700 forintos átlagkeresetet mutatott ki, január-júliusra. A szakszervezeti számítások szerint azonban
százból durván hetven ember nem keresi meg a hivatalosan kimutatott átlagot, vagyis a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbel kénytelen beérni.
A szakszervezet ezért inkább a mediánkeresetet veszi figyelembe, mert az jobban mutatja a bérek középértékét. A KSH mediánkereset-számítást nem végez, az Eurostat viszont közöl számokat a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján. Az európai statisztikában 2014-es a legfrissebb adat, ezért a szakszervezet a PM-től kikérte az újabbat, ez képezte a számításaik alapját.
Medián vagy átlag? Miből adódik a különbség?
A KSH az átlagkeresetet úgy számolja, hogy a vállalkozások által bérre fordított összeget (a bértömeget) osztja a foglalkoztatotti létszámmal. A mediánkereset lényege pedig, hogy sorba állítják az összes foglalkoztatott bérét, és megnézik, hol van a középérték. Az emberek nagyjából fele ennyit vagy ennél többet, másik fele ennyit vagy ennél kevesebbet keres.
Hogy lássuk a különbséget, vegyünk mondjuk egy 11 fős céget, ahol a cégvezető bruttó 800 ezer forintot keres, helyettese 600 ezret, műszakvezetője 300 ezret, legyen két bérminimumos szakmunkása (180 500), két 150 ezer forintos keresetű betanított munkása, és négy minimálbérese (bruttó 138 ezer forint). A bértömeg kerekítve havi bruttó 2,9 millió forint lesz, az átlagkereset pedig 265 ezer forint. Csakhogy mint az ábrán is látszik, a többség, nyolc ember nem keres ennyit. A mediánérték 150 ezer forintra jön ki, és erre már igaz, hogy az emberek nagyjából fele mediánbért vagy annál többet, a másik fele annyit vagy annál kevesebbet keres. Ezt mutatja tehát a mediánérték.
A szakszervezet gondja az volt, hogy a Pénzügyminisztérium "elfelejtette" felvenni a 2017-es medián adatokat, így a legfrissebb 2016-os volt. Ezt tudták a 2014-eshez viszonyítani, illetve modellezni 2017-et és az idei évet.
Az összehasonlításból kiderül, hogy romlott a helyzet az évek során, vagyis nyílt az átlagkereset és a mediánkereset közötti olló, nagyobb lett a béregyenlőtlenség. A szakszervezeti számítások szerint most
bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset.
A 2016-os adatokat öregbítve ez állhat szemben a KSH által kihozott bruttó 324 ezer forintos átlagkeresettel.
A bérromlást jól jelzi, hogy az Eurostat adatai szerint 2014-ben a magyar mediánkereset még az átlagkereset 76 százalékával volt egyenlő, 2016-ra az arány 74 százalékra csökkent, tavaly pedig valahol 73 százalék körül lehetett.
Az átlagmagyar érje el az átlagkeresetet
Az uniós átlag ennél jóval magasabb, a mediánkereset az átlagkereset 84 százalékát százalékát teszi ki. A szakszervezet most azt tűzte célul, hogy Magyarország pár év alatt ezt az átlagot érje el:
- a dolgozó többség egyre közelebb kerüljön az átlagbérhez, illetve
- az átlagos munkás valóban megkeresse az átlagbért.
A szakszervezet szerint tehát a kormánnyal és a munkáltatókkal megegyezve olyan több éves bérmegállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy a ciklus végére, 2022-re Magyarországon se legyen nagyobb a mediánkereset és az átlagkereset közötti különbség, mint az uniós átlag. Ezt a célt képviseli majd a szakszervezet a bértárgyalásokon, amelyeket minél hamarabb szeretnének megkezdeni.
A 150 ezres minimálbér jó kiindulási alap lehet
A napokban meglebegtetették, hogy a kormány 150 ezer forintos minimálbért és a 202 ezer forintos bérminimumot preferálna 2019-re. A szakszervezet két számjegyű emelést szeretne, és ha a minimálbér a jelenlegi bruttó 138 ezer forintról csak bruttó 150 ezer forintra emelkedik, akkor ez nem teljesül, csak 8,7 százalék. Ahhoz legalább 151 800 forint kellene. Viszont ha a bérminimum a jelenlegi 180 500 forint jövőre 202 ezerre emelkedik, az 11,9 százalékos növekedést jelenthet.
Jó tárgyalási alapnak tekintjük a kiszivárgott összegeket, de úgy gondoljuk, ennél kicsit feljebb kellene tornászni a legkisebb béreket,
mondta a 24.hu-nak Kordás László. Szükségesnek tartanák továbbá, hogy a kormány tegyen a nettó bér növekedéséért, és végre csökkentse a személyi jövedelemadót. Mert ha a nettó pozíció ilyen módon javul, akkor kisebb béremelést kell adniuk a vállalkozóknak. Mint ismert, évek óta felbukkan miniszterek és más kormányzati tisztségviselők nyilatkozataiban az egy számjegyű szja, de egyelőre maradt a 15 százalék.
A bérajánlásra (általános béremelésre) vonatkozó javaslatot még eztán fogja kialakítani a szakszervezet, október 8-i konferenciájukon várható a bejelentés erről, illetve itt ismertetik majd a bérfelmérés részletes adatait is.
Kiemelt kép: Thinkstock
