Beszédes eredményeket hozott nyugdíjügyben a K&H biztos jövő elnevezésű kutatása, amely a magyarok nyugdíjas évekre vonatkozó terveit, időskori anyagi lehetőségeit, megtakarításait vizsgálta.
Még mindig kevesen tesznek félre nyugdíjcélra
Ami jó hír, hogy a kutatás szerint a magyarok 82 százaléka tisztában van azzal, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, hiszen, ha fent akarja tartani jelenlegi életszínvonalát, akkor szüksége lesz az állami nyugdíj kiegészítésére. Ennek ellenére még mindig viszonylag kevesen tesznek félre direkten erre a célra, mert a biztonsági tartalék képzése az elsődleges.
Miközben a megkérdezettek 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodna majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból, addig továbbra is mindösszesen 33 százalékuk mondta azt, hogy jól meg is tudna élni a kapott összegből - ismertette a kutatás eredményeit a biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője, Székely Pálma. 20 százalék mondta azt, hogy hasonló arányt képvisel majd a nyugdíjaskori költségvetésében az államtól és más forrásból - például munkából - szerzett jövedelem. Vagyis ők már most azzal számolnak, hogy muszáj lesz dolgozniuk a megfelelő életszínvonaluk fenntartása érdekében, sőt azt mondhatjuk, hogy aki dolgozni fog nyugdíjas korában, elsősorban a pénz miatt teszi - tette hozzá.
A kisösszegű, rendszeres megtakarításé a főszerep
Székely Pálma a 30-59 éves lakosság megtakarítási hajlandóságáról azt mondta, 10-ből 6-an bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban.
Akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átlagosan 1,8 millió forintos félretett összeggel rendelkeznek, pedig összesen 21 millió forintos megtakarítást kellene
felhalmozniuk a nyugdíjba vonulásig, hogy idős korukban ne legyenek pénzügyi gondjaik - tette hozzá a szakember. Mindezek ellenére, az érintettek 43 százaléka továbbra is kevesebb, mint 500
ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik.
A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárat jelölték meg, mint megtakarítási formát, második helyen, 20 százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett sokan ingatlanból (20%), vállalkozásból (13%) vagy családi segítségből (9%) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.
A koronavírus sokak megtakarítását és jövőbeni pénzügyi terveit befolyásolta. 40 százalék a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is. Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat a többieknél sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok pénzügyileg. Akiknek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek "csak" csökkent a bevétele, 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkeznek az átlagos 1,5 millió forint helyett.
Csaknem 37 ezren használták a biztosító nyugdíjkalkulátorát, amely becslést ad arra, hogy az érintettek a jelenlegi szabályok és kilátások szerint mekkora nyugdíjra számíthatnak alapesetben és mennyivel tudnák kiegészíteni a jövedelmüket egy nyugdíjmegtakarítás segítségével.
Koronavírus - Még több hír a témában
Müller Cecília azt állítja, nem tudják, egy-egy kórházban hány covidos beteg van
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
