Július utolsó napján közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb, májusra vonatkozó kereseti adatokat - ezeket hasonlítottuk össze a 2010 májusiakkal, hogy képet kapjunk arról, a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta eltelt tíz évben melyik szektor fizetése hogyan változott.
Az életkörülményeinket befolyásoló tényezők közül csak egy a fizetés, viszont beszédes és fontos kiindulópont, hogy mikor mennyit keresünk. A bruttó átlagkeresetet vettük figyelembe, amit a KSH a teljes munkaidőben dolgozók adatai alapján számol. A nettó fizetést azért nem érdemes összehasonlítani, mert az a kedvezmények és mentesülések miatt egyénenként változik.
2010 májusában átlagosan bruttó 198 ezer forintot kerestünk, ez tíz év alatt a duplájára, 398 ezer forintra nőtt.
Az alábbi grafikonon nemzetgazdasági áganként megmutatjuk, hogyan alakultak a bruttó átlagkeresetek az elmúlt tíz évben: minél hosszabb vonal köti össze a két kört, annál nagyobb a szorzó a két időszak fizetései között az adott ágazatban, és minél inkább jobbra vannak a körök, annál nagyobb fizetésről beszélhetünk. A körök kattinthatóak, a felugró ablakban pedig nemcsak a pontos átlagkeresetet található meg, de azt is, hogy hányszorosára nőtt a fizetés az adott foglalkozási ágban.
Az elmúlt tíz év nyertesei keresetváltozás szintjén azok, akik a humán-egészségügyi ellátásban, az adminisztratív ágazatban vagy a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgoztak: ők 2,3-2,4-szer annyit keresnek, mint tíz évvel ezelőtt. Utóbbi ágban a legmagasabbak a keresetek az országban: 804 ezer forintot vihet haza átlagosan egy dolgozó - ha kicsit mélyebbre nézünk a szektorban, a gázkereskedelemmel foglalkozók esetében ugyanez másfél millió forint.
A humán-egészségügyi ellátásban most átlagosan bruttó 404 ezer forintot keresnek a dolgozók, ami pár ezer forinttal ugyan, de a 398 ezres országos átlag felett van. Közülük 40 ezer forinttal többet (407 ezer forintot) keresnek azok, akik a fekvőbeteg-ellátásában dolgoznak, mint azok, akik járóbetegekkel vagy fogászaton dolgoznak. Ez az egyetlen ág, ami átlagalatti fizetéskategóriából átlag felettibe ment át az elmúlt tíz évben, noha az adatok mögött nyilván nagyon összetett a kép, hiszen egyes munkakörök lehetnek nagyon alulfizetettek, miközben más munkakörökben átlagon felüli a növekedés. (A feldolgozóiparban ezer forinttal meghaladta az átlagkereset a 2010-es nemzetgazdasági átlagot.)
A szaggatott vonallal is jelzett átlag felett kerestek az idén az említetteken kívül még a bányászati ágban és a feldolgozóiparban dolgozók; akik információ-kommunikációval vagy pénzügyekkel és biztosításokkal foglalkozó cégben alkalmazottak, és akik szakmai tudományos vagy műszaki tevékenységeket végeznek.
Megnéztük azt is, hogy a két évben átlagfizetés szerint rangsorolt ágak közül melyik ugrott előre legtöbb helyezést. A húsz ág közül legjobban a humán-egészségügy fejlődött: az ott dolgozók 2010-ben a hetedik legrosszabb fizetést vitték haza, az idén már a nyolcadik legmagasabb összeg az övék. Ha csak a pénzt nézzük, legkevésbé ingatlanügyekkel és oktatással érte meg kitartóan foglalkozni az elmúlt tíz évben: előbbi ág 11. helyezése a 14-re romlott, a tanárok pedig kilencedik helyről csúsztak le a tizenharmadikra.
Apropó oktatás: egy általános iskolai tanár bruttó 315 ezer forintot keresett az idén májusban, a középiskolákban oktatók 334 ezret, akik pedig felsőoktatásban tanítanak, 471 ezret.
A legkevesebb pénzt a szociális ellátásban dolgozók vihetik haza (bruttó 196 ezer forintot), növekvő sorrendben őket követik a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással (249 ezer forint), illetve a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozók (309 ezer forint).
Keresetet tekintve a legkisebb növekedést a pénzügyi-biztosítási ág produkálta (1,7-szeresükre nőttek a bérek a szektorban), de aggódni nem kell: az abban dolgozók ugyanis átlagosan bruttó 677 ezer forintot keresnek.
Kiemelt kép: Csanádi Márton /24.hu
