Az egyiptomi Régiségek Minisztériumának közleménye szerint az ősi sír Huni mejdúmi piramisánál került elő - írja az IFLScience. Azt egyelőre nem tudni, hogy a nyughely milyen idős, maga a piramis azonban mintegy 4 600 éves.
A csontok tanulmányozása után a szakértők arra jutottak, hogy a maradványok egy tinédzser, nagyjából 13 éves lánytól származnak. A sírt alacsony téglafal határolja, ami azt sugallja, hogy a lelőhelyen egykor egy temető állt. Azt egyelőre nem tudni, hogy a lány ki volt, a csontok mellett azonban három kisebb edény, illetve egy lezárt papirusz is előkerült. Ezek vizsgálata talán segíthet felfedni a lány kilétet.
A nyughely ezek mellett két bikakoponyát is tartalmaz, melyek talán a korabeli hiedelemvilág nyomai. Ápiszt, az erő és termékenység istenét például gyakran bika képében ábrázolták.
A sírmellékek, illetve a temetkezési hely azt jelenti, hogy a lány magas társadalmi státuszú lehetett.
A kutatók úgy gondolják, hogy a mejdúni piramist Huni fáraó kezdte el építeni, aki időszámítás előtt 2600 körül ült Egyiptom trónjára. Az építést feltételezhetően utódja, Sznofru fejezte be. Mivel a síremlék kevéssé emlékeztet a későbbi, például a gízai piramisokra, gyakran álpiramisként hivatkoznak rá.
A szakértők szerint a piramist eredetileg a korai piramisokhoz hasonlóan lépcsősen kezdték el építeni, utóbb azonban valódi piramissá alakították. Több elmélet is magyarázatot kínál arra, hogy miért építették így. Az egyik hipotézis szerint Huni piramisával azt akarták kipróbálni, hogy a lépcsőzetes technika mellett milyen egyéb módon lehet piramist emelni.
Kiemelt fotó: iStock
