Az épület megtekintésére szerencsére nem csak mint szállóvendég van lehetőség: az Imagine sétáin betekinthetünk a Párisi Udvar luxus üvegablakai mögé, hogy megismerjük annak évszázados történetét. De merüljünk most el benne egy kicsit olvasva is!
A Ferenciek tere és környéke többezer éves múltjából helyenként csak nyomokat fedezhetünk fel, de szép számmal találunk olyan épületeket is, amik többszáz éve velünk vannak. Ezek között igazi átváltozóművész a Párisi Udvar, amelynek telkén a város első trendi áruháza állt, majd helyére a Belvárosi Takarékpénztár impozáns székháza került. Napjainkban ez Budapest egyik legmenőbb szállodája, az épület története pedig egyenesen lebilincselő! Az épület megtekintésére szerencsére nem csak mint szállóvendég van lehetőség: az Imagine sétáin betekinthetünk a Párisi Udvar luxus üvegablakai mögé, hogy megismerjük annak évszázados történetét. De merüljünk most el benne egy kicsit olvasva is!
A Párisi-ház üzleteiből rendelt a fél Monarchia
A mai Párisi Udvar telkén álló első épületet a híres építész, Pollack Mihály tervezte 1817-ben. Megrendelője a 19. század egyik legműveltebb magyar főnemese volt, báró Brudern József az 1800-as évek legmodernebb üzletházát álmodta ide. Ez volt az első épület a fővárosban, amit kifejezetten áruháznak építettek, de ma már biztosan a pláza szót használnánk rá. Korábban a bevásárlás a sötét, sáros és zsúfolt utcákon igazság szerint inkább kellemetlenség volt mint szórakozás, viszont az újfajta fedett üzletsorok Európa szerte nagyon népszerűek lettek. Az épület tervezésekor a mintát Pollack állítólag a francia fővárosból vette, kifejezetten hasonlított a párizsi Passage des Panoramas-ra, amely számos európai bevásárlóutcának szolgált mintául, emiatt a pestiek csak „Párisi-ház” néven emlegették. Hamar Pest egyik kiemelt látványosságává és ékkövévé vált: ez volt az egyetlen épület, amelyet I. Ferenc osztrák császár és magyar király 1820-as látogatása alkalmából kivilágítottak.
A megrendelő után Brudern-háznak is nevezett épület tulajdonképpen egy kétemeletes, klasszicista stílusban épült bérház volt, amelynek aljában üvegtetővel fedett passzázs vezetett, két oldalán összesen 32 üzlethelyiséggel. Ezekben elsőként ötvösök rendezkedtek be, később cipészmesterek, emiatt egy időben Suszter-bazárnak is nevezték az épületet.
Természetesen neves cégek is örömmel béreltek benne üzlethelyiséget. Ilyen volt például a Dietrich és Gottschlig, akik 1865-ben nyitották meg első gyarmatáru-boltjukat a Párisi-házban, ahol a kezdetekben főleg rumot és teát árultak. Később ebből a kis üzletből nőtték ki magukat a főváros egyik legnagyobb rum-, likőr- és gyarmatáru-kereskedésévé.
Egy másik neves üzlet a Kunz és Mössmer cégé volt, akik az új palotában textilkereskedést nyitottak: vászont és pamutárut forgalmaztak: ágyneműket és asztali textileket, valamint esküvői kelengyét. Az épület földszintjén 1843-ban Emich Gusztáv nyitott könyvesboltot. Ő volt az alapítója az 1849-től működő Pesti Naplónak, amely a kor legnívósabb újságjának számított akkoriban. A könyvkereskedés mellett könyvkiadással is foglalkozott, üzletében gyakran fordult meg Petőfi, Jókai, Vörösmarty Mihály.
Méhecskék és kaptár: a Belvárosi Takarékpénztár székháza
Az egykori áruház elbontása után az akkori telektulajdonos, a Belvárosi Takarékpénztár először pályázatot, majd azon nyertest hirdetett, majd inkább felkértek valaki mást, hogy az új székházukat megtervezze. A valaki más Schmahl Henrik volt, Ybl Miklós tanítványa, akinek akkor már az Uránia filmszínház épülete fémjelezte nevét. A belsőépítész pedig Spiegel Frigyes lett, a magyar szecessziós építészet jelentős alakja, aki nem csak itthon alkotott nagyot: nevéhez köthető az egykori szentpétervári cári varieté és a tel-avivi opera is.
A trapéz alakú saroktelken a főhomlokzatot a Ferenciek terén alakították ki, itt volt a bankfiók főbejárata, amelyen át egyenesen a bank pénztárteremébe lehetett bejutni, onnan pedig tovább a magánszéfek termébe.
Schmahl Henrik a földszintet úgy tervezte meg, hogy az továbbra is ellássa a korábban itt álló üzletház funkcióit, így az épület ezen részén „Párisi udvar” néven ugyanolyan passzázs épült, mint elődjében. A fedett üzletsor legnagyobb különlegessége a Luxfer-prizmákból álló üvegtető volt, ezeket száz darab beépített villanykörte világította meg, mégis azt a látszatot keltették, mintha természetes fény szűrődne be rajtuk keresztül.
Az első két emeleten a pénzintézet irodái rendezkedhettek be, a felsőbb szinteken pedig bérlakások kaptak helyet. A Petőfi Sándor utcai oldalon a tetőszinten például Uher Ödön fényképész műterme volt, amelyet a földszinti irodával külön lift kötött össze.
Az építkezésben számos magyar és külföldi vállalkozás vett részt: a Luxfer-prizmákat a Haas és Somogyi cég készítette, a majolika díszek egy része a Zsolnay-gyárban készült, a színes üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki – azaz a kor legnevesebb hazai iparosai szállították az alapanyagokat. Külföldről a híres Villeroy & Boch cégtől érkeztek a pénztárcsarnok fajanszmunkáihoz, illetve a passzázs padlóburkolatához az alapanyagok.
Jégbüfé és hologram bolt – élet a Párisiban ‘45 után
A két világháború során nem sérült meg komolyabban az épület, de odabent a Takarékszövetkezet helyét más intézmények vették át. 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosították, majd többször átépítették, felújították. A helyreállítási munkálatok során olykor hiányzott a szakértelem és a gondosság, így az évtizedek során a palota sokat vesztett régi fényéből, eltűnt az egykori pénztárterem eredeti pompája és a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőr is. 1960-ban az IBUSZ vette birtokba az épületet és innentől kezdve hosszú ideig csak IBUSZ-palota néven emlegették.
A földszinten továbbra is üzletek működtek, köztük a nagy népszerűségnek örvendő, ma is kultikus Jégbüfé, amely 1952-ben nyitott meg és egészen 2015-ig működött az épületben. Nevét onnan kapta, hogy mindenféle fagylaltot, jégkrémet, parfét és hideg termékeket is értékesítettek benne, de tulajdonképpen egy nagy tömegeket kiszolgáló cukrászda volt, ahol állva lehetett a megvásárolt cukrászkészítményeket elfogyasztani.
Sokan emlékszünk még a Hologram Galériára is, amelyet jellegzetes neonfényű felirat hirdetett. A lenyűgöző, háromdimenziós hatást keltő képek lelőhelyén a kiállított tárgyak között előfordult mindenféle figura: autók, akcióhősök, tátott szájú cápa és egy ronda pók is. Végül ez a bolt is kiköltözött, és az üvegtetős passzás a következő felújításig üresen állt.
Újra pompában
2015 óta négy és fél éven át közel 3000 ember dolgozott azon, hogy az épület átessen egy megérdemelt felújításon. 2018 nyarára készült el a homlokzat: minden részletében aprólékos és minőségi munka nyomán megújult a több százezer kerámialap és dísz az épület külső, 3000 négyzetméteres homlokzatán. Csaknem tízezer elemet építettek be az épületben a tönkrement darabok helyére, és csak a kerámiarestaurátori munkák körülbelül 76 ezer órát vettek igénybe.
Amit lehetett, azt megpróbálták a helyszínen javítani, de voltak olyan tárgyak is, - például az ólomüvegek – amelyeket külső műhelybe kellett szállítani. Helyreállították a kettős lépcsőház száz darab színes üvegablakát, sőt az eredeti liftaknát is, bár utóbbi már csak díszítő funkciót lát el, a lift már nem működik benne.
A felújítás után a Párisi Udvar Hotel Budapest költözött az épületbe 110 szobával és 18 lakosztállyal, valamint két körpanorámás luxuslakosztállyal, amelyekhez tetőkert is tartozik. A szállodát a Mellow Mood Hotels üzemelteti, szobái között nincs két egyforma.
