A pesti belvárosban az elmúlt két évben egymást követték a nagy térfejlesztési projektek: előbb a Vörösmarty, majd a József nádor, végül pedig az Arany János utcai metróállomás feletti Podmaniczky tér újult meg (a korábban itt állt épületeket hosszú cikkben mutattuk be), a koronavírus-járvány alatt pedig a kilencvenes évek vége óta hasznosítani vágyott Bástya utcai foghíjak is elindultak a parkká válás felé. Cikkünkben ezt a hosszú ideje tartó belvárosi hullámvasutazást mutatjuk be.
A történet kezdetéért egészen a XIII. század derekáig kell visszamennünk: az 1232-ben alapított, majd a tatárjárás után újjáépített pesti domonkos kolostor közvetlen környezetének számító területen ekkor született meg az egyszerű faházakból álló Szenterzsébetfalva, ami az idő múlásával egyre terebélyesebbé vált, mezővárossá vált, majd összenőtt Pesttel, sőt, Hunyadi Mátyás uralkodásának végén már a mai Kiskörút vonalában épült pesti városfal védte az esetleges betörésektől.
Nem túl eredményesen, hiszen a török megszállás másfél évszázada alatt a sokszor csak Szentfalvaként emlegetett település eltűnt, helyét pedig egy iszapos, mocsaras terület vette át. Buda visszafoglalása, illetve a török háborúk lezárása után az egykori falu területe újra lakhatóvá vált, a valódi védelmet már nem nyújtó, de többször is megújított városfal tövében pedig alápincézett épületek egész sora jelent meg.
A falat megszakító három kapu - a mai Vörösmarty térnél állt Váci, az Astoriánál nyitott Hatvani, illetve a Kálvin téri Kecskeméti -, illetve a rondellák és bástyák a XVIII. és XIX. század fordulóján való végleges eltűnése a városfalat is feleslegessé tette, így annak mentén
sorra születtek a védműre támaszkodó, azokat teljes egészében láthatatlanná tévő épületek.
Ez történt a Bástya utca nyitányánál is, a város fejlődése azonban felülírta a környék képét: 1937-1938-ban több, itt állt házat is lebontottak, így hosszú idő után újra napvilágra került a fal harminc méteres szakasza. A maradványokat ekkor konzerválták, sőt, ásatásokat is végeztek, a középkori maradványok bemutató, összefüggő park megszületésére azonban egészen a Kádár-kor derekáig kellett várni - köszönhetően az állva maradt 7. számú háznak, ami épp Budapest megszületésének századik évfordulóján, 1973-ban tűnt el a városképből.
A ház Veres Pálné utca felé eső oldalán ekkor már két éve játszótér működött, ami hosszú időn át várta a környékbeli gyerekeket, a hirtelen felszabadult területtel azonban a kerületnek egészen a kilencvenes évek végéig nem volt komolyan vehető terve.
Hlatky Katalin / Főkert / Fortepan
A Veres Pálné és Bástya utcák sarkán álló játszótér 1972-ben, alig egy évvel a megnyitása után
24huGaléria
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
1/3 Hlatky Katalin / Főkert / Fortepan
A Veres Pálné és Bástya utcák sarkán álló játszótér 1972-ben, alig egy évvel a megnyitása után
Fotó megosztása:
2/3 Hlatky Katalin / Főkert / Fortepan
A játszótér 1985-ös képe, árnyat adó fákkal - háttérben a XIX. század derekán Európa legfontosabb színpadain óriási sikert arató magyar színésznő, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla (1833-1909) megrendelésére, Wassél Alajos tervei szerint épp százötven éve megszületett Veres Pálné utca 40. látszik.
Fotó megosztása:
3/3 Hlatky Katalin / Főkert / Fortepan
Boldog gyerekek a játszótéren, valamikor 1985 folyamán. A kép háttérben a Só és Veres Pálné utca sarkán 1967-1968-ban épült harmincegy lakásos, ötemeletes ház (ép. Jeney Lajos és Kangyal Miklós) látszik.
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Tavaly is sorra kerültek felszínre Budapest föld alá került csodái
A Várnegyedben állt a középkori Európa legnagyobb zsinagógája
Évszázados határkő és gótikus templomrom bújik meg a háború derekán született budai bérházban
Feltárhatják a középkori Európa legnagyobb, a Várnegyedben rejtőző zsinagógáját
Ma is a Vérmező alatt húzódnak a Várnegyed évszázados épületeinek törmelékei
Fotó megosztása:
Ekkor azonban előálltak a mentő ötlettel: 1999 szeptemberében egy sport- és oktatási központ tervezésére írtak ki országos nyílt tervpályázatot, amit a kerület saját zsebből épített volna fel.
Az Építész Stúdió egyik alapítója, Pálfy Sándor DLA által jegyzett győztes terv 2001 tavaszán indulhatott volna el a megvalósulás felé, így most már közel húsz éve egy négyszintes mélygarázst, közösségi tereket, rendezvénytermeket, fitneszcentrumot, uszodát és kosárlabdapályát találnánk itt, míg a zöldtetőről egy játszótér hangjai szűrődnének a környező szűk utcákba.
A török kori szemetesgödröt, régi kutakat, illetve boltíves pincéket napvilágra hozó régészeti feltárás lezárulása után az álom végül sosem vált valósággá, így a 2006-2014 között Rogán Antal által vezetett önkormányzat 2008-ban négyszázmillió forintért eladta a területet a mára a Mészáros-birodalom egyik vezetőjeként a NER fontos alakjává vált Jászai Gellért vezette SCD Groupnak, ami
a geotermikus energiát hasznosító, ötcsillagos Bástya Hotelt kívánta itt felépíteni.
Röviddel az ambiciózus tervek megszületése után az SCD előbb a balatoni, majd fővárosi terveit is feladta, így a Bástya utca 1-11. számú házak helyén ásító telek a következő években parkolóként működött.
A kerület 400 millió forintért próbálta azt visszavenni, az SCD felszámolója azonban előbb 800 millió forintot kért érte, majd 2017-ben, némi pereskedés után 601 millióért átadta azt egy jordán befektető, a Mellow Moods egyik társalapítójaként (társait korábban hosszú cikkben mutattuk be) indult, majd 2006-os saját lábra állása óta több hotelprojektet is sikeresen végigvitt Mazen Al Ramahi egyik érdekeltségének, a szállodai szolgáltatásokra alapított MAZ Investmentnek.
Kapcsolódó
Jordán hotelkirálynál landolt a telek, amit még Rogán adott el
Mazen Al Ramahi, egy jordániai üzletember kezébe került Belváros-Lipótváros legértékesebbnek kikiáltott üres telke. Tényleg mélygarázst épít vagy még egy szállodája lesz?
Ramahi eredeti számításait rövidesen azonban a szabályozási terv húzta keresztül, hiszen aszerint a telken
kizárólag egy legalább kétszáz férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs volt építhető,
de a városfal terepszint alatti bemutató tereit, a felszíni játszótérhez tartozó foglalkoztatót, a közösségi funkciókat, illetve a nyilvános illemhelyet is meg kellett volna teremtenie.
Nem ez volt persze az egyetlen probléma, hiszen az eladáskor a felszámoló nemes egyszerűséggel nem volt a terület birtokában: birtokon belül ugyanis továbbra is az önkormányzat volt, ami a hosszú hónapokon át nyúló tárgyalások után sem engedte be a MAZ-t a területre. A beruházó végül a saját kezébe vette az ügyet: 2018 őszén behatolt a területre, majd az annak északi végén lévő, a szomszéd óvodába járó gyerekek által használt - szüleik pénzéből épült - játszóteret mindenféle jelzés nélkül lebontatta.
A kerületnek ez persze egyáltalán nem tetszett, így kisajátítási eljárást indítottak a környék legértékesebb telkének számító, 1728 négyzetméteres földdarab átvétele érdekében. Ramahi erre egy perrel válaszolt, de végül úgy szállt ki vesztesként a párbajból, hogy közben egyidejűleg győzött is:
a tervezett hotel telke 2019 decemberében ugyanis a belvárosi önkormányzathoz került, de az 815,5 millió forintot utalt a jordán férfi cégének, így ezzel voltaképp 214,5 milliós búcsúajándékot küldött neki - természetesen közpénzből.
Kapcsolódó
815 millió forint közpénzből sikálják el Rogán játszótéri buktáját
Kisajátítja a Belváros a Bástya utcai játszóteret, ám 415 millió forinttal többet kell fizetnie érte, mint amennyiért tíz éve eladta.
Az V. kerület 2019 októberében, tíz év után újra a terület teljes jogú tulajdonosává vált, ennek azonban súlyos ára volt: a 2009-es 400 milliós eladási ár több mint kétszereséért sikerült visszaszerezni egy olyan, semmiféle fejlesztést nem látott területet, ami korábban már az övék volt, sőt, az eltűnt játszótér miatt tágas udvar nélkül maradt óvodások problémáját is meg kellett oldaniuk.
Marjai János / 24.hu
2019 novemberére már csak néhány pad, asztal, illetve bója maradt csak a parkolóból
24huGaléria
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
1/3 Marjai János / 24.hu
2019 novemberére már csak néhány pad, asztal, illetve bója maradt csak a parkolóból
Fotó megosztása:
2/3 Marjai János / 24.hu
A terület egyik kapuja 2019 novemberében
Fotó megosztása:
3/3 Marjai János / 24.hu
Az egykori parkoló, illetve játszótér egy hónappal a kisajátítási eljárás lezárása előtt, 2019 novemberében
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Tavaly is sorra kerültek felszínre Budapest föld alá került csodái
A Várnegyedben állt a középkori Európa legnagyobb zsinagógája
Évszázados határkő és gótikus templomrom bújik meg a háború derekán született budai bérházban
Feltárhatják a középkori Európa legnagyobb, a Várnegyedben rejtőző zsinagógáját
Ma is a Vérmező alatt húzódnak a Várnegyed évszázados épületeinek törmelékei
Fotó megosztása:
A kisajátításnak zöld utat adó kormányhivatali dokumentum szerint a tervezett célok megvalósítása, így a terület- és településfejlesztés, illetve
a régészeti értékek megfelelő szakértelemmel történő megóvása és az értékekről való szakértő, a haszonszerzés szempontját nélkülöző gondoskodás kizárólag Kérelmezőtől (tehát az önkormányzattól - a szerk.) mint tulajdonostól várható el.
Az indoklás arról azonban jótékonyan nem tesz említést, hogy a Rogán vezette V. kerület a 2009-es adásvétellel végül saját maga mondott le a városfal gondozásáról és bemutatásáról, a jordán befektető azonban
a háromszáz autóra méretezett mélygarázs elkészült tervei szerint külön figyelmet szentelt volna a felszín alatti falmaradványoknak, sőt, egy városfalmúzeumot, illetve egy parkot is létrehozott volna.
Ramahi a 24.hu-nak a döntés után arról beszélt, hogy megérkezett ugyan hozzá a vételár, de vitatja az eljárás jogosságát, és a megszabott árat is kevesli, így pert indít. Az ügyről akkor beszámoló cikkünk szerint a kormányhivatal azzal indokolta az értékbecslés eredményét, hogy
a területen értékcsökkentő tényezőt jelent a régészeti műemléki védettség, illetve a beépíthetőség szoros korlátok közé szorítása. A hasonló ingatlanokra alacsony tehát a kereslet, ez pedig döntően befolyásolja a piaci árat.
A röviddel a 2019-es önkormányzati választások előtt történt tulajdonosváltás - aminek eredményével az azóta újraválasztott polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter természetesen azonnal el is büszkélkedett a kampányfinisben ("amit megígérek, azt teljesítem") - óta két év telt el, ezt pedig az V. kerület maradéktalanul kihasználta.
A fideszes önkormányzat rövidesen nettó 1,3 milliárd forintnyi saját forrást különített el egy többfunkciós közparkra, a Veres Pálné utca felső szakaszának felújítására, illetve a leendő park mellett futó sétálóutcára, látványterveket azonban az ezt követő közel másfél évben nem tettek közzé - annak ellenére, hogy a kerület jól bejáratott partnere, a Vörösmarty és Podmaniczky tér terveit (előbbiért 82, utóbbiért 33 millió forintot zsebeltek be) is jegyző Város-Teampannon már 2020 tavaszán elnyerte a tervezés jogát, így további 93 millió forinttal lett gazdagabb.
A kézzelfogható munkálatokat végül 2020 áprilisában, egy régészeti feltárással kezdték meg, az év utolsó napjaiban pedig közel két tucat kisebb-nagyobb fa - köztük több emelet magasra nyúló leyland ciprusok, török mogyoró, kínai lilaakác, illetve az invazív gyomfának számító bálványfa és eperfa - kivágásával folytatták.
Farkas Norbert / 24.hu
A terület korábban játszótérként hasznosított része a 2020 végi fakivágások után
24huGaléria
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába
1/5 Farkas Norbert / 24.hu
A terület korábban játszótérként hasznosított része a 2020 végi fakivágások után
Fotó megosztása:
2/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
3/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
4/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
5/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Tavaly is sorra kerültek felszínre Budapest föld alá került csodái
A Várnegyedben állt a középkori Európa legnagyobb zsinagógája
Évszázados határkő és gótikus templomrom bújik meg a háború derekán született budai bérházban
