Ha hihetünk a hollywoodi filmeknek, a hóhérok velejéig romlott, mások szenvedésében örömöt lelő hentesek voltak. Munkájukból és kegyetlenségükből adódóan logikus lépésnek tűnik, hogy igyekeztek eltakarni arcukat, nehogy valaki felismerje őket.

A valóság azonban az, hogy csak kevés olyan esetet ismerünk, amikor a hóhér bizonyítottan maszkot viselt.

Ilyen alkalom volt többek közt I. Károly angol király 1649-es kivégzése, melyet az 1970-ben készült Cromwell című filmben is ábrázolták. Elképzelhető, hogy a későbbi filmekbe innen emelték át az ötletet.

A hóhérok megítélése régiónként és koronként változott, bizonyos területeken például hosszú időn át nem is dolgoztak hivatásos bakók, a kivégzést gyakran sírásókra vagy bűnözőkre bízták. Bár a hóhérokról alkotott vélemény sok esetben meglehetősen negatív volt, nem lett volna értelme a vonások elrejtésének.

Kalózok nyilvános kivégzése Hamburgban, 1573-ban - Kép: Wikimedia Commons/Közkincs

A korszakban a települések mai szemmel nézve kicsik voltak, a lakók jól ismerték egymást, így bizonyosan akadtak olyanok, akik maszk ide vagy oda, felismerik a kivégzőt. A hírek pedig aztán gyorsan terjedtek a közösségekben. Tovább nehezítette volna az álcázást, hogy a hóhérok gyakran egy adott régióban többször is dolgoztak, így nem csak egy-egy kivégzés erejéig kellett volna megőrizniük névtelenségüket.

Bizonyos térségekben és időszakokban ráadásul valódi sztároknak számítottak a bakók, ezekben az esetekben nem csupán hatástalan, de szükségtelen is lett volna az arc elfedése.

Kivételes példákat ugyan ismerünk, amikor a hóhérok csuklyát vagy maszkot öltöttek, nagy általánosságban viszont nem ez volt a jellemző.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!