Jól ismert tény, hogy az iparosodás kezdete óta elképesztő sebességgel nő a légkör üvegházgáz-koncentrációja, aminek hatására a földi átlaghőmérséklet fokozatosan emelkedik. Ezt természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy évről évre egyre magasabb értékeket regisztrálnak, a környezet pedig világszerte azonos ütemben melegedik. Előfordul, hogy egy globálisan nézve kifejezetten forró év után egy hidegebb jön,
egyes régiók pedig a világátlaghoz képest jóval lassabban alakulnak át.
Összességében azonban kijelenthető, hogy a bolygó melegedő trendet mutat, a hőmérséklet pedig geológiai értelemben véve rendkívül gyorsan emelkedik. A folyamat a 19. század vége óta figyelhető meg, igazán azonban csak az 1970-es évekre vált drasztikussá. 2019-ben a globális felszíni átlaghőmérséklet az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint már 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1880-1900-as értéket, a mérések kezdete óta az elmúlt tíz év volt a Föld legforróbb évtizede.
Ha közeledünk Magyarország tágabb régiójához, még lesújtóbb képet látunk. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai alapján Európa hőmérséklete a globális átlaghoz képest is kifejezetten gyorsan emelkedik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései azt mutatják, hogy Magyarország esetében is melegedés figyelhető meg - a kisebb terület miatt ugyanakkor jóval nagyobb a változékonyság. A jelenség az 1980-as évek óta szembetűnő, az egyes évszakok között jelentős eltérés tapasztalható a felmelegedés terén.
Tényleg hidegebbek voltak a telek?
Az adatok alapján Magyarországon a tél is egyre inkább enyhévé válik, 2019 januárja például 0,3, februárja 3, decembere pedig 3,1 Celsius-fokkal volt melegebb a standard éghajlati normánál - érdemes ismét kiemelni, hogy jelentős különbségek lehetnek az egyes évek, hónapok között. A telek hőmérséklete 1901 óta 0,97 fokkal emelkedett - igaz, az 1901 és 2017 közötti információk tükrében a tél melegedése valószínűleg főként a februári eltolódásnak tudható be.
Az OMSZ adatai azt jelzik, Magyarországon jelentős eltérés mutatkozhat két egymást követő december között, 2001-ben például mínusz 4,7 Celsius-fok volt a havi átlaghőmérséklet, egy évvel korábban viszont plusz 2 Celsius-fok fölött alakult. Az OMSZ információiból az is kiderül, hogy 2000 óta több december is melegebb volt az átlagosnál, és a hideg szélsőségek is - egyelőre legalábbis - a múlt századra voltak jellemzőek.
Az 1930-1970-es években gyakrabban alakultak a decemberi átlaghőmérsékletek 0 Celsius-fok alatt, mint az ezt követő periódusban, ráadásul 1933-ban, 1940-ben és 1963-ban is szélsőségesen hideg volt a hónap. Elképzelhető, hogy néhány idősebb honfitársunkban éppen ezen kifejezetten kemény évek miatt él a kép a múlt fagyos teleiről.
A szélsőséges időjárás kora következik
Az előrejelzések alapján a globális trendhez igazodva Magyarországon is egyre emelkedni fog az átlaghőmérséklet, a régióra ráadásul európai viszonylatban kifejezetten nagy nyomás nehezedik. Bár nagyobb skálán nézve a telek is melegebbé válnak majd, időről időre azért az elkövetkező generációk is tapasztalhatnak majd kifejezetten hideg téli hónapokat.
A jövő teleire a kiszámíthatatlanság, a szélsőség lesz jellemző: egy-egy fagyos decemberi napot akár tavaszt idéző időjárás is követhet.
Ez is az éghajlatváltozás velejárója, egyik nagy problémája, éppen ezért nem tekinthető a globális felmelegedés cáfolatának egy-egy hideg, havas nap. A kiszámíthatatlan, az időjárás-előrejelzéseket is megnehezítő szeszélyesség hátterében a meridionális áramlás áll, erről ebben a cikkben olvashat bővebben.
Kapcsolódó
Örökre elbúcsúzhatunk a fehér karácsonytól
Egy friss kutatás szerint 2050-re nagyjából anomália lesz, ha karácsonykor esik majd a hó.
Valószínűsíthető tehát, hogy a távolabbi jövőben elődeinkhez hasonlóan fogunk visszatekinteni egykori teleinkre, a 2050-es évek téli hónapjait pedig összességében sokkal enyhébbnek ítéljük majd meg, mint a 2010-es évek teleit.
