Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora az akkumulátorgyártással kapcsolatos problémákat és kihívásokat ismertette előadásában. Az előadást az egyetemről kitiltó dékán a működési rendre hivatkozott.
Telt házas előadást tartott az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, miután korábban nem engedélyezték számára, hogy a rendezvényt a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg - írta meg a Debreciner.
Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja arra hivatkozva tiltotta le az előadást, hogy az egyetem működési rendje nem teszi lehetővé a megtartását olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg.
Fábián István előadásában arról beszélt, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra az eladott személygépjárművek fele már elektromos meghajtású lesz, azonban a 4 millió Magyarországon használt autóból csak mintegy 50 ezer elektromos jelenleg. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy elektromos autó nem lehet zöldebb, mint az a technológia, amellyel az áramot előállítják, akkor még kisebb az elektromos autók kedvező hatása a hazai károsanyag-kibocsátásra, hiszen hazánkban csak az energiafelhasználás egy kis hányadát fedezik megújuló energiából.
A vegyészprofesszor szerint nem dőlt el még az a kérdés, hogy a lítium akkumulátor nyer-e a piacon, ezért is problémás, hogy a kínai CATL a legkevésbé kedvező akkumulátortípus, a lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid akkumulátorok termelését hozza az épülő debreceni gyárba.
Az akkumulátorgyárak betelepítése Európa külső szereplőknek való kiszolgáltatottságát is jelentősen növeli, mivel az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagokat, a kobaltot, a lítiumot, a grafitot és a nikkelt is döntően a kontinensen kívülről lehet behozni.
