A német-brit együttműködésben elért áttörés azt jelzi, hogy az elektromos átállásban nélkülözhetetlen anyagot fenntartható módon, geotermikus vízből is ki lehet nyerni. A módszer rengeteg szennyezéstől és szenvedéstől kímélhetné meg a Földet és az embereket.
Az EnBW Energie Baden-Württemberg AG és a LevertonHELM nagy áttörést ért el a fenntartható lítiumkitermelés területén. A német-brit konzorcium közleményben tudatta, hogy sikeresen nyert ki 99,5 százalékos tisztaságú lítium-karbonátot geotermikus vízből, ami akkumulátorgyártáshoz is megfelelő minőségű. Ez a technológiai fejlesztés új utakat nyithat az elektromobilitás és az energiatárolás jövőjében, de a legnagyobb eredmény az lenne, ha a kritikus fontosságú lítiumot nem a ma ismert módszerek szerint bányásznák, hanem úgy állítanák elő, ahogy a két cég kutatói megálmodták: eleve meglévő és működő geotermikus erőművek melléktevékenységeként.
A lítium bányászata káros és fenntarthatatlan
A lítium, mint kulcsfontosságú alapanyag az elektromos autók és más modern technológiák akkumulátoraihoz, az utóbbi években hatalmas figyelmet kapott, de a bányászata számos környezeti és társadalmi problémát okoz. Ezek hosszú távon fenntarthatatlanná tesznek minden olyan iparágat, ami lítium előállításával vagy felhasználásával foglalkozik. Szóval bármennyire csábító a gondolat, hogy az elektromos autózás kíméli a környezetet és bármennyire is szeretjük a zsebre vágható, hordozható vagy viselhető elektronikai cikkeinket, a bennük lévő akkumulátorok – szintén elég káros folyamatok árán történő – gyártásához szükséges lítiumnak már a bányászata is elképesztő környezeti hatással jár.
Először is: rendkívül vízigényes folyamat, különösen az úgynevezett sópáncélozott területeken, amilyen például a chilei Salar de Atacama, az egyik legnagyobb kitermelő helyszín a világon. Bár Ausztrália és egy nemrég felfedezett készlet nyomán az Egyesült Államok is komoly mennyiségű lítiumot tartalmazó lelőhelyekkel rendelkezik, a tavalyi adatok alapján csak Bolívia, Chile és Argentína (vagyis a Lítium-háromszög) rendelkezik a világ lítiumtartalékának 70 százaléka felett. Mivel ezekben az államokban is törékenyek a helyi vízkészletek, egyre súlyosabb problémákat okoz a terhelésük – főleg, ha eleve vízhiányos régiókban zajlik a kitermelés. A nagy kiterjedésű, földfelszíni bányászat során a vízkészletek szennyeződése meglehetősen gyakori, ami károsítja az ökoszisztémát, felborítja a természetes diverzitást és megkárosít mezőgazdasági területeket is.
