A körlevelet minden, nem állami köznevelési intézmény fenntartója megkaphatta segítő szándékkal.
A Telexhez is eljutott az a körlevél, melyben arról tájékoztatták a nem állami fenntartású oktatási intézményeket, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat, elkerülve a szankciók kiszabását.
Már a levél bevezetőjében elismerik, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgáló Magyar Államkincstár az ellenőrzései során „olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabni”.
„Ennek elkerülése érdekében segítséget kívánunk nyújtani az alábbi tájékoztató kiadásával, amely leírja azokat a tudnivalókat, amelyeknek betartása esetén jogszerűen tudják előírni a fizetési kötelezettséget, illetve megigényelni és felhasználni az állami támogatásokat, elkerülve ezzel a szankciók kiszabását” - olvasható a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár által jegyzett levélben.
A lap úgy tudja, hogy a körlevelet minden, nem állami köznevelési intézmény fenntartója megkaphatta segítő szándékkal. Vagyis valaki kapcsolt a minisztériumban, és rögzítette azokat a szabályokat, amelyek miatt több alapítványi iskolát ért súlyos büntetés az elmúlt években.
Ilyen volt például a soproni Waldorf-iskola, melynek fenntartója kétévi állami normatívát volt kénytelen visszafizetni, miután a Magyar Államkincstár nem találta megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Ők ugyanis egy olyan, évek óta használt adományozási szerződést írattak alá a szülőkkel, amiről az ellenőrzés során kiderült, hogy nem megfelelő: azt sejteti, hogy elküldik azokat a családokat, amelyek anyagi okok miatt nem tudják fizetni a hozzájárulásokat. Bár erre nem volt precedens, ám a bíróság az államkincstárnak adott igazat, a fellebbezés lehetősége pedig egy ügyvédi hiba miatt meghiúsult.
A soproni iskola egy részben sikeres adománygyűjtő akció után is a fenntarthatóságáért küzd, a köznevelési államtitkárság pedig elérkezettnek látta az időt a segítő tájékoztatásra. Ez alapján a fizetési kötelezettség a köznevelési intézmény és a szülő között kötött írásbeli megállapodásban köthető ki. Sokszor azonban eltérő gyakorlatot követnek egyes intézmények:
nem a köznevelési intézmény, hanem a fenntartó számára írnak elő befizetési kötelezettséget a szülőknek;
„adomány” kötelező befizetését várják el a szülőktől a fenntartó alapítvány számlájára. Ez a gyakorlat pedig nem jogszerű.
A levélből kiderül, hogy remélhetőleg ezek után a fenntartók számára világos minden, így joggal bízik Maruzsa Zoltán abban, hogy „sikerül átláthatóbb és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó megoldást találni a leírt probléma kezelésére”. Az eddigi rossz gyakorlat miatt megbüntetett intézmények viszont küzdhetnek tovább.
A lap szerint a szakértő véleménye ugyanakkor az, hogy „ez egy hanyag, buktatókkal teli jogszabályi megfogalmazás, és részben ez az oka annak, hogy nem készült mintadokumentum”. Erre konkrét példákat is említ, melyek végén arra jut, hogy a minisztérium vagy egyszerűen nem akart ennél részletesebben foglalkozni a kérdéssel, vagy tisztában vannak vele, hogy még így is maradtak buktatói a kérdésnek, és ezért jobbnak látták, ha nem mennek bele a részletekbe.
