Az önkéntes munka jogellenessége, a heti, napi törvényes munkaidő túllépése, a munkabér elszámolásával kapcsolatos jogsértések bizonyítást nyertek
- fogalmaz az illetékes munkaügyi hatóság abban a levélben, amelyben arról tájékoztat egy hozzá forduló személyt, mire jutott a ceglédi kórházat kiszolgáló, betegszállítással foglalkozó Sanamed Nonprofit Kft. több éves munkaügyi gyakorlatának vizsgálatakor. Ez lényegét tekintve hasonló, de konkrétabb bűnlajstrom, mint amelyről lapunk másfél hónappal ezelőtti érdeklődésére beszélt a hatóság.
Ezek pedig alátámasztják mindazt, amelyet a 24.hu cikksorozatában több forrás beszámolója és dokumentumok, szerződések, jelenléti ívek alapján feltárt: erős a gyanú, hogy a Sanamednél kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. Papíron ingyenes önkéntes segítői munkavégzésről kötöttek szerződést a munkavállalókkal ugyanarra a tevékenységre, amelyet amúgy a törvényes munkaidőkeretben fizetésért is végeznek. Papíron így átlagosan heti másfél napot ingyen ráhúztak a rendes, fizetett munkájukra. A dolgozók közül többen állították lapunknak, valójában zsebbe fizették őket. És miután írtunk a cégnél meghonosodott gyakorlatról, hirtelen közbeiktattak egy alapítványt.
Noha sok év munkaügyi ellenőri tapasztalattal rendelkezem, ennyire tudatosan szervezett, ilyen sok embert érintő (a cégnél durván 70-en dolgoznak, és van fluktuáció is, vagyis az évek alatt jóval több dolgozó lehetett érintett - a szerk.), jól kifundált jogsértést még nem láttam
- ez volt a sommás véleménye egy ma már nem munkaügyi ellenőrként dolgozó szakértőnek, aki a téma kényessége miatt névtelenséget kért.
Könnyen lehet azonban, hogy a cég a munkaügyi büntetést megússza, két okból is.
Egyrészt az érvényben levő szabályok szerint ha először csípik fülön a munkaügyi hatóságok a kis- és középvállalkozónak minősülő céget, akkor eltekinthetnek a bírságolástól. Legfeljebb arra kötelezik a szabálytalankodó céget, hogy a jövőben tartsa be a törvényeket - magyarázta a munkaügyi szakértő. Ilyen esetben amúgy a munkaügyi hatóság dolga az lenne, hogy ha jogerőssé válik a szabálysértésről a határozata, utána gyorsan és rendszeresen tartson utóellenőrzést. Itt azonban még nem tartunk, egyelőre csak az ellenőrzést fejezték be és eljárást indítottak, amelynél a kérdőre vont cég vitathatja a megállapítást, sőt, a határozatot meg is támadhatja.
A munkaügyi hatóság fent idézett megállapítása tükrében azonban egy furcsa eset történt a napokban a 24.hu információi szerint.
A hatóság emberei - a tavaszi ottjártuk után - újfent meglátogatták a szóban forgó céget, és egy-két dolgozót meghallgattak, de a cég ügyvezetőjének a jelenlétében. Márpedig aligha várható el pártatlanság és teljes nyíltság az alkalmazottaktól, ha a főnökük ott van a helyiségben, ahol kikérdezik őket a hatóság emberei.
Ráadásul, mesélték forrásaink, barátságosabb volt a hangulat a felek között annál, mint amire számítani lehetne az alapján, hogy a munkaügyi hatóság milyen súlyos szabálytalanságokat állapított meg.
Amúgy a munkavédelmi hatóságnak is lenne keresnivalója ebben az ügyben, mert a kettős jelenléti ív és a papíron önként vállalt túlmunka arra utal, hogy a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is áthághatták a cégnél, vagyis túl sokat dolgoztatták az emberek egy részét - folytatja a munkaügyi szakértő.
Az informátoraink elmesélése szerint kialakított zsebbe történő fizetéssel pedig adót és járulékokat kerülhetett el a cég. Az adójogszabályok megsértésénél nem mentség az, hogy először bukik meg egy kkv - de hogy a NAV megbünteti-e a céget, bevasalja-e az elmaradt közterheket, arról aligha adnak felvilágosítást. Eddig akárhányszor kérdeztük az adóhatóságot ebben az ügyben, mindvégig adótitokra hivatkozva megtagadták a tájékoztatást.
(Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu)
