A G7 annak nézett utána, hol is tart a budapesti e-jegyrendszer bevezetése, mennyi pénz ment el eddig a gyakorlatilag semmire, és hogyan lehet végre valami az ígéretből. A BKK úgy tájékoztatta a portált, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő e-jegyrendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után. A céggel amúgy egy éve bontottak szerződést.
Kiderült azonban, hogy ez nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amelyben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben. A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki egy soha nem működő rendszerért - jegyzk meg a cikkben. Tarlós István azzal próbálta menteni anno a helyzetet, hogy legalább a tesztelésre szánt beléptető kapuk, és jegykezelők megmaradnak, de mint kiderült, nem így van, azokat a napokban le fogja szerelni a kivitelező S&B.
A cikkben végigmentek azon, hogy mikor mit ígértek, hogyan módosultak időközben az ígéretek, milyen neveken futott a projekt, mert az is folyton változott, illetve hogy a tervezett beruházásból mi az a három fázis, ameddig eljutottak a nulladiktól a szerződés felmondásáig, és hogy mire mennyit fizettek ki. Majd megállapították:
Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárd forintot kifizettek.
Az új városvezetésnek úgy tűnik, a nulláról kell kezdenie tehát. Vagyis inkább mínusz 6 milliárd forintról, hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*-hitelből.
Megoldás lehet, az új fővárosi vezetés számára, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez, ami a kormány ugyan lassan fejlődő, de jól kitalált projektje (NEJP), a Volánok és a MÁV jegyrendszereinek egységes digitalizálására. Ezt Tarlós is támogatta volna, de megállapodást nem hozott tető alá. Csakhogy számos olyan probléma van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. Ilyen például, hogy kellenének beengedő kapuk (több tízmilliárd forintos költség lehet), és az üzemeltetési rendszert is össze kellene hangolni a BKK rendszerivel.
Tarlós István ezek alapján tehát duplán blöffölt, amikor 2020 végére működő e-jegyrendszer ígért Budapesten.
Kiemelt kép: Jegykezelő automata az M3-as metróvonal Lehel téri állomásának bejáratánál. MTVA/Bizományosi: Róka László
