Bár az 1990-es években a nyilvánosságban nem voltak szokatlanok az olyan kijelentések, mint Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter a Népszabadságnak adott 1991-es nyilatkozata, amelyben budapesti rendőrfőkapitányként arról beszélt, hogy a belvárost meg kell tisztítani a Váci utcát ellepő "pénzváltóktól, prostituáltaktól és homoszexuálisoktól", a Fidesz az elutasító légkör ellenére alapvetően kiállt a homoszexuálisok jogai mellett, az önrendelkezés szabadságát és a magánélet sérthetetlenségét hangsúlyozva. A hazai LMBT-közösség történetében meghatározó kulturális és érdekvédelmi folyóiratban, a Másokban közölt 1990. márciusi állásfoglalásban a fiatal demokraták úgy fogalmaztak, hogy "a homoszexualitás jogi úton nem korlátozható", illetve hogy "egy társadalomban valamilyen értelemben mindenki egy kisebbséghez tartozik". A Fidesz az SZDSZ-nél is szabadelvűbb válasszal élt, amikor a lap szerkesztői azt kérdezték, betölthetnek-e vezető pozíciókat, valamint tanári állást homoszexuálisok. Az SZDSZ azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusi pálya kényes kérdés, hiszen tanár és diák nem létesíthet szexuális kapcsolatot, míg a Fidesz szerint "a szexualitás a magánélet szférájába tartozik, és ott is kell maradnia. A szexuális orientáció nem lehet szelekciós szempont semmilyen foglalkozás betöltésé­nél."

Négy évvel később, 1994 májusában a Magyar Narancs arra kereste választ, hogy a miniszterelnök-jelöltek támogatnák-e a melegházasság bevezetését.

A körkérdésre a Fidesz részéről Orbán Viktor úgy válaszolt: "A homoszexuálisok megkülönböztetését a lehető legszűkebb körre korlátoznám, ám bizonyos megkülönböztetés ma még elkerülhetetlen." Majd hozzátette, a bejegyzett élettársi viszonyt támogatná, azonban a melegek örökbefogadási jogát nem.

A Fidesz elnöke a megkérdezett négy miniszterelnök-jelölt közül a legmegengedőbb hangot ütötte meg, az SZDSZ-es Kuncze Gábor egyenesen elviccelte a kérdést, és úgy válaszolt, vele semmiképpen nem házasodhatnának a melegek.

Magyar Narancs - az újságrészlet itt elolvasható

Az Új Demokrata 1995-ös 13. számában Orbán üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, amely kimondta, nem alkotmánysértő, hogy a törvények nem teszik lehetővé a melegházasságot. Az interjúban azt mondta, szerinte a házasság a férfi és a nő kapcsolata. A jobbra tolódó Fidesz ekkoriban kezdte inkább konzervatív, moralista szemüvegen keresztül szemlélni a homoszexualitást. Az 1996-os Magyar Református Világtalálkozón Orbán már felrótta, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciót támogató értelmiség azt hirdeti, a homoszexualitás azonos értékű az általuk képviselt hagyományos normákkal.

Melegveszély a Pepsi Szigeten

A Fidesz háza táján a 2000-es évek leghangosabb homofób botránya Tarlós Istvánhoz volt köthető, aki a III. kerület polgármestereként 2001-ben a Sziget Kft.-vel rúgta össze a port. Tarlós akkor még függetlenként irányította Óbudát, azonban egy évre rá már a Fidesz és az MDF jelöltjeként indult (és maradt alul) az országgyűlési választáson. A későbbi főpolgármester szavai szerint a homoszexuális propagandától akarta megtisztítani a Szigetet, a fesztivál szervezői pedig a fenyegetett helyzetben aláírták azt a szerződéskiegészítést, amelynek értelmében nem lehetett homoszexuális felvilágosító programot tartani a Hajógyári-szigeten. Az ügy nagy port kavart, a melegjogi szervezetek sorra indítványozták a pereket Tarlós ellen.

A Habeas Corpus jogvédő szervezet a kormányzó Fidesz frakcióvezetőjének írt nyílt levelet az ügyben. Arra kérték Szájer Józsefet, hogy "mivel széles körben ismert a szexuális kisebbségek egyenjogúsága melletti személyes elkötelezettsége", a Fidesz nevében bátorítsa a Sziget vezetőit, hogy mondják fel a Tarlóssal kötött politikai megállapodást. Szájer válaszában pártja "szabadságjogok iránt elkötelezettségét" hangsúlyozta, de a levél tárgyával érdemben nem foglalkozott, mondván, az ügyben a Fidesznek nincs hatásköre, mivel Tarlós nem tagja a pártnak, az önkormányzat és a kft. közötti szerződés pedig magánjogi egyezség.

Közel húsz évvel később, 2020 novemberében Szájer EP-képviselőként egy brüsszeli melegorgiáról menekült az ereszen keresztül. Ahogy a Habeas levele is utal rá,

informálisan ugyan ismert volt a homoszexualitása, Szájer sosem vallott erről nyilvánosan, és lebukása után visszavonult a közszerepléstől. Párttársai - élen a miniszterelnökkel - ezután sorra határolódtak el tőle, azt hangsúlyozva, hogy amit Szájer tett, az nem fér bele a Fidesz értékrendjébe, de hogy a botrány pontosan melyik részlete ment túl azon, nem részletezték.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Szájer József

Hegedűs István szociológus, a Fidesz egykori parlamenti képviselője tavalyi Szájer-portrénkban mindenesetre úgy fogalmazott, "ha másképp alakul a Fidesz története, jelentős politikus válhatott volna belőle. És olyan ember, aki nem kényszerül több évtizednyi rejtőzködésre." Tény, hogy Szájert 2004-ben Brüsszelbe delegálta a Fidesz, így a hazai politikától és nyilvánosságtól eltávolodott, de így is fontos szerepe volt a konzervatív családpolitikát alkotmányos szintre emelő alaptörvény megszövegezésében.

"Elég volt a devianciából, a meleg büszkeségből, abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt!" - nyilatkozta Semjén Zsolt a 2006-os választási kampányban, amikor pártja, a KDNP a liberálisokat ütlegelve igyekezett kijátszani a melegkártyát. Egy évvel korábban a jelenlegi miniszterelnök-helyettes mosta össze elsőként a fideszes holdudvarból a homoszexualitást a pedofíliával, amikor azzal riogatott,

aki szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re!

A Fidesz azonban ellenzékben nem csinált politikát a homoszexualitásból. Időnként előfordult, hogy a melegekről sztereotipizáló, dehonesztáló módon nyilatkoztak politikusai (Mikola István, Ékes Ilona vagy Pelczné Gáll Ildikó), és 2009-ben a KDNP mellett a Fidesz sem támogatta a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatának törvénybe iktatását, de az LMBTQ-mozgalom elleni küzdelem ekkor még csak a szélsőjobboldali mozgalmak közkedvelt politikai topikja volt. A magát polgári, konzervatív pártként definiáló Fidesz nem foglalkozott a melegekkel.

A csendes szigor évei

A 2010-es években a hatalomba visszatérő Fidesz kormányzása viszont már egyértelműen hatással volt a meleg közösség életére. Az új alkotmány a házasságot a férfi és a nő kapcsolataként határozza meg, így hosszú időre elveszett a melegházasság lehetősége.

Bár az ellenzékben opponált bejegyzett élettársi viszonyhoz a Fidesz-KDNP kormányon nem nyúlt, az új Polgári törvénykönyv nem teszi lehetővé, hogy az élettársak örökbefogadják egymás gyerekeit, így egy kapcsolat felbomlása esetére semmilyen jogi garanciát nem biztosít a gyerek tartásdíjára vagy öröklésére. Bár az Alkotmánybíróság 2012 decemberében kimondta, hogy a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, ezért a vonatkozó részeket megsemmisítette, a KDNP elment a falig, hogy az alaptörvény a családot heteroszexuális kapcsolatként határozza meg, a kereszténydemokraták még fáklyásmenetet is szerveztek az Alkotmánybíróság épülete elé, 2013 februárjában pedig a Fidesz koalíciós partnerének javaslatára az új Ptk.-ból kikerültek a bejegyzett élettársi viszonyra vonatkozó rendelkezések. A kormánytöbbség egyúttal félresöpörte az Ab döntését, és a problémás családfogalmat az Alaptörvényben rögzítette.

Szigetváry Zsolt / MTI Résztvevők a Donáti utcában a családháló.hu online családi magazin az Alkotmánybíróság döntése elleni békés demonstrációján 2012. december 20-án. A fáklyás menet a Batthyány térről az Alkotmánybíróság épülete elé vonult

Szintén a KDNP emelte fel a hangját 2013-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség ellen, amiért az a melegeknek is biztosított családi jegyet futballmeccseire. Ebben az időszakban a kormánypártok felől a homofób hangulatú nyilatkozatok a KDNP háza tájáról érkeztek, Orbán továbbra is neutrálisabb hangot igyekezett megütni. Például

amíg Semjén aberrációnak nevezte az azonos neműek házasságát, addig Orbán másodlagos témaként hivatkozott rá.

A miniszterelnök 2015-ben arról értekezett, hogy a melegek biztonságban vannak Magyarországon, egyúttal hálás nekik, amiért "nem azt a provokatív viselkedést folytatják", amit nyugati országokban látni.

Orbán nyilatkozatára válaszul Ungár Klára volt fideszes, aztán SZDSZ-es politikus Facebook-bejegyzésében tényként állította, hogy a kormánypárti Kocsis Máté és Szájer József meleg. A józsefvárosi polgármeser válaszul beperelte a vállaltan leszbikus Ungárt, és úgy nyilatkozott:

Nem vagyok buzeráns,

sőt megjegyezte, csak a Nagybani Piac parkolójában engedné megrendezni a Pride-ot. A bíróság másodfokon azt állapította meg, hogy bár Ungár állítása valótlan, és semmivel sem bizonyította azt, szavai nem sértették Kocsis jó hírnevét, a fideszes politikus pedig nem támasztotta alá, hogy a lemelegezés miért érintette őt hátrányosan.

Teret nyer a melegellenes retorika

A Jobbik frakcióvezetője, Volner János 2017 februárjában egy sajtótájékoztatóan úgy nyilatkozott, soha nem látott mélységekbe zuhant a parlamenti munka, miután a miniszterelnök "gyakorlatilag lebuzizta" Vona Gábort. A Jobbik elnöke az olimpiaügyi népszavazásról intézett kérdéseket a kormányfőhöz, és azzal vádolta, hogy Tarlós István "szoknyája mögé" bújik a pályázat kérdésében. Erre válaszul Orbán azt mondta, nem ő szokott "más férfiak szoknyája mögé bújni". Hogy nem csak afféle képes beszédről van szó, egyértelművé teszi, hogy a miniszterelnök azután utalt politikai riválisának vélelmezett homoszexualitására, hogy Terry Black transzvesztita előadóművész - bármi bizonyíték nélkül - azt pedzegette, Vona fiatalkorában melegbulikon vett részt.

Kovács Tamás / MTI Vona Gábor, a Jobbik elnöke azonnali kérdést tesz fel Orbán Viktor miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén

Orbán 2017 szeptemberében újból hasonló utalást tett, amikor azt mondta Vonának, hogy "a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz." A politikától visszavonult Vona azóta több pert is nyert a fideszes sajtó ellen a Terry Black-féle állítások miatt.

A Jobbik elnökét alaptalanul buzizó nyilatkozatok felkarolásával a miniszterelnök kvázi legitimálta, hogy a politikai térben az ellenfél - vélt, vagy inkább csak a lejáratására sugallni szándékozott - homoszexualitása nevetség tárgya lehet. Kormánya pedig eközben rendre különutasként viselkedett LMBTQ-ügyekben az uniós politikában.

2019-ben Kövér László házelnök egy kampányrendezvényen már azt fejtegette, hogy "erkölcsi értelemben" semmi különbség nincs a pedofilok és a gyereket örökbe fogadni akaró homoszexuálisok között, hiszen a gyermek mindkét esetben "egy élvezeti cikk, az önmegvalósítás eszköze." Kövér nyilatkozata vízválasztó volt a kormányzati kommunikációban. A kormányon belül addig csak a KDNP tudta/akarta becsatornázni a melegellenes indulatokat (Semjén mellett például Soltész Miklós révén), viszont a harmadik legfontosabb közjogi méltóság szájából ezek a szavak már leginkább a néppártosodó Jobbikból kikopott, szélsőjobboldali Mi Hazánk retorikájára rímeltek.

A Mi Hazánk tematizál, a pártsajtó asszisztál

"Elhatárolódom a Coca-Cola plakátkampányától. Amíg nem távolítják el provokatív plakátjaikat Magyarországról, addig én nem fogyasztom a termékeiket! Erre kérek mindenkit!" - írta ugyancsak 2019 nyarán Boldog István a Fidesz képviselője a Facebookon, miután megjelentek az üdítőgyártó azonosnemű párokat (is) ábrázoló plakátjai. Az ügybe a Fidesz nem állt bele, a Mi Hazánk karolta fel a témát, tagjai ki is mentek a cég dunaharaszti üzeme elé tiltakozni. A demonstráción a Coca-Cola ikonikus betűtípusával írt, "pedofília" feliratú molinó is megjelent.

A homoszexualitás és a pedofília összemosása a pártsajtó támogató írásaiban is visszaköszönt. A Pesti Srácok szerzője a mozgáskorlátozottak megsértése miatt elhíresült cikkében úgy fogalmazott, a Coca-Cola, valamint a többi multicég "próbálják behúzni a még személyiségfejlődés közben levő legfiatalabbakat az LGBTQ-világba." A 888.hu véleménycikkében a "Család az család" állítást helyezte szembe a Coca-Cola "Love is love" szlogenjével.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A Coca-Cola azonos neműek közti szerelem elfogadását hirdető reklámja összefirkálva a Batthyány téren 2019-ben

Novák Előd is komoly karriert futott be a kormányközeli nyilvánosságban, miután a fővárosi önkormányzat épületéről és más közintézményekről eltávolította a melegekkel vállalt szolidaritás jeleként kihelyezett szivárványos zászlót. A kormánypárti újságírók közül Szentesi Zöldi László és Bayer Zsolt fórumain arról biztosította a politikust, hogy beszállnak a büntetésébe, és erre biztatták követőiket is, Bencsik András pedig a Sajtóklubban gratulált a Mi Hazánk alelnökének.

A Mi Hazánk következő akcióját Dúró Dóra hajtotta végre, aki a Meseország mindenkié című könyvet darálta le egy iratmegsemmisítőn, mert abban helyet kaptak homoszexualitást, transzneműséget megjelenítő motívumok. Dúró olyan fórumokon is kifejthette a véleményét, mint a Kossuth Rádió reggeli műsora, noha a közmédiában ritkán szokott ellenzéki politikus szóhoz jutni.

Orbán kijelöli az irányt

Látva aztán, hogy milyen indulatokat vált ki az emberekből az ügy, a kormány kicsavarta a szélsőjobb kezéből a mesekönyvet. Döntő mozzanat volt, amikor a miniszerelnök is megszólalt.

Hagyják békén a gyerekeinket!

- mondta Orbán 2020. októberi rádióinterjújában, amelyben kijelölte a kormány LMBTQ-ellenes politikájának irányát. Kifejtette, hogy Magyarország toleráns ugyan a homoszexuális közösséggel, de a gyerekeknél húzódik egy "vörös vonal". Ekkorra eldőlt, hogy a Fidesz a gyermekvédelmet zászlajára tűzve helyezkedik szembe az LMBTQ-mozgalommal.

Kövér idézett megszólalásánál még hiányzott a tételezett fenyegetés, ami mögött fel tud sorakozni a politikai közösség, és a középületekre helyezett szivárványzászlók és a falakra mázolt üdítőplakátok kapcsán is nagyon hunyorítanunk kellett, hogy a gyerekekre káros vagy veszélyes dolgot fedezzünk fel. Egy magyar nyelven publikált mesekönyvet viszont a jelek szerint a Fidesz spin doctorai alkalmasnak találtak arra, hogy a félelem tárgyává váljon. Talán mert a gyermeki ártatlanság védelme hasonlóan zsigeri reakciót képes előcsalogatni, mint a kapu előtt tomboló betolakodók látványa.

Mohos Márton / 24.hu

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely bűntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg azokat az óvodákat, ahol a polcokra teszik a Meseország mindenkiét, de a gyerekek megrontására törő LMBTQ-mozgalom ellenpólusát is meg kellett határozni. 2020 decemberében - hetekkel a Szájer-ügy kirobbanása után - az alaptörvény kilencedik kiegészítésében rögzítették, hogy az apa férfi, az anya nő, valamint, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."

Az alaptörvény-módosítás folytatása volt annak a szexuális kisebbségek elleni küzdelemnek, amit a koronavírus-járvány első pár hetében kezdett törvényi útra terelni a kormányzat. Semjén Zsolt javaslatára a kormánytöbbség gyakorlatilag ellehetetlenítette a nemváltás lehetőségét, egyúttal bevezették a születési nem fogalmát, melyet hivatalos okmányokban nem lehet megváltoztatni.

Kapcsolódó

Orvosok a transzneműségről: ez a létállapot nem változtatható meg

Már Ranschburg Jenő is leírta, hogy transzneműség esetén a pszichoterápia nem hatékony. A nemi identitás nem módosítható sem kezeléssel, sem jogfosztással.

Point of No Return

2012-ben a Fidesz gyermekvédelmi törvényéhez kísértetiesen hasonlító javaslattal rukkolt elő Mirkóczki Ádám, a Jobbik akkori parlamenti képviselője. Az előterjesztést azzal indokolta, hogy "gátat kell szabni a szexuális szabadosság, különösen az abnormális, különböző szexuális devianciák egyre fokozódó társadalmi térnyerésének". A törvény büntethetővé tette volna a "szexuális magatartászavarok" népszerűsítését, ideértve a homoszexualitást, a transzneműséget és a "pedofil magatartást" is, mindezt a gyermekvédelem ürügyén. Gulyás Gergely ekkoriban a parlament emberi jogi bizottságának alelnöke volt, és alkotmányellenesnek nevezte a Jobbik javaslatát.

A Jobbik 2010 után is kiemelt ügyként kezelte a melegek elleni harcot. Sokáig lényeges különbség volt a mérsékelt jobboldal és a nemzeti radikálisok között a melegekhez való viszonyban, azonban ez a távolság addig szűkült, amíg fel nem oldódott egymásban a két tábor.

2021 júniusában a kormánytöbbség és a Jobbik megszavazta Kocsis Máté pedofilellenes törvényjavaslatát, amit a benyújtása után váratlanul egy sor homofób módosító indítvánnyal térítettek el. A Jobbik ugyan azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék kormányra kerülése esetén a törvény melegellenes részeit visszavonják, a többi ellenzéki párttal ellentétben a jogszabály megszavazását fontosnak tartotta. A törvénycsomag értelmében az iskolákban a szexuális felvilágosításnak nem lehet része a homoszexualitásról és a nemváltásról szóló diskurzus, valamint a 18 éven aluliak számára megtiltották a homoszexualitás és nemváltás megjelenítését és népszerűsítését.

Mohos Márton / 24.hu A homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elfogadása ellen tüntettek a Kossuth téren 2021. június 14-én

A melegellenes hangulatkeltés nem a semmiből jött. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint ennek alapjait már 2018 őszén lefektették, amikor a kormány betiltotta a gender szakot a hazai felsőoktatásban, így az idén nyáron tetőző kampány senkit sem érhetett meglepetésként. Hiszen a Fidesz legújabb kormányzati ciklusának kezdete óta egy olyan családpolitikát és családfogalmat propagál, amely kizár bizonyos szexuális kisebbségeket. Bíró-Nagy kérdésünkre azt mondta, a Szájer-botrány minden bizonnyal egy fontos, előre nem látható törés volt a narratíva építésében, ami ideiglenes zavart keltett a kommunikációs térben, de

Orbán levonta a 2020-es lengyel elnökválasztás tanulságát, miszerint egy olyan - az emberek életét közvetlenül nem érintő - témát is a kampány fókuszába lehet állítani, mint az LMBTQ-jogok, és ez kedvezhet a Fidesznek a kulturálisan inkább konzervatív magyar társadalom ismeretében.

Májusban a kormány még nem arra használta kommunikációs csatornáit, hogy LMBTQ-ellenes üzeneteket fogalmazzon meg, így a hirtelen bedobott homofób passzusok mögött feltehetően hatalmi, a napirend uralásáról szóló motivációk is meghúzódtak. A közbeszédet júniusban még a Fudan Egyetem terve körül kialakult felháborodás uralta, júliusban, a Pegasus-botrány kirobbanása után pedig kapóra is jött, hogy már napirenden volt az LMBTQ-mozgalom elleni küzdelem.

Júliusban tetőzött a melegek elleni küzdelem

Orbán július 8-án a gyermekvédelmi törvény körül kialakult nemzetközi botrányra reagálva úgy nyilatkozott, Brüsszel egyértelművé tette, hogy LMBTQ-aktivistákat engedne az iskolákba és az óvodákba. A kormányzati kommunikáció ezt az üzenetet ismételgette, a kampányból tevékeny részt vállaló kormányközeli sajtó - beleértve a közmédiát - pedig próbált arcot adni a veszélynek, a tengerentúli szélsőjobboldali médiumok bevett gyakorlatát honosítva. A recept így foglalható össze:

marginális jelenségek felnagyítása a morális pánik felkorbácsolása céljából.

Az LMBT, LMBTQ és LMBTQ-propaganda kifejezéseket tartalmazó cikkek száma a vizsgált médiumokban a nyáron az egekbe szökött. Gyűjtésünk szerint a kormánypárti portálokon júniusban kezdett élénkülni a téma iránti fogékonyság, miután a homofób kiegészítésekkel elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, és a nemzetközi botrány után, júliusban közölték a legtöbb, a témáról értekező írást, amikor a Fidesz LMBTQ-ellenes közleményei, nyilatkozatai is megszaporodtak. A cikkek közt nem kaptak helyet az LMBTQ-közösséget ért atrocitások, noha júniusban a budapesti portugál-francia meccsen fociultrák támadtak két német nőre, amiért szivárványos kalapot viseltek és a kezükre szivárványos zászlót festettek, Pécs belvárosában eszméletlenre vertek két meleg orvost, júliusban pedig egy józsefvárosi lakásra próbálták rátörni az ajtót, amiért szivárványos zászlót raktak az erkélyére.

Az LMBTQ-témájú írások száma az elmúlt két évvel összevetve még kiugróbb. Akkor a júniusi Pride-hónap és a júliusi budapesti melegfelvonulás apropóján jelentek meg az LMBTQ-mozgalmon ironizáló, hatásait kritizáló írások, illetőleg 2020 októberében, amikor a Fidesz beszállt a könyvdarálós ügybe, de ezek száma meg sem közelítette az idei számokat.

Kapcsolódó

Transznemű gyerekek a Pegazus szárnyán

Aljasok, hazugok, manipulatívak és értelmetlenek az Orbán Viktor által bejelentett népszavazás kérdései.

Márki-Zay szerint ő vetett véget a homofób kampánynak

Augusztus 10-én Márki-Zay Péter ellátogatott Osváth Zsolt influenszer YouTube-on futó műsorába, és a házigazda kanapéján Orbán Viktor fiának vélelmezett homoszexualitását pedzegette. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt - aki emellett arról is értekezett, hogy a Fideszben van a legtöbb meleg, és egy KDNP-s politikus, illetve egy kormánytag homoszexualitására is utalgatott - kijelentéseit utólag azzal legitimálta, hogy azok véget vetettek a kormány melegellenes kommunikációjának.

Márki-Zay állításával ellentétben a kormányközeli nyilvánosságnak azóta is meghatározó eleme az LMBTQ-propaganda elleni küzdelem,

de a nyárhoz - főleg júliushoz - képest a téma kizárólagossága szeptemberre valóban érezhetően mérséklődött. Vélhetően az LMBTQ-ügy lecsavarásában több tényező is szerepet játszott. Egyrészt a Fidesz is ráfordult az ellenzéki előválasztási kampányra, és megindította a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! petíciót. A gyurcsányozás olyan mértékűvé dagadt, hogy úgy festett, a Fidesz megtalálta a fő üzenetét a jövő évi országgyűlési választásra. Másrészt új, lehetséges irányokat is kijelöltek. A szeptemberben bejelentett jóléti juttatások sulykolásával elvetették egy pozitív kampány csíráit, ráadásul Orbán soha nem látott méretű migrációs nyomást vizionált.

Ugyanakkor a melegellenes kommunikáció intenzitását bármikor a júliusi fokozatra kapcsolhatja a Fidesz, hiszen a témát a kormányközeli sajtó nem engedte kihűlni: az őszi tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is naponta - az elmúlt két év átlagához képest kiugró mennyiségben - jelennek meg az LMBTQ-propaganda visszásságait, túlhajtásait taglaló, szenzációhajhász írások.

Marad-e az LMBTQ-ellenes küzdelem?

Bíró-Nagy András szerint a melegellenes kampánynak javarészt megerősítő funkciója volt. És bár a Fidesz-tábor világnézetét képes volt nyomatékosítani, a Policy Solutions kutatásából kiderül, hogy még a kormánypárti szavazók sem tartják égető problémának az "LMBTQ-propagandát".

Az ősszel végzett reprezentatív kutatás szerint a magyar társadalmat mindenekelőtt gazdasági kérdések foglalkoztatják (a megélhetés költsége, az alacsony fizetések, az egészségügyi ellátás színvonala), és csupán a lakosság 8 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok a "homoszexuális propaganda" Magyarországon, ráadásul csak a válaszadók 2 százaléka tartja ezt a legsúlyosabb gondnak. A kormánypártok szavazói körében sem sokkal magasabb ez az arány: 12 százalékuk helyezte a problémát az első három hely valamelyikére, és 3 százalékuk az első helyre.

Két, nyáron készített reprezentatív felmérés is azt mutatja, hogy a melegek elfogadottságára nem volt negatív hatással az intenzív homofób retorika. Júliusban a Závecz Research az RTL megbízásából készített kutatást, amelyből az derül ki, hogy az emberek többsége (56 százalék) elfogadó a melegekkel szemben, augusztusban pedig az Amnesty International és a Háttér Társaság rendelt kutatást a Mediántól, ez azt mérte, hogy történelmi csúcson van idehaza a melegek elfogadottsága. A megkérdezettek 46 százaléka válaszolta azt, hogy ismer LMBTQ-közösséghez tartozó személyt, és 73 százalék nyilatkozott úgy, hogy visszautasítja a kormány állítását, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a gyerekekre.

A Fidesznek mégis megéri beleállni a témába, mert olyan választói csoportokat lehet képes mobilizálni, melynek tagjai nem feltétlenül elkötelezett hívei a kormánynak. Böcskei Balázs az IDEA Intézet kutatási igazgatója és Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a Fidesz az LMBTQ-mozgalom elleni identitáspolitikát a peremszavazóinak címezi, tehát azoknak a nem elkötelezett választóknak, akik a politikai helyzet függvényében szavaznak. Ők a kormánypártok támogatóinak 28 százalékát teszik ki (ez 700-750 ezer embert jelent), és jellemzően a legradikálisabb, szélsőjobboldali nézetekkel azonosulnak, így kulturális témákkal könnyebben megszólíthatók.

"Az EU a gyermekeink lelkét akarja"

Az Európai Unió egy héttel a gyermekvédelmi törvény elfogadása előtt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Erre válaszul - a Pegasus-botránnyal egy időben - Orbán bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a gyermekvédelemről. Az öt feltenni szándékozott kérdés a homofóbiával átitatott törvény szellemiségét idézi:

  • Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemi átalakító kezelések?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A Kúria a harmadik kérdést nem hagyta jóvá, de a parlament a másik négyről elrendelte a referendumot. November 9-én az Országgyűlés Volner János javaslatát is megszavazta, így egy napon lehet népszavazást és országos választást tartani - vagyis jó eséllyel áprilisban a pártlistás és egyéni jelölti szavazólap mellé kézhez kapjuk a gyermekvédelminek nevezett népszavazás kérdéssorát is. Ráadásul a múlt héten az Alkotmánybíróság úgy döntött, arról is megtartható a népszavazás, hogy gyerekek számára is elérhető legyen-e a nemátalakító kezelés.

December 2-án az Európai Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát, miután a kormánynak nem sikerült eloszlatnia a megkülönböztetés-mentességgel és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos aggályokat. Varga Judit igazságügy miniszter a Facebook-oldalán úgy kommentálta a hírt, hogy a "gyermekeink lelkét akarja Brüsszel". A kormányzati kommunikációban láthatóan ezután is meghatározó marad az EU elleni harc, amelynek keretében

a kormány gond nélkül fűzheti egybe az országgyűlési választási és az egy időre talán takaréklángra kapcsolt, de a jelek szerint bármikor felhevíthető melegellenes kampányát.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!