Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart

Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk országos problémáról. Mivel részletes statisztika nem volt, a Szülői Hang Közösség online szülői felmérést készített a tanárhiányról és az azzal összefüggő problémákról.

Bár az eredmények nem tekinthetőek országosan reprezentatívnak, az összesen 5281 kitöltő önkéntes részvételével lezajlott adatgyűjtés az eddigi legszélesebb körű ilyen jellegű felmérés, melyből a többi közt kiderül, hogy

• a szülői visszajelzések 45 százalékában jeleztek súlyos tanárhiányt: valamelyik tantárgyból legalább két héten keresztül nem volt érdemben tanítás,
• a tanárhiány mindegyik iskolatípusnál jelentős, de legnagyobb mértékben a szakképzést érinti: 65 százalék tapasztalt legalább súlyos mértékű tanárhiányt,
• a váratlan tanárváltás (fluktuáció) igen gyakori a közoktatásban: egy év alatt az esetek 44 százalékában történt váratlan tanárváltás legalább egy tantárgyból,
• tízből kilenc szülő szerint az állam nem nyújt kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést a pedagógusoknak, és nem megfelelőek a munkafeltételeik sem.

A tanárhiány legegyértelműbb jele az, amikor a tanóra érdemben nincs megtartva: ez jelentheti azt, hogy a tanóra elmarad, azt, hogy az órát helyettesítéssel megtartják ugyan, de az nem megfelelő. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy a tanár beteg lett, vagy felmondott és éppen az utódját keresik.

Több oka lehet annak, hogy miért nincs érdemben megtartva az óra: lehetséges, hogy az iskola nem tud szakszerű helyettesítést biztosítani, de az is elképzelhető, hogy elvileg szakszerű helyettesítés zajlik (és így is van az óra elkönyvelve), a tanárnak azonban nincs kellő ideje, energiája felkészülni az órára. A gyerek és a szülő szempontjából azonban tulajdonképpen mindegy, mik az okok, hiszen az eredmény ugyanaz: nincs érdemi oktatás.

Attól függően, hogy hány hétig marad ki az érdemi oktatás egy adott tantárgyból, különböző súlyosságú lehet a tanárhiány. A Szülői Hang szerint a legalább két hétig tartó kimaradás súlyosnak tekinthető, hiszen ez már jelentős elvesztegetett idő, és ekkora kimaradást már nehéz pótolni.

A tanárhiány súlyosságát az alábbi fokozatok szerint különböztetik meg:

• súlyos tanárhiány: az érintett tantárgyból az elmúlt egy év során 2-3 héten keresztül nem volt érdemi oktatás,
• nagyon súlyos tanárhiány: az elmúlt egy év során 1-2 hónapon keresztül nem volt érdemi oktatás,
• extrém tanárhiány: az elmúlt egy év során legalább 3 hónapon keresztül nem volt érdemi oktatás.

A szülői válaszok alapján szomorú kép rajzolódik ki: a válaszadók csaknem fele (45%) közvetlenül tapasztalja a tanárhiány legalább súlyos fokozatát, közülük sokan (31%) tapasztalnak legalább egy hónapos kimaradást, és jelentős a száma azoknak is (15%), akik valamelyik tantárgyból extrém, legalább 3 hónapos kimaradásról számolnak be.

A szülői visszajelzések alapján az általános iskolában valamivel alacsonyabb a tanárhiány mértéke (43 százalékot érinti a legalább súlyos mértékű tanárhiány valamilyen tantárgyból), míg a gimnáziumokban és a szakképzésben (szakgimnáziumok, illetve szakközépiskolák) ennél nagyobb mértékben találkoznak tanárhiánnyal (51, illetve 65%).

A fenti eredmények megerősítik azokat a korábbi értesüléseket, hogy ezen a területén országos szintű, súlyos problémák vannak. Általános iskolában egyértelműen a matematika és az angol nyelv a legkritikusabb terület: a tanárhiányt ilyen órákon a szülők 11,1, illetve 9 százaléka jelezte. Ebből a két tantárgyból a probléma a település méretétől függetlenül igen súlyos.

Különösen kiemelkedik a matematikatanárok hiánya a községekben: a 13,9 százalékos tanárhiány a legmagasabb érték az összes eset közül.

Ezen kívül Budapesten különösen nagy a hiány informatikából és napközis pedagógusból (4,8, illetve 4,7%), valószínűleg a fővárosban ők sok más egyéb álláslehetőség közül is válogathatnak. A testnevelő tanárok különösen a kisebb városokból és községekből hiányoznak, a községekben pedig különösen nagy problémát jelent fizikatanárokat találni (5%).

A gimnáziumokban is jellemző, hogy matematikából és angol nyelvből kiugró a tanárhiány (12,5, illetve 11,1%), és látszik az is, hogy jelentős részben a tanárhiányt hosszabb távon sem sikerül rendezni (az extrém tanárhiány ezekből a tárgyakból eléri a 3 százalékot).

A szakképzésben még magasabb a tanárhiány matematikából és az angol nyelvből (15,6, illetve 13,8%), de emellett szakmai tárgyból és informatikából is hasonlóan gyakran tapasztalhatunk hiányt (14,8, illetve 13,2%).

Összességében az adatok a kormány állításaival szemben egyértelműen alátámasztják, hogy

a súlyos országos tanárhiány éppúgy sújtja a nagyvárosokat, mint a kistelepüléseket.A felmérésen a szülőknek lehetősége volt arra, hogy saját tapasztalataikat is megosszák, az alábbiakban mutatunk néhány hozzászólást, amely érzékelteti a probléma súlyosságát.

• Nincs magyar, ének szakos tanár. A magyart tesitanár tanítja, az éneket tanítónő. (Általános iskola, Pest megye)
• Szakközépiskolában évkezdéskor 3-5 tanár hiányzik, mindenki mindenkit helyettesít, angolt a német és a matektanár tanít. (Szakközépiskola, Fejér megye)
• A felső tagozaton matematikatanár hiányzik. Jelenleg egy bölcsész végzettségű tanár tanítja a tantárgyat, közben végzi folyamatosan a továbbképzést. (Általános iskola, Pest megye)
• Szeptember óta nincs elég matematikatanár az iskolában. A matematikát két órában szaktanár helyettesíti másik két órában technika tanár. (Általános iskola, Budapest)
• Kémiatanár nincs, tavaly is utazó volt, bioszt a rajztanár tartja, az igazgató kizárólag a Klik és a párt érdekeit nézi. (Általános iskola, Budapest)
• Ének-zene tantárgy még az órarendben sincs, mivel nincs hozzá tanár. (Általános iskola, Budapest)
• 5. osztályban nincs matematikatanár, így egy matematikatanár diplomával nem rendelkező, matematikát még soha nem tanított informatikatanár kezd a felsőbe lépő osztállyal. (Általános iskola)
• A gyesen lévő magyar-történelem szakos helyett csak egy évig volt megfelelő szakos tanár, jelenleg nyugdíjas óraadóval, illetve más szakossal oldják meg. Informatika, kémia szakos évek óta nincs. (Általános iskola)
• A legtöbb tanár a természettudományos és a nyelvi területen hiányzik. Az iskolában végzettség nélkül tanítanak. (Általános iskola, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
• Egy tanár az iskolánkból elment targoncásnak egy raktárba, mert ott háromszor annyi a fizetése, mint az iskolában. Az iskolában több mint egy évig nem volt informatikaóra, mert nem volt tanár. A rajzot mindenhol az osztályfőnökök tartották. (Általános iskola, Fejér megye)
• A szülőin kérték, ha tudunk matematikatanárt, földrajztanárt, akár egyetemistát, akkor jelezzük, mert a felsősöknek nincs matematikaórájuk. (Általános iskola, Budapest)
• A természettudományos tantárgyakat a tavalyi évben képzettség nélküli ember látta el. (Általános iskola, Bács-Kiskun megye)
• A matekot egyszerre 4 (!!!) tanár tanítja, amiből 1 matektanár, a többi nem az. Angolból ez 2 tanárt jelent, amiből 1 nem angol szakos. (Budapest)
• Sajnos súlyos tanárhiány van és sajnos lesz is. Az iskolában a második év kezdődik el úgy, hogy a szakképzett kiváló matematika tanárnak fizikát kell tanítania, és olyan tartja a matematikát, akinek nincs hozzá képesítése. (Általános iskola, Pest megye)
• A természettudományos tantárgyakat összevissza tanítják, most éppen a testnevelő tanárok álltak csatarendbe, emiatt két tesitanár megosztva tanítja a testnevelést. A matektanár hiányára felajánlottuk, hogy összedobjuk a pénzt egy óraadóra, kértük, hogy az igazgató engedje be az órarend szerinti órákra a tanárunkat, de erre nincs lehetőség. (Általános iskola, Budapest)
• Idén kisérettségire készülő gyermekemnek az iskolaév kezdete óta nincs matematikatanára. A helyzet megoldására vár, de elég reménytelen. (Szakgimnázium, Heves megye)
• Az 5. osztályt kezdő gyerekemnek a magyart hitoktató/tanító szakos tanítja. Szeretne a gyerekem 6. után 6 osztályos gimibe menni… Így esélye sincs… Az angolt a történelemtanár "vállalta be", mert van alapfokú nyelvvizsgája és 5.re az elég. Van kettő végzős egyetemista is, és nyugdíjból visszahívott fizika szakos tanár. Tavaly 78 éves tanár tanította a fizikát 7., 8. osztályban. (Általános iskola, Veszprém megye)

Az általános iskolák esetében különösen hosszú ideig tart az ének-zene, informatika- és technikatanárok pótlása, mindezek közül kiemelkedik az ének-zene, ahol az esetek nagy többségében a tanárhiány a tanév jelentős részének kimaradását jelenti.

A budapesti iskolák esetén hasonlóan rossz a helyzet az informatikatanároknál, ha ebből hiány van, akkor nagy valószínűséggel a tanév nagy része kimarad.

A községek helyzete különösen elkeserítő: rajz, testnevelés, fizika, informatika, kémia, technika, ének-zene tantárgyból a kimaradás lényegében az egész évet érinti. E településeken ezekből a tárgyakból nagyon nehezen megoldható, hogy a hiányzó tanárokat év közben pótolják.

A gimnáziumok általában rövidebb idő alatt találnak megoldást a tanárhiányra, mint az általános iskolák. Ám ott is nagyobb nehézséget okoz informatika- és angol nyelvtanárt találni. A szakképzés esetén a szakmai tárgyak tanárainak, valamint a kémiatanároknak a pótlása tart a legtovább, azaz a szakmai tárgyak a tanárhiány gyakorisága és időtartama tekintetében is a lista elején szerepelnek annak ellenére, hogy a szakképzésnél éppen ezekre a szakmai tárgyakra fókuszál az oktatás.

A Klebelsberg Központ "természetes fluktuációról" beszél, aminek oka a "tanárok életkörülményeiben beálló változások". Tehát a kormány is elismeri, hogy történnek váratlan tanárváltások, de ezt nem tekinti rendszerszintű problémának. Az adatokból viszont látszik, hogy a váratlan tanárváltás ("fluktuáció") igen gyakori a közoktatásban: a válaszadók 44 százaléka számolt be legalább egy tanárt érintő váratlan tanárváltásról egy tanév alatt. Ebből 37 százalékban egy váratlan tanárváltás történt, 4 százalékban kettő, 3 százalékban pedig három vagy több. Természetesen minél több tanárt érint, annál megterhelőbb lehet a tanárváltás a gyerekeknek.

A váratlan tanárváltások száma alapvetően ugyanazoknál a tantárgyaknál nagyobb, amelyeknél a nagyobb tanárhiányt is tapasztaljuk. Az általános iskoláknál azonban feltűnő, hogy az osztálytanító és a napközis tanár előrébb szerepel a váratlan tanárváltások listáján, mint a tanárhiány listán. Azaz osztálytanítóból és napközis tanárból gyakoribb a tanárváltás, de végül nagyobb eséllyel sikerül megoldást találni.

Gimnáziumoknál az informatika és kémia lejjebb szerepel a váratlan tanárváltás listáján, mint a tanárhiánylistán. Ezeknél a tárgyaknál tehát az iskolák kevésbé tudnak újabb tanárt felvenni, kevesebb a tanárcsere, ugyanakkor többször marad betöltetlen az állás. Ebben az esetben nyilvánvalóan kisebb a munkaerőkínálat.

Szakképzés esetén is két tárgy, az informatika és a kémia jóval hátrébb van a tanárváltások listáján, mint a tanárhiány-listán, mutatva, hogy itt is nagy ezekből a tárgyakból a munkaerőhiány.

Az alábbi szülői vélemények jól mutatják, tanórák elmaradása mellett a tanárváltások is jelentős károkat okoznak.

• Az oviban 4 év alatt 5 óvónéni váltotta egymást, a kislányunk most másodikos, és már új napközis tanító van a tavalyihoz képest, teljesen más pedagógia szemlélettel, mint amihez a gyerekek szoktak, ergo a gyerekek nagyon szenvednek. Még csak a második tanítási hét van, de a gyerek minden nap sírva megy iskolába, és alig tud elválni tőlünk reggel. (Általános iskola, Pest megye)
• Az elsős gyermekemet összesen 1 osztályfőnök és 6 beugró tanár tanítja. Az osztályfőnök felsőben is tanít, ezért az elsős osztályára nem jut ideje. 6 beugró pedagógushoz kell alkalmazkodnia a 6 éves gyermekemnek. A tanárok frusztráltak, így sikerült már a két hét alatt megutáltatni a lelkes okos gyermekemnél a tanulást. (Általános iskola, Budapest)
• Úgy kezdtük szeptembertől az iskolát, hogy angoltanár nincs, és egyelőre nem is tudni, mikor lesz. (Általános iskola, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
• 6 osztályos gimnáziumban két év alatt 4 matematikatanára volt gyermekemnek, a harmadik év elején érkezett az 5. matektanár. Okot nem mondtak. Otthagytuk azt az iskolát. (Gimnázium, Pest megye)
• A tavalyi évkezdéskor 15 tanár ment el az iskolából, volt, aki elmondta személyes beszélgetés keretében, hogy nem akarja tovább támogatni ezt az oktatási rendszert. (Általános iskola, Budapest)
• Az elmúlt 3 évben a gyermekemnek a szakközépiskolában 5 matematikatanára volt. (Általános iskola, Pest megye)

A Klebelsberg Központ korábbi nyilatkozata szerint "teljesen természetes a fluktuáció, országosan azonban nem beszélhetünk pedagógushiányról". Vagyis a váratlan tanárváltásokat elfogadhatónak tartja a kormány, de a tanárhiányt cáfolják. Pedig mint kiderült, akiknél nem volt váratlan tanárváltás, azok is 33 százalékban számoltak be tanárhiányról, akiknél viszont volt, 57 százalékban tapasztaltak tanárhiányt.

Tehát a szülői vélemények szerint ahol van fluktuáció, ott általában van tanárhiány is, ráadásul ilyenkor az esetek 41 százalékában a tanárhiány nagyon súlyos vagy azt meghaladó fokozatú (legalább 1 hónapig nincs érdemi tanítás valamelyik tárgyból), és 20 százalékban pedig extrém fokozatú (legalább 3 hónapig nincs érdemi tanítás valamelyik tárgyból).

A tanárhiány egyik megnyilvánulási formája lehet az is, ha a tanulók nem tudják csoportbontásban tanulni azt a tantárgyat, amelynél erre szükség lenne a hatékony tanuláshoz. A csoportbontás meghiúsulhat helyi szinten is, amikor az adott iskola nem tud kellő számú tanárt biztosítani a csoportbontáshoz, de lehetséges, hogy a központilag biztosított órakeretek sem elegendőek a szükséges csoportbontások biztosításához.

Összességében elmondható, hogy a szülők kevesebb, mint harmada elégedett a csoportbontásokkal. A szülők több mint a fele (53%) viszont elégedetlen, 38 százalék szerint egy tárgyból hátráltat a csoportbontás hiánya, 8 százalék szerint két tárgyból, 7 százalék szerint három vagy több tárgyból. A minőségi oktatáshoz tehát a szülői vélemények szerint sok helyen növelni kellene a csoportbontások számát, és ezzel együtt a tanárok számát is.

Az általános iskolák esetében kiugró a matematikai csoportbontás hiányára vonatkozó szülői visszajelzés, ebből óriási igény lenne a csoportbontás bevezetésére, ezt követi az angol nyelv és a magyar nyelv.

Gimnáziumok esetén is kiugró a matematikánál és az angolnál a csoportbontás iránti igény: sok szülő jelezte, hogy ezen kívül a magyart, a fizikát és a történelmet is jó lenne csoportbontásban tanítani. A szakképzésben is a matematika és angol nyelv emelkedik ki, itt a magyar mellett főként informatikából lenne igény arra, hogy a diákok csoportbontásban tanuljanak.

Matematikatárgyból súlyos válságot tükröz, hogy a csoportbontás hiányát ilyen gyakran jelzik a szülők. Fontos jelzés, mely mutatja, hogy a matematikaoktatást a szülők nem látják hatékonynak. A gyerekeknek komoly nehézségeik vannak, és az iskola nem tudja kellő mértékben figyelembe venni a gyermekek egyéni problémáit.

Idegennyelv-tanulásnál egyértelmű a csoportbontás szükségessége, a visszajelzések alapján látszik, hogy sok helyen nincs csoportbontás angol, német vagy más idegen nyelvből, ez pedig nagyban megnehezítheti a középfokú nyelvvizsga megszerzését.

Akik pedig idegen nyelvből hátrányt szenvednek, hátrányban vannak az egyetemi felvételinél, hiszen 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet majd bejutni a felsőoktatásba.

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy a szülő hány tanár pedagógiai munkájával elégedett. Nem a tanár pedagógiai munkájának részletes megítélésére kérték őket, hiszen erről a szülők nem rendelkeznek pontos ismeretekkel, azt viszont el tudják dönteni, alapvetően elégedettek-e a pedagógus munkájával.

A szülői elégedettség egyfajta indikátora a tanári kontraszelekciónak is. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az alacsony munkaerő-kínálat és a nehéz tanári munkakörülmények mellett végül olyanokat vesznek fel tanári állásokba, akik nem tudják megfelelő minőségben ellátni feladatukat. A szülők jelzései arról, hogy hány tanár pedagógiai munkájával kifejezetten elégedetlenek, egyfajta jelzés a kontraszelekció mértékére.

Összességében elmondható, hogy a szülők a tanárok csaknem felének (48%) munkájával alapvetően elégedettek, miközben a tanárok valamivel kevesebb, mint negyedének (23%) a pedagógiai munkájával kifejezetten elégedetlenek. Mindegyik iskolatípusnál körülbelül a tanárok negyedével elégedetlenek a szülők. Azoknál, akik nem tapasztalnak tanárhiányt, az elégedetlenség mértéke kisebb, míg akik igen, azok több tanárral elégedetlenek.

A kormány szerint az elmúlt években növekedett a pedagógusi pálya megbecsültsége. A szülői visszajelzésekben ennek nem sok nyomát látni: az eredmények lesújtóak. Az alábbi ábrákon láthatjuk a szülői véleményeket a tanári pálya anyagi és erkölcsi megbecsültségéről, valamint a munkafeltételekről.

Összességében tízből kilenc szülő szerint az állam nem nyújt kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést a pedagógusoknak, és nem megfelelőek a munkafeltételeik sem. Csupán egy szűk kisebbség elégedett a tanárok megbecsültségével, de az ő számuk is jelentősen csökken, amint személyesen találkoznak azzal, hogy a tanárok akár el is hagyhatják a pályát, ezért nem marad elegendő tanár, aki tanítson.

A teljes felmérést itt olvashatják el.

Kiemelt kép: BURGER/PHANIE/AFP