35 évvel a katasztrófa után ismét elkezdett fokozódni a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik megközelíthetetlen alagsori szobájában - írja az IFLScience. Az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek, ami azt jelenti, hogy az érintett teremben újra beindult a maghasadás.
Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint a folyamatot úgy kell elképzelni, mint a parazsakat egy tűzrakó helyben. Amikor 1986. április 26-án bekövetkezett a baleset, a 4-es reaktorblokkban zónaolvadás történt, aminek hatására mintegy 170 tonna sugárzó urán áramlott a reaktorcsarnok alagsori szobáiba. A lávaszerű anyag végül lehűlt, majd megkeményedett.
Az évek során a sugárzás nagyjából stabil maradt, a szakértők ugyanakkor számítottak rá, hogy az esőket követően a neuronszint ismét csúcsosodni fog, ami nukleáris reakcióra utal. Bár a katasztrófa után nem sokkal beborították a reaktorcsarnokot, az esővíz mégis beszivárgott a problémás területre. A víz lassítja a neutronokat, és növeli az ütközés, illetve hasadás esélyét az urán atommagjainál.
2016-ban egy új szarkofágot telepítettek az atomerőmű romjaira.
A szerkezet sokáig hatásosnak tűnt, utóbb azonban szokatlanul magas sugárzást észleltek a 305/2 jelű teremben.
A katasztrófa során a szobában rakódott le az üzemanyag jelentős része.
Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot, de lehetséges, hogy ezúttal a száradás segíti a maghasadást. Az egyik lehetséges megoldás, hogy egy robottal lyukakat fúrnak a radioaktív anyagba, azokba pedig bórból készült rudakat engednek. A reaktorokban ilyeneket használnak szabályzórúdként.
A jelenség ugyan problémát okoz, és folytatni kell a monitorozását, de nem kell attól tartani, hogy az 1986-oshoz hasonló katasztrófa fenyeget.