Nagyon megosztó a kérdés, nagy indulatokat vet, éppen ezért nem gondoltam a kormányról, hogy ilyen konfliktust felvállalva elindulhat a szemléletformálás
- mondta a 24.hu-nak Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, miután hétfő éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent az abortuszrendelet váratlan módosítása. A jogszabály értelmében az abortuszt választó várandós nőknek szeptember 15-étől be kell mutatniuk egy olyan, szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, mely rögzíti, hogy az orvos a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt - feltehetően a magzat szívhangját - egyértelműen azonosítható módon bemutatta számára.
A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága által írt, lapunkhoz is eljuttatott reagálásában azt írta, támogatja a változtatást, civilek azonban nehezményezik, hogy a fajsúlyos döntés egyeztetés és társadalmi vita nélkül született meg. Keszler Viktória, a nőközpontú ellátás megvalósulásáért politikamentesen küzdő Másállapot A Szülészetben! nevű mozgalom egyik alapítója megkeresésünkre aggályosnak és ijesztőnek nevezte az abortusz szabályainak váratlan átírását, amit egy mondatban foglalt össze a 24.hu-nak: a képmutató, a nők döntési jogait figyelmen kívül hagyó szabályozással megint a nők terhei nőttek, miközben a mozgásterük szűkült.
Az, hogy egy újságcikkből értesülnek az érintettek arról, hogy a testüket érintő korlátozás történt, nem elfogadható.
Főképp egy ilyen megosztó, és érzelmileg nehéz témát illetően be kell vonni a nőket a döntések meghozatalába - hangsúlyozta az aktivista.
Noha a Magyar Közlönyben megjelent módosítás minden előzmény nélkülinek tűnik, a terhességmegszakítás szívhangoz kötése Dúró Dórának köszönhetően nem ismeretlen az abortuszdiskurzusban. A Mi Hazánk elnökhelyettese már többször nyújtott be a mostani rendelettel azonos tartalmú módosító javaslatot. Először 2016-ban, majd két évvel később kérte az Országgyűlést, fogadják el, hogy a terhességmegszakítás előtt az anya a szívhang meghallgatásáról tanúskodó igazolást mutasson be (körülbelül a fogantatás időpontja utáni 6-7. hétben kezd el dobogni a magzat szíve). Lapunk megkeresésére elárulta, a mostani módosításról előzetesen nem tudott, de teljesen váratlanul sem érte, mert azzal tisztában volt, hogy vannak olyan kormánypárti - főképp KDNP-s - politikusok, akik támogatják, hogy az abortuszszabályozás az életpárti irányba mozduljon el.
Az, hogy a Pintér Sándor vezette, az egészségügyet is irányító Belügyminisztérium hogyan jutott el oda, hogy éppen most változtasson az abortusz szabályain - miközben a kormány hónapok óta cáfolja, hogy lenne ilyen törekvés -, a tárca hétfői közleményéből derül ki. E szerint a minisztérium az Egészségügyi Szakmai Kollégium szakmai irányelve mentén hozta meg a döntést a szabályozás módosításáról. Mint írják, a szakmai irányelveket fejlesztő csoporttagok folyamatosan nyomon követik a szakirodalomban és az ellátó környezetben bekövetkező változásokat, így a technológiai és a diagnosztikai háttér fejlődését a várandósgondozás területén is. Az új irányelv - a többi között - ajánlást tartalmaz az élő, méhen belüli várandósság megállapítása, a rizikóbesorolás elkészítése és a várandós tájékoztatása körében. A minisztérium szerint a fejlettebb diagnosztikai eszközök lehetővé teszik, hogy a várandós nő a korábbiakhoz képest hamarabb kapjon információt születendő gyermekéről, majd konkretizálás nélkül hivatkozik kutatásokra, amelyek szerint a magyarok közel kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének kezdetét.
Szigorítás, tájékoztatás vagy érzelmi manipuláció?
Dúró Dóra szerint a szívhang meghallgatása felvilágosítás, tájékoztatás a várandós nő számára, és ennek köszönhetően lesznek olyanok, akik rádöbbennek, miről is van szó.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy élő gyermek van a szívük alatt, akinek az abortusz elvégzésekor van keze, lába, tudja szopni az ujját, kialakultak a szervei, és dobog a szíve
- fejtette ki a politikus, hozzátéve: ezzel lehet hatni az édesanyákra, és fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem az abortusz az egyetlen megoldás. Szerinte a szívhang meghallgatásával nem az a cél, hogy érzelmileg hassanak a várandós nőkre, hanem az, hogy tudatosítsák bennük, egy életről van szó.
"Beszéltem olyan budapesti értelmiségi nőkkel, akik, amikor megmutattam nekik a 10 hetes magzat műanyag változatát, megdöbbentek, mert azt gondolták, hogy nem érző lényről van szó, csak egy sejtcsomó ilyenkor még a gyermek, aki nem érez, és nem dobog a szíve. Azt látom tehát, hogy nagyfokú tájékozatlanság van e tekintetben" - nyilatkozta a 24.hu-nak a politikus. Másrészről szeretné azt is, ha "egy élet kapna 5-10 másodpercnyi lehetőséget arra, kommunikáljon az édesanyjával legalább egyszer".
Keszler Viktória szerint azonban ellentmondásos és képmutató a várandósság körül zajló diskurzus. Miközben az abortuszt ellenzők az élet védelmével érvelnek, az elvetélt nőnek jellemzően azt mondják, hogy a magzat még nem is volt gyerek, és nyugodjon meg, lesz majd másik. Ha viszont művi terhességmegszakításról van szó, akkor már gyermekként beszélnek a magzatról, a nőt pedig gyilkosnak titulálják. Vetéléskor a nők többsége meg sem kapja az ultrahangképet, most meg arról határoztak, hogy meg kell hallgatniuk az abortusz előtt a szívhangot, amivel Keszler szerint
a nő bűntudatára próbálnak hatni, ami egyértelműen érzelmi manipuláció.
Bűntudatkeltő érzelmi nyomásgyakorlás, hogy a várandós nő nehezebben hozza meg ezt az amúgy sem könnyű döntést, amelynek során számos elbizonytalanító tényezővel szembesül. Keszler Viktória Szél Dávid pszichológus Facebook-bejegyzésére hivatkozva sorolja: a terhes nőt anyának hívják a konzultációk során ("anyuka, fáradjon be"), akkor is, ha nincs is gyereke, a magzatot gyereknek, babának, picinek hívják, a konzultációra várva pedig ugyanott kell várakoznia, mint a babát megtartó nőknek.
Keszler Viktória hangsúlyozta azt is, hogy ha valóban az abortusz megelőzése a fontos, akkor a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, például a fogamzásgátló eszközök széles körben elérhetővé tételével és a felvilágosítással. Ezeken a területeken alulteljesít az állam, miközben a nők lehetőségeit csökkentik, a bűntudatukat pedig növelik.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselője ezzel szemben egy észak-macedón képviselő a Budapesten megrendezett demográfiai konferencián ismertetett adatait hozta fel. A balkáni országban 2013-ban vezették be ezt a rendszert, és azon nőknek a 20 százaléka, akik meghallották a szívhangot, elállt a terhességmegszakítástól, és a gyermek vállalása mellett döntött. E példa alapján várhatjuk, hogy Magyarországon is hasonló hatásai lesznek a szabályozásnak - véli Dúró, aki szeretne elindítani egy hosszú távú szemléletformálást, de tudja, hogy ez egy érzékeny kérdés.
Két-három nemzedék is abba nőtt bele, hogy az abortuszt teljesen hétköznapi lehetőségként tárja elé az állam - fogalmazott Dúró Dóra.
Holott ha komolyan vesszük, hogy az életet a fogantatás pillanatától védelem illeti meg, és abban lenne konszenzus, hogy ez az élet saját genetikai kóddal rendelkezik, és egyenértékű egy már megszületett babával, akkor tudunk ennek a szemléletnek a mentén elmozdulni abba az irányba, hogy ténylegesen úgy tekintsünk a magzatra, mint gyermekre
- mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy azzal kezdődően kell gyermeki jogokat biztosítani, hogy áthaladt a szülőcsatornán.
Keszler Viktória azonban hangsúlyozza, az a nő, aki végigmegy a folyamaton a terhesség megállapításától az abortuszig, már alapos tájékoztatást kap.
Eddig sem úgy működött ez, hogy a nő egyik napról a másikra eldönthette mindenféle mérlegelés nélkül, hogy elveteti a magzatot, hanem végig kellett mennie a folyamaton. A szívhang kötelező meghallgatása ehhez már nem tesz hozzá semmit, sokkal inkább érzelmi manipulálásnak lehet tekinteni
- mondta Keszler Viktória, azzal együtt, ha a döntéshozóknak annyira fontos a nők tájékoztatása, akkor azt sok ponton tudták volna fejleszteni.
- Az ellátás egyetlen pontján szeretnék növelni a tájékoztatást, az abortusznál, miközben a nők évtizedek óta panaszkodnak arról, mennyire nem jutnak információhoz az ellátás során. Számtalan esetben félretájékoztatják az anyákat, vagy nem elég figyelmesek, és az egyik szakorvos azt mondja, nincs szívhang, a másik pedig azt, hogy mégis életben van a magzat. Nem egyszer fordult elő az is, hogy rendellenesség miatt abortuszt javasol az orvos, majd megszületik egy egészséges gyerek - sorolta Keszler Viktória, megjegyezve, mintha a magzati élet csak akkor számítana, amikor a nő maga akar dönteni arról, hogy befejezi a várandósságot.
Amikor azonban az ellátás rendszerhibái, rossz színvonala miatt fejeződnek be az életek, mintha nem számítani a magzati élet
- vetette fel az aktivista, aki szerint bőven lenne teendő az utóbbi két évben súlyosan leromlott szülészeti ellátás javítása kapcsán. Ezért is tartja frusztrálónak, hogy a semmiből megjelenik egy egyáltalán nem sürgős rendelet, aminek nincs apropója, és nem orvosol semmilyen égető ellátásbeli hiányosságot.
Furcsállja azt is, hogy úgy próbálnak a döntéshozók életet védeni, hogy a szülészeti ellátáshoz nem nyúlnak hozzá. A szülészeti, a szociális és a gyermekvédelmi ellátás reformja mentene meg gyermekeket szerinte. Keszler Viktória fontosnak tartja kimondani, hogy
sok nő éppen azért választja az abortuszt, mert pontosan tudja, hogy egy gyermek életéről van szó, akiről nem tud majd gondoskodni, vagy éppen nem tudja kimenekíteni egy bántalmazó kapcsolatból.
Az abortusz nem passzió
Az abortuszt ellenzők esetében gyakran felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal a nőkkel, akiknek a magzata abúzusból fogant. A Mi Hazánk politikusa szerint azonban elenyésző - egy százalékra tehető - azoknak a száma, akik nemi erőszak útján megfogant gyermek miatt választják a terhességmegszakítást, ami viszont Dúró Dóra szerint brutális egészségkárosodást okoz. Az abortuszon átesett nők esetében hatszor akkora az öngyilkosság aránya, mint akik gyermeket szültek - idézett egy 2005-ös kutatást. Egy kanadai kutatást citálva pedig azzal érvelt, hogy 61 százalékkal megemelkedett a szociális szorongásos zavar azoknál a nőknél, akiknél abortuszt végeztek, és 81 százalékkal nőtt a mentális problémák száma az abortuszon átesett nők körében.
Arra a kérdésre, van-e adata, vagy tud-e tanulmányt idézni azokról a nőkről, akik például erőszak útján estek teherbe, és megszülték a gyermeket, azt mondta, nincs, de olyan nőkkel kapcsolatban, akiktől megtagadták az abortuszt, igen: egy évvel a gyermek megszületése után 95 százalékuk mondta azt, hogy ez volt a jó döntés. Olyan adata is van, hogy az abortusz elvégzése után tíz százalék azoknak az aránya, akik megbánják a terhességmegszakítást, és minden kutatás abba az irányba mutat, hogy ez folyamatosan nő az idő előrehaladtával - mondta.
Dúró Dóra egyéb elrettentő adatokat is felhozott: szavai szerint az abortusz 193 százalékkal növeli a mellrák esélyét, 60 százalékkal nagyobb eséllyel szembesülnek a nők vetéléssel egy későbbi várandósság során, és magasabb kockázatnak teszik ki a nőket a meddőség, a halva születés, a vetélés és a koraszülés tekintetében is.
Úgy véli, szigorítani a törvényt semmiképp sem kell tovább, de azt szeretné, ha a módosítással elindulna egy szemléletváltás, "és nem a kommunista tradíciók alapján tekintenénk a magzat-gyermekekre, hanem a keresztény erkölcs alapján". Az édesanyák 30-60 százaléka szerinte külső nyomásnak engedve végezteti el az abortuszt, amit statisztikák is igazolnak, bár a politikus azt elismeri, hogy az adatok attól függően alakulhatnak, hogy milyen a kutatást végző intézet hozzáállása a kérdéshez. Mindenesetre szerinte ebből az szűrhető le, hogy az anyák felszabadítása várat magára, hiszen nem arról van szó, hogy a nő dönt a saját testéről, hanem akár a párja, akár a tágabb rokoni kör, vagyis kényszer hatására dönt.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol azokról a nőkről, akik a szívhang meghallgatása után is az abortusz mellett döntenek, Dúró azt mondta, a kérdés érzékenysége miatt tartózkodik attól, hogy bárki felett ítélkezzen, vagy bárkit megbélyegezzen.
Nekem van egy véleményem, aminek a kereszténység az erkölcsi alapvetése, másrészt igyekszem a kutatásokkal és a vizsgálatokkal is rámutatni arra, hogy egy adott helyzetben egy lehetetlennek vagy nehéznek tűnő döntés is helyesnek bizonyulhat később. Szeretném az anyákban, nőkben tudatosítani: van más lehetőségük, akkor is, amikor abban a pillanatban nem úgy tűnik, hogy van.
Keszler Viktória viszont azt hangsúlyozta, a statisztikák mögött rengeteg különböző történetet találni: nőket, akiknek azt ígéri a partnerük, hogy megszakítja a közösülést, de aztán mégsem, vagy elnyomó kapcsolatban élő és gyereket szülő nőket. Ha megszületnek ezek a kisbabák, és egy évvel később megkérdezik az édesanyát, örül-e, hogy megszületett a gyerek, persze, hogy azt válaszolja, igen. Valójában azonban nem tudjuk, milyen mentális, érzelmi, szociális állapotban van az anya és a gyerek - hívta fel a figyelmet.
Az abortusz nem könnyebb út, nem passzió. Veszteség, ami gyásszal jár, és aminek a megelőzéséhez nem az vezet, hogy a nőre érzelmileg nyomást gyakorolnak, hanem az, ha valós és rendszerszintű intézkedésekkel javítjuk a nők és gyerekeik helyzetét
- értékelt Keszler Viktória.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2019-ben átlagosan 9,3 abortusz jutott ezer termékeny életkorú nőre, és csaknem 277 abortusz minden ezer élve születésre. Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató cég augusztusi felmérése szerint Magyarországon a lakosság 70 százaléka a legtöbb esetben vagy minden esetben támogatja a terhesség-megszakításhoz való jogot. Magyarországon a legtöbben (75 százalék) azzal a feltétellel támogatják a terhességmegszakítást, hogy annak elvégzésekor a magzat kora nem éri el a hat hetet. A magyar lakosság ugyanakkor ebben a tekintetben a globális átlagnál (65 százalék) is megengedőbb.
Európai kitekintő
Világszerte nagyjából ötven olyan állam van, ahol a terhességmegszakításhoz való hozzáférést megkönnyítették - az abortusz ennek ellenére szigorúan és totálisan tilos legalább húsz országban, többségében Afrikában és Dél-Amerikában - írta a közelmúltban a Euronews.
Az EU-ban az abortusz szabályozása a tagállamok kompetenciájába tartozik. Málta az egyetlen olyan tagország, ahol az abortusz szigorúan tilos. A szigetországban a terhesség megszakítása miatt 18 hónap és 3 év közötti börtönbüntetést szabhatnak ki (2000 óta három nőt ítéltek el, börtönbüntetés nélkül).
Lengyelországban 2021-ben szigorítottak a szabályozáson. Azóta az abortusz csak kivételes esetekben engedélyezett, mint a nemi erőszak miatti terhesség, a vérfertőzés, vagy ha az anya élete veszélyben van. A magzat súlyos, élettel nem összeegyeztethető állapota vagy deformitása azonban az új szabályozás szerint már nem számít elegendő oknak az abortuszra. Az a nő, aki a fenti esetek egyikébe sem tartozik, de mégis megszakíttatja a terhességét, 5 és 25 év közötti börtönbüntetést kaphat.
Szlovákiában a terhességet a 10. hétig lehet legálisan megszakítani. Romániában 1989 óta legális a terhességmegszakítás, ennek ellenére sok orvos nem végzi el a műtétet vallási meggyőződésére hivatkozva.
Az Európai Unió legtöbb államában megtagadhatják az orvosok a művi megszakítás végrehajtását lelkiismereti okokra, vagyis arra hivatkozva, hogy etikai, morális vagy vallási okokból nem hajtják végre. Egyedül Finnországban, Litvániában és Svédországban nem engedélyezik az egészségügyi szakszemélyzetnek, hogy erre hivatkozva elutasítsák az abortusz végrehajtását.
