A maláj hatóságok házkutatást tartottak a napokban a Kuala Lumpur-i milliárdos, Vinod Sekhar cégeinél. A pénzmosás és adóelkerülés gyanújával indított akcióba a malajziai adóhatóságon és a Központi Bankon kívül két, gazdasági bűnözéssel foglalkozó szerv is bekapcsolódott. Hétfőn a 24.hu is beszámolt a razziáról, amely a maláj újságok szerint egy közelebbről meg nem nevezett, ám a kiszivárgott hírek szerint dollár százmilliókban mérhető ügylettel hozható kapcsolatba.
A rajtaütésről több helyi lappal együtt az a Malaysia Now hírportál is beszámolt, amely az utóbbi hónapokban többször foglalkozott Sekhar Magyarországon kötött megaüzletével. Így a maláj közvélemény is értesülhetett arról, hogy 2020 tavaszán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közel 180 milliárd forint értékben vásárolt kínai gyártámányú lélegeztetőgépeket az üzletember GR Technologies nevű, Malajziában regisztrált cégétől, és arról is, hogy az üzletkötés körülményeit nem mindenki tartja tisztának Magyarországon.
A Malaysia Now júniusban arról írt, hogy a magyar kormány a koronavírus-járvány első hulláma alatt óriási összegekért szerzett be egészségügyi eszközöket, jó részüket a maláj milliárdos cégein keresztül. A lap közölte, hogy Sekharral összesen 559 millió dollár értékben kötött szerződést a magyar külügy, amit Balogh Csaba államtitkár írt alá. A hírportál azt is megjegyezte, hogy az üzlet belpolitikai vihart kavart Magyarországon, "az ellenzéki politikusok azt állították, hogy az ügyletek átláthatatlanok és túlárazottak voltak". Az írás arra is kitért, hogy a magyar sajtó az Európai Unió legrosszabb üzletének minősítette a kormány lélegeztetőgép-vásárlását, azt állítva, hogy Magyarország egyes nyugati országokhoz képest sokszoros árat fizetett minden egyes eszközért. Ráadásul olyan nagy mennyiséget vett a kormány, hogy a gépek jelentős része raktárakba került, később pedig a külügyminisztérium árulni kezdte a fölösleget, hogy csökkentse a készleteket.
A maláj lap két hónappal később, augusztusban arról is beszámolt, hogy a Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylést adott be a külügyminisztériumhoz. Ebben a maláj milliárdossal tető alá hozott megállapodásokról, azok homályos részleteiről érdeklődtek. Idézték Ligeti Miklóst, a TI-Magyarország jogi vezetőjét is, aki elmondta, hogy a beadott kérdésekkel a többi között azt próbálják tisztázni, hogyan került képbe Sekhar és a GR Technologies, illetve ha volt, akkor milyen jogi kiválasztási folyamat zajlott az óriási összegű tranzakció előtt.
A TI-Magyarország arról is érdeklődött, hogyan köthetett a minisztérium olyan szerződéseket, amelyekben a maláj GR Technologiest tüntették fel eladókét, ám a pénzt - minden magyarázat nélkül - két másik cég kapta. Az előkerült szerződéseken ugyanis az látszik, hogy kedvezményezettként a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd.-t, illetve a Havelock International Ltd.-t tüntették fel, az utalások pedig még csak nem is Malajziába, hanem hongkongi és szingapúri számlákra mentek.
Kapcsolódó
Vinod Sekhar állítólag maga is sokallta az árat, de a kormánynak nagyon kellettek a gépek.
A 24.hu Ligeti Miklóstól megtudta, hogy a KKM az elmúlt hónapokban sem küldött érdemi válaszokat az adatigénylésre. A Fővárosi Törvényszék viszont októberben befogadta a TI keresetét, így a közeljövőben elindulhat a közérdekű adatok kiadásáért a per.
A KKM-et lapunk is megkereste, hogy megtudjuk, milyen kapcsolatok alapján esett a választás a maláj milliárdosra. Azt is kérdeztük, hogy - bár a két ország között nincs megállapodás a bűnügyi együttműködésre - megkeresték-e a maláj hatóságok a magyar kormányzatot vagy hatóságokat a Sekharral kötött megállapodással kapcsolatban.
A külügy azt írta, nem tudnak arról, hogy a Sekhar-cégek vizsgálatának lenne magyar szála.
Az életmentő berendezések megvásárlására azért volt szükség, hogy Magyarországon ne fordulhasson elő az, ami nyugati országokban megtörtént, hogy betegnek nem jut lélegeztetőgép. Attól vásároltunk lélegeztetőgépet, aki tudott szállítani
- írta a KKM sajtóosztálya, hozzátéve, hogy abban az időszakban elképesztő verseny folyt az eszközökért.
Piaci ár ebben az időszakban nem volt, a versenyben mi annyit fizettünk az életmentő berendezésekért, amennyibe kerültek, mert álláspontunk szerint emberélet nem múlhat pénzen
- magyarázta a Szijjártó Péter vezette minisztérium.
