Budapest felfedezése és egy-egy érdekes helyének leírása olyan, mint a Végtelen történet. Minden egyes séta és és felfedezés további, új témákat, új történeteket indít el. Elindulok, és a Döbrentei téren lyukadok ki, ott eszembe jut valami, megnézem, arról eszembe jut valami más, azt is megnézem, és a végén már a Pasaréti téren találom magam, ahol másfél órán át semmi mást nem csinálok, csak az autóbusz-végállomást és a katolikus templomot nézegetem és járom körbe.
Pont, amikor az egyetemi évek alatt az egyik könyvtárban üldögélve elkalandoztam a polcok között, és ahelyett, hogy a vizsgámra készültem volna, az egész délutánt egy építészettörténeti könyvvel töltöttem.
Bár már vagy tíz éve terveztem, hogy alaposabban szemügyre veszem a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplomot, csak idén, az egyik sétám végén nyílt alkalmam arra, hogy ne csak elrohanjak mellette.
Az épület szerelem első látásra. Valójában az egész tér az, bár ma már nem olyan letisztult, mint amikor elkészült, számtalan tereptárgy, kisebb-nagyobb átalakítás és oda nem illő elem zavarja a látványt.
A templom tökéletes. Gyönyörű. Minden része csodaszépen megkomponált. Még az ajtók és a lámpák is tökéletesek. Ezt már akkor megállapítottam, amikor még nem is tudtam, hogy Rimanóczy Gyula, a tervezője dolgozott ki szinte minden egyes részletet.
Pedig a korabeli sajtó és a közvélemény nem rajongott az épületért, a Városépítési Bizottság meg is akarta akadályozni a felépítését.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Pasaréti tér idősebb Rimanóczy Gyula munkája. Az 1903-ban született építésznek köszönhetjük Budapesten a Cházár András utcai nyugdíjasotthont, a Bosnyák téri katolikus templomot, a BME "R" épületét, vagy a Mester utcai rendelőintézetet.
Miután Rimanóczy Gyula megszerezte a diplomáját a Műegyetemen, Maróthy Kálmán, a Gutmann-házat tervező Wälder Gyula, és Dümmerling Ödön irodájában dolgozott, majd 1933-ban saját irodát nyitott.
A pasaréti templom terveinek elkészítésével 1931-ben bízták meg, de az elkészült munkát nem fogadták el. Többszöri újratervezés után 1933-ban elfogadták a templom terveit, de a Városépítési Bizottság ismét meg akarta akadályozni azt, hogy felépülhessen. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes a templomból, a rendházból és a harangtoronyból áll. Ekkor már csak a templom épületei készültek el, a teret a buszvégállomással később alakították ki.
A modern építészettől, a bauhaustól, az avantgard irányzatoktól idegenkedőknek szálka volt a szemében a Páduai Szent Antal-plébániatemplom. Mint arról Salós Csaba építész írt, annak idején Dr. Somogyi Antal teológiai tanár védte meg az épületet a következő szavakkal: „Az úgynevezett művelt közönség megszokta, hogy az építőművészetet a részletformákkal, vagy a falra rakott dísszel azonosítsa, azért szokatlan és sivár neki a modern építészet egyszerűsége. Pedig az új építészet a talmi, utánzott dísz helyett őszinte, nemes szépséget hoz. Ha ennek meglátása és értékelése elmélyedést kíván a szemlélőtől, csak természetes, hisz éppen az volna a különös, ha komoly, nagyigényű műalkotások tartalma – s a templom is az – csak úgy egy látásra ki volna meríthető. Nehezíti a megértést, hogy az új építészet a lényegre megy, ami az átlagembernek mindig kényelmetlen.”
1937-ben Rimanóczyt megbízták a közben kialakított Pasaréti tér buszvégállomásának tervezésével is, így született a ma is eredeti funkcióját betöltő azóta műemlékké nyilvánított, majd a 2000-es években felújított kecses ívű épület.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A homlokzatot Vilt Tibor szobrai díszítik, a faliképeket Leszkovszky György készítette Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján, az üvegablakokat Árkayné Sztehlo Lili. A szószék és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla munkái, a Jézus-szive oltárt, a Szent József-oltárt és a keresztút domborműveit Lőte Éva készítette. A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája. A Szent Teréz-oltár Hallgass Jenő Zoltán műve, és Rimanóczy Gyula adományából készült.
A templom nyolc oszlopán látható világítótesteket az úgynevezett 8 boldogság szövegeivel szintén Romanóczy tervezte, csakúgy, mint a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat és azáldozási kelyheket. Az oltárok ötvösmunkáit Iván István és Hadina Jenő készítette, a torony előtti látható Krisztus-szobor pedig Somló Sári szobrászművész adománya.
A templomot a Google térképén is láthatod:
