A 6 ezer lelkes brazíliai Atafona egykor igen népszerű üdülőváros volt, az elmúlt évtizedekben viszont drámaian átalakult - írja az AFP. Ahogy visszaszorul a part, egyre több és több ház omlik össze.
A Rio de Janeirótól északra fekvő településnél az Atlanti-óceán minden évben átlagosan közel 6 métert nyomul előre.
A helyi partok régóta hajlamosak az extrém erózióra, az utóbbi években pedig a klímaváltozás tovább fokozta a problémát.
A világon csupán a partvonalak 4 százaléka veszít éves szinten legalább 5 métert.
Az óceán már több mint 500 épületet nyelt el, az egykori üdülőparadicsom pedig felismerhetetlenné vált. Az egyik következő ház, amelyre a pusztulás vár, Joao Waked Peixotóé. A férfi szerint a tenger mindössze 15 nap alatt 3-4 métert nyomult előre, falaik pedig talán csak a jövő hétig fogják kibírni. Az épületet még Waked Peixoto nagyapja építette nyaralónak, a pandémia alatt viszont a család tartósan beköltözött.
Eduardo Bulhoes, a Fluminense Állami Egyetem munkatársa szerint a globális felmelegedés tovább gyorsítja az erózió okozta gondot. A klimatikus átalakulás nemcsak a tengerszint emelkedésével jár, hanem az időjárási mintákat is szélsőségesebbé teszi.
Atafonánál a problémák évtizedekkel ezelőtt kezdődtek. A Paraíba do Sul torkolata a városnál található, a folyó vízhozama a bányászat, a mezőgazdaság és az egyéb emberi tevékenységek hatására az utóbbi 40 évben drasztikusan lecsökkent. A kevesebb víz következtében kevesebb homok kerül a környékre, emiatt a partok elvesztették természetes regenerálódó képességüket. A környéken zajló építkezések a dűnék és a vegetáció eltűntetésével ráadásul tovább rontottak a helyzeten.
A jelenség katasztrofálisan hatott az idegenforgalomra és a halászatra. Elialdo Bastos Meirelles, a helyi halászközösség feje szerint a deltán a nagy hajók már nem tudnak átjutni, velük együtt pedig a pénz is eltűnt a térségből. "A folyó halott" - tette hozzá.
A helyi hatóságok több lehetséges megoldást is vizsgáltak már, a projektek azonban egyelőre csak papíron léteznek. Alex Ramos megyei környezetvédelmi államtitkár szerint még senki sem állt elő végleges megoldással, és minden tervhez először a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges. Az állam eközben olyan programot indított, melyben havi 1200 realt (mintegy 72 ezer forintot) fizetnek több mint 40 érintett családnak. A helyiek ugyanakkor úgy látják, hogy a kormány nem tesz eleget a városért.
