Tegnap érkezett hozzánk egy videó, ami egy Micesti nevű községben készült a romániai Argyas (Arges) megyében. Itt a helyi nagy esőzések bemosták a Pauleasca patakba az ártéren lerakott szemetet. A patak az Arges folyóba ömlik, az pedig a Dunába, az áradat "végállomása" tehát a Duna - de szerencsére nem a magyarországi szakasz. Nagyon nem érdemes viszont megnyugodni, mert itthon sem ritkák az ilyen szeméttömegek, csak azok általában Ukrajnából érkeznek, ahol sokkal rosszabb a hulladékkezelés, mint nálunk.
Iszonyatos szeméthegy száguld a Duna felé
Megindult a patak menti szemét.
Ilyen mértékű szennyeződés szerencsére nem gyakori Magyarországon, de rendszeres, hogy Ukrajnából ugyanígy szeméttömeg érkezik a Tisza és a kisebb folyók hazai szakaszára, tudtuk meg Hankó Gergelytől, aki a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője. A Kárpátokban most zajlott áradás, ezért lehet rá számítani, hogy nálunk is megjelenik a szemét Ukrajnából, ez már minket is érint. Olyannyira, hogy a hulladékszedő hajók már most dolgoznak azon, hogy eltakarítsák azt, ami elérheti Magyarországot.
De az úszó hulladékszigetek egyébként is folyamatos problémát okoznak a vízügynek, mivel normális esetben évente kétszer áradnak a folyók, ilyenkor pedig a külföldi területekről rendszeresen jönnek az úszó hulladékszigetek Magyarországra. A helyzet pedig ennél csak rosszabb lesz, mivel a klímaváltozás miatt az áradások száma megsokszorozódhat.
Hankó Gergely elmondta, hogy az igazi problémát az jelenti, hogy
a hulladék jó részét még a szemétszedő hajók sem tudják kihalászni a vizekből,
mert azok már lerakódtak az iszapba, és ott is maradnak, károsítva az élővilágot. Az átlagember ugyanis azt gondolhatja, hogy a hulladékszigetek jobbára PET palackokból állnak, mert ezek úsznak a víz felszínén. De ami az ártérre, majd onnan a folyókba kerül, az mindennapos háztartási hulladék, azaz olyan, a víz tetején nem lebegő szemétből is áll, mint a szárazelem vagy a koszos pelenka. Ez veszélyes hulladéknak számít, és jellemzően ez az, amit nehezebb kiszedni a folyókból.
A probléma forrása az, hogy Ukrajnában (és egyébként Romániában is) vagy nincs megfelelő hulladékszállítás, vagy a helyiek játsszák ki a szabályokat, és az árterekre hordják ki a szemetüket. Az áradási időszakban ezt a területet elönti a víz, ami a hulladékot szállítani kezdi, sokszor több száz kilométeren keresztül. Itthon szerencsére nincs ilyen probléma, nem jellemző, hogy bárki ártéri területre rakná le illegálisan a hulladékot - de azt is meg kell jegyezni, hogy Magyarországon azért jobb a hulladékgazdálkodási infrastruktúra, ezért nincs ilyen probléma. Persze az illegális hulladéklerakás itthon is jelen van, de nem az ártérre kerül a szemét, és nem akkora mennyiségben, mint az említett országokban.
Ha egy ilyen szemétadag megközelíti a magyar határt, általában az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) ezt jelzi a Belügyminisztériumnak, és a határvízi egyezmények alapján felszólítják a szemét forrását a vizek megtisztítására. Persze ez nem minden esetben történik meg, néha nekünk is kell tisztogató munkát végeznünk, de alapvetően azok felelőssége a hulladék összegyűjtése, ahonnan érkezett a szemét.
Hankó Gergely egyébként azt is elmondta, hogy ez a téma jelenleg nagyon porondon van a hazai szervezeteknél, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének találkozója éppen most a Tisza-tónál lesz, és ezzel a problémával kiemelten foglalkoznak. A PET kupa során pedig várható, hogy konkrét felszámolása is elkezdődik az ilyen hulladéknak.
