A magyar sajtó jó részén végigszáguldott a hír, miszerint kiöntött a Balaton, a kialakult "belvízről" itt lehet megnézni a fotókat. A blikkfangos címek ellenére azért semmi komoly nem történt, a jelenség mégis érdekes, részleteiről az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) kérdeztük.
54 cm-es kilendülés
Természetes jelenségről van szó, ez a hosszirányú kilendülés. Erős és tartós szél hatására a víztömeg elmozdul, a szélirányba eső parton megnő a vízszint és a keletkező hullámok kicsapnak a partra.
Április 22-23. között Balatonfűzfő és Keszthely állomások között számottevő, azaz 40 centimétert meghaladó hosszirányú - a Balaton hossztengelyével párhuzamos - kilendülés alakult ki, aminek maximuma 54 centiméter volt. A vízmozgás kelet-nyugat irányban történt, így a tó keleti (Siófoki) medencéjéből a Keszthelyi medence felé mozdult jelentős víztömeg.
A jelenség április 22-én az esti órákban vette kezdetét és másnap délig, tehát körülbelül 16 órán keresztül tartott, ezt követően a tóban lévő vízmennyiség állapota normalizálódott - áll az OKF a 24.hu-nak küldött válaszában.
A szél hatására tehát a nyugati medencében megemelkedett a vízszint, a hullámok átcsaptak a parton és a part menti területeken rövid ideig tartó, lokális elöntések keletkeztek. Kiterjedésüket az igazgatóság nem vizsgálta.
Évi három-négy alkalom
A kilendülés miatt műszaki, illetve kárelhárítás jellegű beavatkozásra nem volt szükség, helyi vízkárkészültséget sem rendeltek el, illetve káreseményről sem érkezett bejelentés.
Ez nem a mostani kilengés, de látványos szimuláció:
Egy-egy ilyen kilendülés alkalmával a partra kijutott víztömeg többnyire órák alatt visszahúzódik a tómederbe gravitációs úton a hullámvíz visszavezetőkön és a csapadék elvezetőkön keresztül. A kilendülés miatt vízszintcsökkentésre nincs, illetve nem lesz szükség. A Balaton átlag vízállása április 26-án 119 cm, ami 1 centivel alatta van az erre az időszakra engedélyezett maximális vízállásnak. Az egy hetes előrejelzés szerint pedig nem kell számítani jelentős mennyiségű hozzáfolyásra és vízszintemelkedésre.
A Balaton hossz- és keresztirányú kilendülése egyébként nem számít ritka jelenségnek. A közelmúltban, 2014-től kezdődően szinte minden évben regisztráltak a műszerek kilendülést, de a jelenség előfordult már a 2010-es évektől kezdődően is. Általánosan elmondható, hogy az utóbbi három évben évi 3-4 hosszirányú kilendülés volt a Balatonon, míg keresztirányú kilendülés csupán két alkalommal alakult ki.
A közelmúltban regisztrált legnagyobb kiöntés 2014 tavaszán történt, amikor szinte a teljes déli part érintett volt, de jelentős kiöntés volt 2018-ban is.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
