"Minden energiánkat leköti, hogy a gyerekek és a pedagógusok biztonságát megoldjuk, a járvány miatt kidőlt munkatársakat pótoljuk, és most ennek tetejébe az államtól olyan extra feladatot kaptunk, ami egy hétre leköti egy ember teljes munkaidejét" - panaszolta lapunknak az egyik magánóvoda vezetője. December elején kaptak levelet az Állami Számvevőszéktől arról, hogy ellenőrzik a költségvetési pénzek felhasználását, és ehhez három évre visszamenőleg kérik a teljes dokumentációt, főkönyveket, számlákat, szabályzatokat a 2017 és 2019 közötti időszakból.
Egy szekrényre való anyagot kell beszkennelnem
- érzékeltette a feladatot egy másik intézmény vezetője.
Ennél az intézménynél alig ocsúdtak fel a sokkból, amit a kormányhivatal minapi intézkedése okozott, és még azt sem találták ki, hogyan maradnak talpon a jövőben, ha nem tüntethetik fel minden lehetséges módon extra szolgáltatásukat, vagyis hogy angol nyelvű nevelést nyújtanak a gyerekeknek. Mint arról nemrég beszámoltunk, a kormányhivatal a jogszabályokra hivatkozva arra utasította őket, hogy a nevükből vegyék ki az angol nyelvű nevelésre utaló szót, és a nyelvi szolgáltatásra utaló leírást a nevelési tervükből is törölniük kellett. (Az intézkedés nemcsak az angolra vonatkozik, hanem minden olyan óvodát érint, amelyik nem nemzetiségi nyelven nevel.) Így még azt sem tudják, hogy "melléktevékenységként", praktikusan heti néhány órás angollal mennyire lesz vonzó az intézményük, hány gyereket és mekkora bevételt veszítenek el adott esetben emiatt.
Kapcsolódó
Mehetnek a levesbe az angol nyelvű óvodák?
Az óvodák elnevezésében nem lehet utalni az angol nyelv oktatására, csak a nemzetiségi nyelvekre, és a nevelési programból is törölni kell a nyelvoktatást.
A levélben a számvevőszék jelezte, hogy a 2020. második félévi ellenőrzési tervének megfelelően jár el, abban szerepel a "nem állami humánszolgáltatók" ellenőrzése. Ebbe a körbe tehát nemcsak a magánóvodák, hanem az idősotthonoktól a népkonyhákig számos nevelési és szociális intézmény belefér. Jelentős tételről van szó, legalábbis az ÁSZ arra hivatkozik, hogy a köznevelési és szociális feladatokat ellátó nem állami intézményfenntartók 2017 és 2019 között összesen 929 milliárd forint költségvetési támogatást használhattak fel.
A lapunknak nyilatkozók azzal egyetértenek, hogy a költségvetési pénzekkel el kell számolni, de úgy látják, részben felesleges, részben nehezen teljesítő feladatok elé állították őket a kért adatszolgáltatással a pandémia közepén:
- rövidre szabták a határidőt, egy hét alatt kellett összeszedni három év dokumentációját.
- Egy csomó anyagot kértek feleslegesen, olyanokat, ami megvan az Oktatási Hivatalnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve a Magyar Államkincstárnál, azoktól gond nélkül lekérhetné az ÁSZ.
- A dokumentumoknak az ÁSZ elektronikus rendszerébe történő feltöltésére ugyancsak rövid időt szabtak, december 10. és 15. között kell megoldani.
Akinek már van tapasztalata, arról számolt be, hogy a procedúrából a legnagyobb munka a feltöltés, és ha az nem megy, úgy veszik, hogy az intézmény elmulasztotta az adatszolgáltatást, jöhet a büntetés, és akár a költségvetési támogatás megvonásával is végződhet az ügy.
Tény, hogy a számvevőszék honlapján a második féléves ellenőrzési terv pontjai között megtalálható a humánszolgáltatók vizsgálata, de nem a kötelezően előírt, rendszeres időpontokban ismétlődő, hanem az "opcionális", egyéb ellenőrzések között. Ezek szerint a magántulajdonú szolgáltatók vizsgálatának időpontja nincs kőbe vésve. Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, miért tartották fontosnak, hogy ezekben a napokban keressék meg a köznevelési és szociális intézményeket az adatszolgáltatás végett.
Erre a kérdésre konkrét választ nem kaptunk, azt viszont kimerítően részletezte Horváth Bálint szóvivő, hogy miért fontos a terület ellenőrzése. A társadalom szempontjából fontos tevékenységekről van szó, és közfeladataikra évente jelentős támogatást kapnak az államháztartáson kívüli szervezetek - például az egyházi fenntartók, alapítványok, gazdasági társaságok, egyesületek - által fenntartott intézmények. Azt vizsgálják, hogy az intézményfenntartók arra használták-e fel a közpénzeket, amire igényelték. A cél nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése - hangsúlyozta.
"Nagymértékű szabálytalanságot" tapasztaltak a korábbi ellenőrzések során, ami "visszavezethető a védelmi vonalak hatásos jelenlétének hiányára, ezért szükséges a szigorúbb kormányzati kontroll" - indokolta a szóvivő, hogyan került a második félévi tervbe a humánszolgáltatók opcionális ellenőrzése. Arra utalt, hogy egy korábbi vizsgálatról, 2020 áprilisában nyilvánosságra hozott elemzésük szerint ötven nem állami intézményfenntartó közel háromnegyede nem tudta igazolni a közpénzek rendeltetésszerű, cél szerinti felhasználását. 2017-től kezdődően egyébként összesen 104 nem állami humánszolgáltató ellenőrzését végezték el.
Ami a rövid adatszolgáltatási határidőt illeti, azt, úgy tűnik, csak törvénymódosítással lehetne ésszerűsíteni, az ötnapos határidőt ugyanis a számvevőszékről szóló törvény írja elő.
A szóvivő ugyanakkor azt érzékeltette, hogy ez azért nem lehet teljesíthetetlen feladat: az ÁSZ ugyanis "az ellenőrzött szervezeteket mindig előre értesíti az adatbekérésről, és mindent elkövet az adatszolgáltatás támogatása, illetve a törvényi határidőben való teljesíthetősége érdekében. A bekért dokumentumok mindegyike olyan, amely a szabályos működés igazolásához alapvető és elengedhetetlen, melyeknek az ellenőrzéstől függetlenül is folyamatosan rendelkezésre kell állniuk."
