Bár ösztönösen kirohannánk, Süle Bálint szerint ez egyáltalán nem jó ötlet. A szeizmológus azt mondja, 10-20 évente történik akkora rengés nálunk, mint a mostani, és ennél is ritkább, hogy 24 óra alatt három is jön.
Szombaton délelőtt 11 óra 13 perckor a Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengés rázta meg a Dél-Alföldet, amit három perccel később egy hasonló erősségű földmozgás követett. Másfél órával később valamivel gyengébb földrengés következett, majd vasárnap hajnalban is volt még egy, az első kettőhöz hasonló erősségű földmozgás, amit azóta is kisebb utórengések követnek.
Süle Bálint, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa szerint egyelőre nehéz pontos választ adni arra, hogy mi állhat a Szarvas környéki földrengések hátterében.
– A Pannon-medence tektonikai környezete, azon belül is az adriai-apuliai mikrolemez, másnéven Adriai-tüske mozgása okozza a hazai földrengéseket. A kőzetlemez mozgása feszültséget indukál, melyek időnként földrengés formájában kioldódnak. Mivel Magyarország ezeknek a lemezrészeknek a belsejében helyezkedik el, ezért nincs olyan mértékű földrengés-veszélyeztetettség, mint a szomszédos országokban, például Romániában, Horvátországban vagy Szlovéniában. De ez nem jelenti azt, hogy itthon nincsenek földrengések. Vannak földrengések, csak szomszédainkhoz képest kevesebb és a nagyok kevésbé jellemzőek.
– Előfordulhatnak a közeljövőben a hétvéginél is erősebb földrengések a környéken?
– Nem zárható ki, hogy a mostaninál erősebb földrengés is történhet abban a térségben, ám a valószínűsége ennek kicsi. A legnagyobb ismert magyarországi földrengések 6-6,3 magnitúdójúak. Ritkán, de előfordulhat olyan méretű földrengés itthon, mint amekkorát 2020 végén a horvátországi Petrinya környékén tapasztaltak.
– Úgy tudjuk, hogy a Komárom és a Balatoni keleti része közötti térség számít hazánkban a legveszélyeztetettebbnek a földrengések szempontjából, ehhez képest most mégis a Dél-Alföldön voltak nagyobb rengések. Mi lehet ennek az oka?
– Nem ismert a múltból ezen a nagyjából 50 kilométer átmérőjű területen ilyen mértékű földrengés. Azokon a területeken, ahol nincsnek kőzetlemezhatárok, tulajdonképpen bárhol, teljesen váratlan helyen is kialakulhat akár nagyobb, 5-6-os magnitúdójú földrengés is, csak nagyon ritkán. A Komárom-Berhida-Balaton közötti térség valóban egy olyan terület, ahol a múltban voltak nagy rengések, és időnként ma is előfordulnak a lakosság számára érzékelhető földmozgások.
– Mekkora volt az eddigi legnagyobb ismert földrengés Magyarországon?
– Az 1763. június 28-i, komáromi földrengés, ami 6-6,3-as erősségű lehetett, vagyis nagyjából akkora, mint a már említett petrinyai földrengés.
– Hogyan tudják megállapítani egy több száz évvel ezelőtti földrengés magnitúdóját?
– Meglehetősen részletes leírások maradtak fenn arról, hogy mekkora területen és milyen károk keletkeztek, illetve mit éreztek pontosan az emberek. Ezek alapján lehet megbecsülni a földrengés méretét, ami természetesen nem ugyanolyan pontos, mint egy mai, műszeres megfigyelés.
– A mostani, Szarvas környéki és az akkori, komáromi földmozgás között az emberek mekkora különbség érzékelhettek?
– Nagyon nagy a különbség a kettő között. A magnitúdó, vagy másképpen a Richter-skála logaritmikus. Ez azt jelenti, hogy egy 5-ös és egy 6-os földrengés között 32-szeres energiatöbblet van. Az emberi érzékelést egy tapasztalati skála segítségével mérjük, amit intenzitásnak nevezünk és nem műszeres mérésen alapul. Az intenzitás mértékét 1-12 közötti skála fejezi ki: a 12-es azt jelenti, hogy az emberi építmények gyakorlatilag megsemmisülnek. A hétvégi rengések intenzitását még nem ismerjük pontosan, majd csak a honlapunkon megtalálható kérdőívek kiértékelése után tudjuk meghatározni.
amiket össze sem lehet hasonlítani a három évvel ezelőtti, horvátországi földrengés következményeivel.
– Mennyire földrengésbiztosak a magyarországi építmények?
– Ezt hivatalból nem tudom. Az azonban biztos, hogy Magyarországon ma már érvényben van az Eurocode 8-as szabvány, amit be kell tartani és ennek megfelelően kell építkezni. A múltban azonban valószínűleg nem mindig építkeztek földrengésbiztosan.
– Mire figyeljenek a következő időszakban a hétvégi földrengés környékén élők?
– A földrengésekkel kapcsolatban van egy mondás: nem a földrengés okozza a károkat és veszélyezteti az életeket, hanem az emberi infrastruktúra és a természeti környezet sérülése miatt történnek a tragédiák. Ennek megfelelően például
Ha a rengés után elindulunk, inkább a lépcsőn menjünk, semmiképp se a lifttel. A szabadban veszélyes lehet a vezetékek leszakadása, és próbáljunk távolabb menni a rossz állapotú épületekből.
– Várakozásaik szerint meddig folytatódhatnak a Dél-Alföldön az utórengések?
– Nagyon sokáig. A műszerekkel kimutatható utórengések akár egy-két hónapig is előfordulhatnak. Azt várom, hogy a következő napokban még történik olyan utórengés, amit érzékel a lakosság, például egy 3-as környéki magnitúdójú, de aztán szépen lassan ez is lecseng.
